Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár - szeptember

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szentesi évfordulónaptár az alföldi kisváros, Szentes múltbéli történéseinek rendszerezésével és jeles szülöttei, polgárai emlékének őrzésével a helyi kulturális örökség gazdagítását tűzi ki célul.

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December További évfordulók

Szeptember 1.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 308 éve, 1716. szeptember 1-jén a császári sereg megkezdte Temesvár ostromát, amelyet 18 ezer főnyi török őrség védett.
  • 308 éve, 1716. szeptember 1-jén Harruckern János György élelmezési főhadbiztos Szentesre helyezte a török ellen vonuló császári hadak élelmezési központját. A Petrák-krónikában erről az alábbiakat olvashatjuk: „Az 1716-ik esztendőben ezen város a temesvári várat ostromló császári hadsereg számára kenyeret, sajtot, zabot, szénát és egyéb élelemre valót szállított.”
  • 159 éve, 1865. szeptember 1-jén Ferenc József felmentette hivatalából Rozgonyi Bertalan főispáni helytartót. Csongrád megye főispánjává Tomcsányi József volt 1861. évi alkotmányos főispánt nevezte ki.
  • 155 éve, 1869. szeptember 1-jén a megyegyűlés engedélyezte a szentesi polgármesteri állás új választás általi betöltését.
  • 135 éve, 1889. szeptember 1-6 között Sima Ferenc lapszerkesztő telepítési mozgalmat indított Szentesen a Temes vármegyei Vadászerdő nevű kincstári területre.
  • 118 éve, 1906. szeptember 1-jén megindult a motorvonat-közlekedés Szentes–Kunszentmárton között.
  • 112 éve, 1912. szeptember 1-jén megkezdte működését a Szentes székhellyel újonnan felállított Csongrád Megyei Tanfelügyelőség. (Vezetője Gulyás József.)
  • 106 éve, 1918. szeptember 1-jén „Katonanapot” tartottak Szentesen a hadiözvegyek, hadiárvák és rokkantak segélyezésére.
  • 94 éve, 1930. szeptember 1-jén a Szociáldemokrata Párt központi vezetőségének felhívására munkanélküli tüntetésekre került sor országszerte. A hatósági tilalom ellenére a szentesi munkások is tüntető sétát szerveztek a város több pontján, de a főtérre vonulásukat a rendőrség megakadályozta. A békés demonstráció során 21 munkást letartóztattak.
  • 85 éve, 1939. szeptember 1-jén a kormány bejelentette a kivételes hatalom életbe léptetését. Lényege: korlátozza az egyesülési és gyülekezési jogot, szigorítja a sajtóellenőrzést, zár alá vesz egyes anyagkészleteket.
  • 79 éve, 1945. szeptember 1-jén a szegedi népügyészség elejtette az ifj. Lakos József elleni vádakat, ennek ellenére a volt rendőrkapitány nem hagyhatta el a mezőhegyesi internálótábort.
  • 56 éve, 1968. szeptember 1-jén a Közgazdasági Szakközépiskolában (ma Boros Sámuel Közgazdasági és Eü. Szakközépiskola) – kísérletképpen – elindították az egészségügyi tagozatot. A felvett 47 első osztályos tanuló az általános középiskolai tárgyak mellett szakmai képzésben részesül, és négy év után az érettségi bizonyítvány mellé az ápolónői képesítést is megszerzi. A kórház, mint „bázisintézmény” biztosítja a heti egy napi foglalkoztatást.
  • 46 éve, 1978. szeptember 1–3 között rangos vízilabdatorna házigazdája volt városunk. A vendégcsapatok között szerepelt a jugoszláv első ligás Posk Split, a holland szuperligás A. Z. Haga, a sokszoros NDK bajnok Dinamo Magdeburg, a világklasszisokat felvonultató OSC, valamint az igen jó erőt képviselő Eger SE.
  • 44 éve, 1980. szeptember 1-jén megnyitotta kapuit a Hámán Kató úti lakótelepi új 16 tantermes általános iskola (ma Koszta József Ált. Isk.)
  • 39 éve, 1985. szeptember 1-jén aranydiplomával tüntették ki dr. Mátyás Sándor, Regőczi Anna, Szöllősy Gézáné dr., Zoltai István és Takács Károlyné nyugalmazott szentesi tanárokat.
  • 39 éve, 1985. szeptember 1-jén a Damjanich Utcai Általános Iskolát rajz tagozatos iskolává nyilvánították. Ez azt jelentette, hogy minden évben egy teljes osztály indul rajz tagozattal, ahol az ügyesebb kezű gyerekek – rajzpedagógus irányítása mellett – az átlagosnál lényegesen többet foglalkoznak a rajztanulással.
  • 35 éve, 1989. szeptember 1-jén szakadás következett be a Független Kisgazdapárt helyi vezetőségében. Vass Károly elnök a békés átmenet híveként, a mindenkinek baráti kezet nyújtó politikát képviselte, ezzel szemben Imre Károly titkár a radikális, a senkivel nem alkuvó politikai vonalvezetést szorgalmazta. Mivel a tagság többsége az Imre Károly által képviselt irányvonalat tette magáévá, Vass Károly lemondott tisztségéről és kilépett a pártból. A helyi szervezet elnökévé Szabó Imre református kántort választották meg.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 159 éve, 1865. szeptember 1-jén született Szentesen Károlyi Mór nemzetközi hírű fogorvos, a róla elnevezett elmélet (Károlyi-effektus) megalapozója. 1890-től 1938-ig Bécsben működött, majd hazatelepült Szentesre. 1944-ben deportálták; a theresienstadti gyűjtőtábor felszabadításának napjaiban hunyt el.
  • 121 éve, 1903. szeptember 1-jén született dr. Páhi Ferenc (1903-1978) megyei főlevéltárnok, a Szentesi Levéltár volt igazgatója.
  • 84 éve, 1940. szeptember 1-jén született dr. Tóth Csaba osztályvezető főorvos.
  • 77 éve, 1947. szeptember 1-jén született Horeftosz Kristóf szentesi ortodox lelkész.

