Szentmihály (Kolozs megye)
| Szentmihály (Mihai Viteazu) | |
 | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Szentmihály |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407405 |
| SIRUTA-kód | 55286 |
| Népesség | |
| Népesség | 4344 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 946 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 91,39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 330 m |
| Terület | 47,53 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 32′ 29″, k. h. 23° 44′ 50″46.541389°N 23.747222°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 29″, k. h. 23° 44′ 50″46.541389°N 23.747222°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szentmihály (románul Mihai Viteazu, korábban Sânmihaiu) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. A települést 1922 és 1930 között egyesítették (pontos dátum jelenleg nem ismert) Alsó- és Felsőszentmihályfalva településekből. Ismert még Alsófelsőszentmihály és Tordaszentmihály néven is.
Fekvése
[szerkesztés]Tordától 5 km-re délnyugatra, a falut átszelő Bágyon pataknak az Aranyosba torkollásánál fekszik. Mészkő és Sinfalva tartozik hozzá.
Nevének eredete
[szerkesztés]Templomának védőszentjéről kapta a nevét, román neve onnan származik hogy 1601-ben határában ölték meg Basta katonái Vitéz Mihály havasalföldi fejedelmet.
Története
[szerkesztés]Határában ma is láthatók az egykori római út maradványai. 1176-ban St. Michel, majd 1197-ben Zent Mihekfalva néven említették először. A falu a tatárjáráskor elpusztult, majd V. István székelyeket telepített ide és Torda-Aranyos vármegyéből kiszakította Aranyosszéket. 1601-ben itt ölték meg Basta katonái a román fejedelemségeket Erdéllyel egyesíteni akaró Vitéz Mihály havasalföldi fejedelmet. Megöletésének és sírjának helyén emlékmű áll. 1703-ban Rabutin labancai gyújtották fel a falut.
1910-ben Alsószentmihálynak 1119, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel, Felsőszentmihálynak 798, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Tordai járásához tartozott.
1930-ban 1466 magyar és 836 román lakta. A közigazgatásilag hozzátartozó Mészkővel és Sinfalvával együtt 1992-ben 3734 román és 1825 magyar (32%) lakosa volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- Az alsószentmihályfalvi református templom 14. századi gótikus eredetű, mai helyére 1667 és 1685 között költöztették.
- A falunak unitárius temploma és 1863-ban épített római katolikus sírkápolnája is van.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Válogatott képek 2007-ből Archiválva 2021. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}