Szeptember 2.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 585 éve, 1439. szeptember 2-án Hédervári Lőrinc nádor bizonyítja, hogy Albert király előtt Gywi Gellért fia István, mint jogos örökös tiltakozik néhai Gywi Bor László fia György Zenthes (Szentes), Zeg (Szegvár), Zenthilona (Szentilona) Csongrád megyei birtokainak Akorhydai Demeter általi adományba kérése, vagy számára történő királyi eladományozása ellen.
  • 176 éve, 1848. szeptember 2-án Csongrád Vármegye Központi Bizottmánya elrendelte a 19-22 éves hadkötelesek összeírását és a megyére eső 1615 honvéd újonc kiállítását. Szentesre ebből 328 fő jutott. Népgyűlésileg kimondták, hogy a városra kirótt létszámot nem sorozás, hanem toborzás útján állítják ki, a felcsapó újoncokat pedig 42 forint jutalomban részesítik.
  • 90 éve, 1934. szeptember 2-án megalakult a Szentesi Úszó Sportegylet.
  • 79 éve, 1945. szeptember 2-án a Csongrád Vármegyei Gazdasági Egyesület rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen kimondták, hogy az egyesület nevét Csongrád Megyei Parasztszövetségre változtatják, és testületileg belépnek a Magyar Paraszt-szövetségbe. Az átalakuláskor 30 gazdakör tartozott a szövetséghez, amelynek elnöke ekkor Jószai Bálint gazdálkodó, alelnökei Molnár Kálmán és Bazsó Imre, titkára dr. Bartha Antal.
  • 76 éve, 1948. szeptember 2-án a Budapesti Népügyészség a Lakos-gyilkosságban érintett személyeket közkegyelemben részesítette, ellenük a büntetőeljárást megszüntette.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

Szeptember 3.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 148 éve, 1876. szeptember 3-án Sima Ferenc volt református tanító, későbbi országgyűlési képviselő vette át a Szentesi Lap szerkesztését. (Kis megszakításokkal 1899-ig szerkesztette a helyi 48-as és függetlenségi ellenzék legjelentősebb sajtóorgánumát.)
  • 136 éve, 1888. szeptember 3-án átadták a szentesi gimnázium új, reprezentatív épületét. (Tervezője Benkó Károly építész.)
  • 130 éve, 1894. szeptember 3-án a felsőpárti Szürszabó Nagy Imre példája nyomán (aki a Kispiac téren kívánt ártézi kutat fúratni), az alsópárti Csillag Lakos István írásos ajánlatott adott be a polgármesterhez, amelyben kötelezte magát, hogy a közönség számára az alsópárti Csillag korcsma előtti téren, a saját költségén egy ártézi kutat fúrat, és azt 1896 végéig átadja a közhasználatnak. (A kút a jelzett időre elkészült.)
  • 119 éve, 1905. szeptember 3-án tiltakozó népgyűlést tartottak Szentesen. Határozatilag elítélték a "darabont kormány" alkotmánytiprását, s felkérték a szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságát, hogy az alkotmányos jogok biztosításáért folytatott küzdelmükben tántoríthatatlanul tartsanak ki. Követelték a rendkívüli megyegyűlés összehívását, kemény kritikával illetve a halogatásért felelős dr. Csató Zsigmond főispánt.
  • 113 éve, 1911. szeptember 3-án lemondott tisztségéről Burián Lajos, az I. 48-as Népkör elnöke.
  • 40 éve, 1984. szeptember 3-án megkezdődött a tanítás a Klauzál utcai új, 16 tantermes általános iskolában. A beiratkozott 480 diák oktatását 31 fős tantestület látja el, élén Oltyán Lajos igazgatóval.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

Szeptember 4.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 224 éve, 1800. szeptember 4-én I. Ferenc császár-király fegyverbe hívta a magyar nemesi fölkelést. Csongrád vármegye is megszervezte hadseregét, amely a fegyvert fogható nemeseken kívül 60 lovasból és 240 gyalogosból állt. Szeged a maga költségén szintén kiállított 20 lovast és 80 gyalogost. A lovas fölkelők tisztjei Kamocsay András főhadnagy és Kászonyi István alhadnagy, a gyalogos fölkelőké Ternyey József első kapitány, Vályi András másodkapitány, valamint Kiss László, Török József, Müller Ferenc főhadnagyok és Kolb József, Rózsa Ferenc, Laitner Ignác alhadnagyok voltak. A fölkelt sereg bevetésére nem került sor.
  • 224 éve, 1800. szeptember 4-én a Petrák-krónika feljegyzése szerint „oly hideg idő járt még nyáron is, hogy az emberek mind a takaráson, mind a nyomtatáson a felöltőt, szűrt magukhoz kötötték, és úgy dolgoztak. Igen szűk termés volt.”
  • 224 éve, 1800. szeptember 4-én Szentesről 41 embert soroztak be a rendes hadseregbe.
  • 92 éve, 1932. szeptember 4-én országos úszóversennyel egybekötve ünnepélyesen felavatták a Szentesi Sportuszodát. (Ünnepi köszöntőt mondott dr. Négyesi Imre polgármester, Homonnay Tivadar országgyűlési képviselő, a Magyar Úszószövetség elnöke és dr. Lázár Andor, Szentes országgyűlési képviselője.)
  • 89 éve, 1935. szeptember 4–5 között az Élelmiszer-kiviteli Rt. szentesi telepén az élelmezési munkások egy része sztrájkba lépett, mivel a telep vezetősége különböző okokra hivatkozva bérelvonásokkal sújtotta a dolgozókat. A sztrájk megegyezéssel zárult.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 143 éve, 1881. szeptember 4-én született Purjesz Lajos (1881-1925) lapszerkesztő, ÚE főtitkára.
  • 86 éve, 1938. szeptember 4-én Budapesten született dr. Sipos Ferenc (1938–2005) infektológus, osztályvezető főorvos, a Máltai Szeretetszolgálat Szentesi Szervezetének vezetője, városi és megyei önkormányzati képviselő, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke. (2008-tól a Parkerdő Otthon névadója.)
  • 150 éve, 1874. szeptember 4-én 82 éves korában Szegeden elhunyt horgosi Kárász Benjámin (1792–1874), Csongrád vármegye táblabírája, 1825–1846 között alispánja, szabadságharc alatti országgyűlési követe és főispánja, a mozgó nemzetőrség szervezője, 1867–1871 között ismét főispánja.
  • 51 éve, 1973. szeptember 4-én hunyt el Sípos Imre (1899-1973) földmunkás, ipari munkás.

Szeptember 5.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 321 éve, az 1703. szeptember 5-én kibontakozott nagy kuruc offenzíva egyik célja volt a Duna-Tisza közének birtokba vétele. Globitz ezredes felismerte, hogy Csongrádot közvetlen veszély fenyegeti, ezért megerősítette őrzését. „Amennyi rác legénységet csak össze tudok szedni, azt mind Csongrádra küldöm… Az elővigyázatot Csongrádnál meg kell kétszerezni” – írta szeptember 5-én kelt levelében.
  • 170 éve, 1854. szeptember 5-én a szentesi polgármester előterjesztésére a városi bírói hivatal felsőbb jóváhagyással megszűnt.
  • 163 éve, 1861. szeptember 5-én a szentesi képviselő-testület határozatilag kimondta, hogy teljes mértékben osztja az országgyűlés által felállított elveket, annak eljárását helyesli és magáévá teszi, minden feliratát a nemzet „hiszekegyének” tartja. Kimondta továbbá, hogy hatósági működésében a jövőben is egyedül a szentesített törvényeket fogja követni.
  • 118 éve, 1906. szeptember 5-én teherpróbaként áthaladt az első vonat a Szentes–Csongrád közötti tiszai vashídon. (A híd eddig csak közúti hídként működött.)
  • 108 éve, 1916. szeptember 5-én erdélyi menekültek érkeztek Szentesre. A többség Kis-Küküllő vármegyéből érkezett; számuk megközelítette az 1000 főt. (1916. november 22-én utaztak el a városból.)
  • 84 éve, 1940. szeptember 5–13 között a magyar hadsereg bevonult Észak-Erdélybe és a Székelyföldre.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 166 éve, 1858. szeptember 5-én született Szentesen Filó (Csáktornyai) Lajos (1858–1896) ügyvéd, író, újságíró, költő.
  • 131 éve, 1893. szeptember 5-én született ifj. dr. Arady Kálmán (1893-1964) orvos, művészettörténész.
  • 109 éve, 1915. szeptember 5-én született Szőke Mátyás (1915–1993) kubikos, agrármérnök, 1946–48 között a MKP Szentes városi titkára, 1948–49-ben Szentes polgármestere, 1953-tól 1960-ig földművelésügyi miniszterhelyettes.

Szeptember 6.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 110 éve, 1914. szeptember 6-11 között a lembergi csatában az osztrák-magyar hadsereg vereséget szenvedett az oroszoktól.
  • 99 éve, 1925. szeptember 6-8 között Szentesen tartották meg a IV. Alföldi Katolikus Nagygyűlést. A rendezvényen részt vett és beszédet tartott gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, Horváth Győző püspök, kalocsai helynök, Gossmann Ferenc püspök, Hannauer Á. István püspök, Schandl Károly államtitkár, Lippay György tankerületi főigazgató és Négyesy László egyetemi tanár, Szentes szülötte.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 86 éve, 1938. szeptember 6-án született Nagy Lajos műszaki oktató, zenész.
  • 139 éve, 1885. szeptember 6-án 58 éves korában elhunyt Verner Pál (1827-1885), Szentes 30 éven át volt postamestere, volt 48-as huszársági alszázados.

Szeptember 7.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 175 éve, 1849. szeptember 7-én Gyulai Gaál Eduárd kerületi főbiztos ismertette a kormányzási alapelveit. Kinevezte Csongrád megye ideiglenes tisztikarát: Temesváry István királyi biztost és Dobozy Lajos kormányzó alispánt megerősítette tisztségében, Basa József polgármestert pedig kinevezte a szentesi járás főszolgabírójává.
  • 175 éve, 1849. szeptember 7-én lefogták és Szegedre szállították Hajdú Lajos szentesi református népiskolai igazgatót. Az Aradon működő Cs. Kir. Rendkívüli Haditörvényszék felségsértés címén kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. (Utóbb az ítéletet 20 évi várfogságra enyhítették.)
  • 128 éve, 1896. szeptember 7-én a városi képviselő-testület határozatot hozott egy kor igényeinek megfelelő, díszes szálloda építéséről az omladozó állapotú Zöldkoszorúhoz címzett nagyvendéglő telkén. A kiírt országos tervpályázat beadási határideje: 1896. december 31.
  • 118 éve, 1906. szeptember 7-én sztrájkba léptek a szentesi szabósegédek. Béremelési követelésük eredménnyel járt; szeptember 19-től felvették a munkát.
  • 112 éve, 1912. szeptember 7-én megnyílt a Szentesi Uránia Mozgószínház a Nagy Ferenc utcában. (Ma Őze Lajos Filmszínház.)
  • 108 éve, 1916. szeptember 7-én Erdély kiürítése során a hadsereg parancsnokság Szentesre helyezte át a nagyszebeni 21. honvéd pótzászlóaljat, valamint a kolozsvári és nagyenyedi népfelkelő és honvéd kiegészítő parancsnokságokat, összesen mintegy 120 tiszttel és kb. 6–7000 főnyi legénységgel. A katonák között volt Kós Károly (1883–1977) építész, író, tanár, könyvkiadó. (A katonaság 1918. január végéig állomásozott a városban.)
  • 100 éve, 1924. szeptember 7-én légi bemutatót tartottak a Felső-csordajáráson.
  • 83 éve, 1941. szeptember 7-én a Földművelésügyi Minisztérium felhívására megalakult a Csongrád Vármegyei Állattenyésztő Egyesület, mely magába olvasztotta az 1937-ben alakult Csongrád Vármegyei Szarvasmarhatenyésztő Egyesületet. A Szentes székhellyel működő új egyesület tisztségviselői lettek: elnök dr. vitéz Baskay Gyula, társelnök dr. Dobay Andor alispán, alelnökök Csizmadia Sándor és vitéz Foltányi Lőrinc.
  • 45 éve, 1979. szeptember 7-9 között ismét rangos nemzetközi vízilabdatorna helyszíne volt Szentes. A külföldi csapatok közül a sokszoros lengyel bajnok Arkonia Szczeczin és a svéd Järfälla Simsällskap vendégszerepeltek városunkban, a magyarokat az Újpesti Dózsa, a Vasas Izzó, az Eger SE és a házigazdák képviselték. A Szentes’79 elnevezésű nemzetközi tornát a Szentesi Vízmű SK csapata nyerte, megverve a Dózsát és a Vasast.
  • 36 éve, 1988. szeptember 7-én a Művelődési és Ifjúsági Házban megnyílt Borsos Miklós és Csohány Kálmán grafikai kiállítása.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 150 éve, 1874. szeptember 7-én Edelényben (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) született Fridrich János (1874–1959) fotográfus, aki az 1890-es évek elején telepedett le Szentesen. Saját műtermét 1905-ben nyitotta meg az ún. Görög Udvarban. A művészi fényképezés mellett majd minden szentesi családról készített felvételt. Megörökítette a város utcaképeit, középületeit, jeles személyiségeit és eseményeit. Értékes gyűjteményét a szentesi múzeum őrzi.
  • 85 éve, 1939. szeptember 7-én született Szemerédi András igazgató, tanár.

Szeptember 8.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 175 éve, 1849. szeptember 8-án jelentős személycseréket hajtottak végre a megbízhatatlannak ítélt szentesi tisztikarban. Polgármesterré Sréter Antalt nevezték ki.
  • 83 éve, 1941. szeptember 8-án a közellátásügyi miniszter rendeletére bevezették a liszt, kenyér és száraztészta jegyre történő árusítását.
  • 45 éve, 1979. szeptember 8-án Zorán Sztevanovity előadóestet tartott a Helyőrségi Művelődési Otthonban. Közreműködött Bakacsi Béla és a Főnix együttes.
  • 35 éve, 1989. szeptember 8-án a Városi Galériában megnyílt Czóbel Béla Kossuth-díjas festőművész, grafikus emlékkiállítása. Az értékes anyagot a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága bocsátotta a művelődési központ rendelkezésére. A kiállítást a szentesi születésű Mucsi András művészettörténész rendezte. A tárlatot megnyitotta Bihari József, a Pest Megyei Múzeumok főigazgatója.
  • 34 éve, 1990. szeptember 8-án a Szentesi Életben megjelent az önkormányzati választásokon jelölteket állító pártok és szervezetek választási programja. (A programok ismertetése és a jelöltek bemutatása folytatódott a szeptember 15. és a szeptember 22-diki számokban.)

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 196 éve, 1828. szeptember 8-án a Tolna megyei Pakson született Herzl (Hegedűs) Vilmos (1828–1893), Szentes első fényképésze, aki 1855-től haláláig Szentesen működött.
  • 155 éve, 1869. szeptember 8-án született Papp Imre (1869–1928) állami népiskolai tanító, a külterületi iskolák igazgatója.

Szeptember 9.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 278 éve, 1746. szeptember 9-én földrengést észleltek Szentesen, de semmi kárt nem okozott.
  • 88 éve, 1936. szeptember 9–17 között beszüntették a munkát a helybeli cipészsegédek (kb. 60 fő). A sztrájk megegyezéssel zárult.
  • 45 éve, 1979. szeptember 9-én Szentesi újságok címen sajtótörténeti kiállítás nyílt a Városi Galériában. 1871-től közel 100 féle lap jelent meg a városban, ezekből kaphattak ízelítőt a látogatók, régi városképek kíséretében. A kiállítást rendezte Labádi Lajos levéltáros; megnyitót mondott dr. Novobáczky Sándor újságíró.
  • 41 éve, 1983. szeptember 9-én a Városi Galériában megnyílt a szentesi születésű, Svédországban élő festőművész, Halász Szabó Sándor kiállítása, aki utoljára 1958-ban mutatkozott be Szentesen. A kiállítást dr. Szíj Rezső művészettörténész nyitotta meg. Az elszármazott művész tizenegy alkotását szülővárosának ajándékozta.
  • 40 éve, 1984. szeptember 9-én a Városi Galériában megnyílt Katona Kiss Ferenc szentesi festőművész kiállítása.
  • 36 éve, 1988. szeptember 9-én a Városi Galériában megnyílt Kő Pál szobrászművész tárlata. A kiállítást megnyitotta Kratochwill Mimi művészettörténész.
  • 36 éve, 1988. szeptember 9-10 között a Városi Egyesített Fúvószenekar a jugoszláviai testvérvárosban, Topolyán vendégszerepelt. A kétnapos program során a szentesi zenekar fellépett a Zobnaticai Lovasjátékokon, majd nagysikerű koncertet adott Topolya főterén és Gunaras község iskolájában.
  • 35 éve, 1989. szeptember 9-én az Erdélyi Szövetség Szentesi Szervezete megtartotta első rendes közgyűlését. Az alapszabály elfogadását követően megválasztották a tisztségviselőket: elnök dr. Barta László, a jogügyi csoport vezetője dr. Pataki Tamás, a művelődési csoport vezetője dr. Csipes Antal, munkaügyi, lakásügyi és szociális csoport vezetője Szabó Mihály, az egészségügyi csoport vezetője dr. Csíky László. A helyi szervezet taglétszáma 38 fő. A közgyűlés határozatot hozott arról, hogy kezdeményezi Tőkés László református lelkész Béke Nobel-díjra való jelölését. A szentesi szervezet megalakulása óta kb. 40 erdélyi menekültnek nyújtott segítséget.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 145 éve, 1879. szeptember 9-én született dr. Vajda Antal (1879–1954) ügyvéd, lapszerkesztő, az Alföldi Ellenzék (1918-tól Alföldi Újság) kiadó-tulajdonosa és felelős szerkesztője.
  • 111 éve, 1913. szeptember 9-én született ifj. Lakos József (1913–1946) rendőrségi nyomozó, városi rendőrkapitány, akinek életét szélsőséges elemek oltották ki. (Emlékét márványtábla őrzi a rendőrség falán.)
  • 86 éve, 1938. szeptember 9-én született Nádor István népművelő, újságíró, a Kapu c. havilap főmunkatársa, a Helyőrségi Művelődési Ház volt igazgatója.
  • 84 éve, 1940. szeptember 9-én született Nagy János zenetanár, zeneiskolai igazgató, orgonista, előadóművész, a Bárdos Lajos Vegyeskar alapítója és vezetője.

Szeptember 10.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 321 éve, 1703. szeptember 10-én három kuruc ezred Szolnokhoz ért, és megkezdte a vár ostromát.
  • 143 éve, 1881. szeptember 10-én távgyaloglási versenyt rendeztek Szentes és Hódmezővásárhely között.
  • 142 éve, 1882. szeptember 10-én nagysikerű lófuttatási versenyt rendeztek Szentesen, az alsó-tehénjárási gyepen. (Az 1512 méteres, ovális alakú pályán 5 futamot tartottak. A versenyre 26 lovat neveztek be Csongrád megyéből.)
  • 113 éve, 1911. szeptember 10-én megnyílt Szánthó Lajosné (született Mátéffy Izabella) zongoraiskolája Szentesen.
  • 112 éve, 1912. szeptember 10-én a képviselő-testület elfogadta a város utcaszabályozási tervét, amely tartalmazta az utcák kiegyenesítését, új utcák nyitását, zugok megszüntetését, a forgalmasabb utcák szélesítését, a belvárosban terek létesítését. (A tervet bevezetés előtt 30 napra kifüggesztették közszemlére.)
  • 89 éve, 1935. szeptember 10-én az Alföldi Újság tudósítása szerint a Szentesi Polgári és Kisgazda Párt testületileg belépett a Független Kisgazdapárt helyi szervezetébe. Ezzel kívánta elkerülni kilátásba helyezett feloszlatását.
  • 34 éve, 1990. szeptember 10-én az MSZMP Szentes Városi Koordinációs Bizottsága választási nagygyűlést szervezett a Művelődési és Ifjúsági Házban, amelynek előadója dr. Thürmer Gyula országos pártelnök volt.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 96 éve, 1928. szeptember 10-én született dr. Hrabovszki Pál ny. középiskolai igazgató-tanár.
  • 92 éve, 1932. szeptember 10-én született dr. Rébeli Szabó József jogász, vízilabda-edző, Szentes 1990–1994 közötti polgármestere.
  • 100 éve, 1924. szeptember 10-én hunyt el dr. Csúcs János (1870-1924) főispán.
  • 93 éve, 1931. szeptember 10-én 71 éves korában elhunyt Novobáczky Győző (1860–1931) mérnök, Szentes 1894–1901 közötti gazdasági tanácsnoka, a Körös–Tisza–Maros Ármentesítő- és Belvízszabályozó Társulat főmérnöke, majd főszámvevője, a Csongrád–Szegedi Tiszai Halászati Társulat igazgatója. Tanácsnoksága idején újult meg a Széchenyi-liget (területén az első ártézi uszodával és teniszpályával), s készült el a Petőfi Szálló.

Szeptember 11.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 112 éve, 1912. szeptember 11-én a mezőhegyesi hadgyakorlat felderítőinek egy repülőgépe és két léghajója átrepült Szentes fölött.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 110 éve, 1914. szeptember 11-én hunyt el Szabó Béla (1884-1914) gimnáziumi tanár.
  • 102 éve, 1922. szeptember 11-én elhunyt dr. Csató Zsigmond (1856–1922) ügyvéd, Csongrád megye főjegyzője, alispánja, majd főispánja, a békés-bánáti református egyházmegye tanácsbírája, a tiszántúli egyházkerület és a törvényhozó zsinat tagja.
  • 60 éve, 1964. szeptember 11-én hunyt el Kiss Károly (1882-1964) római-katolikus tanító, zenetanár.

Szeptember 12.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 150 éve, 1874. szeptember 12-én megalakult a Szentesi Kerékgyártó- és Bognár Ipartársulat. Tagok száma 33 fő.
  • 119 éve, 1905. szeptember 12-én a Fejérváry-kormány benyújtotta lemondását.
  • 80 éve, 1944. szeptember 12-én a Békepárt röpiraton jelentette be, hogy ismét felveszi a Magyar Kommunista Párt nevet.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 85 éve, 1939. szeptember 12-én született dr. Gabnai Margit osztályvezető főorvos.
  • 40 éve, 1984. szeptember 12-én hunyt el Jánoky Sándor (1911-1984) színész.

Szeptember 13.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 174 éve, 1850. szeptember 13-án nyilvánosságra hozták a "Magyarországbani politikai közigazgatási hatóságok szervezete tárgyában" kiadott belügyminiszteri rendeletet, amely az országot öt közigazgatási kerületre osztotta. Csongrád megye a nagyváradi kerületből a pest-budai kerületbe került át.
  • 110 éve, 1914. szeptember 13-án megérkeztek az első sebesült katonák Szentesre (58 fő).
  • 93 éve, 1931. szeptember 13-án Matuska Szilveszter felrobbantotta a biatorbágyi vasúti hidat. (22 ember meghalt, 17 megsebesült.)
  • 89 éve, 1935. szeptember 13-án a szociáldemokrata városi képviselők közgyűlési beadványban foglalkoztak az Élelmiszer-kiviteli Rt. telepén történő visszaélésekkel. Tiltakoztak az ellen, hogy a munkásoknak 16–18 órát kell dolgozniuk, s igen gyakran még a törvény által biztosított vasárnapi munkaszünetet sem kapják meg. Különösen sérelmesnek tartották, hogy a telepen 14 éven aluli gyermekeket is dolgoztatnak. Kérték az ügy sürgős kivizsgálását.
  • 89 éve, 1935. szeptember 13-án Kozma György főispán utasította dr. Négyesi Imre polgármestert, hogy mielőbb intézkedjen két magas életkorú városi tisztviselő (a 69 éves dr. Purjesz János tisztiügyész és a 67 éves Strasser Sándor adópénztárnok, mindkettő izraelita vallású) nyugdíjazásáról. Nyomatékosan a polgármester tudtára adta, hogy abban az esetben, ha az említett tisztviselőket a képviselő-testület nem nyugdíjazná, abból a polgármester teljes megbízhatatlanságára és tehetetlenségére volna kénytelen következtetni. A szeptember 13-diki közgyűlés takarékossági megfontolásból egyhangúlag leszavazta az érintett tisztviselők nyugdíjaztatását célzó polgármesteri előterjesztést.
  • 80 éve, 1944. szeptember 13-án az alispán utasította a város vezetőit, hogy a lakosság bevonásával építsenek ki védelmi vonalat Szentes határában. A védelmi rendszer kiépítésére közmunkát szerveztek; a tankcsapdák egy része el is készült.
  • 52 éve, 1972. szeptember 13-án negyedszázados önálló községi lét után, a cserebökényi falugyűlés egyhangúlag kimondta az 1947-ben alakított Cserebökény község megszűnését és Szentes várossal történő egyesülését. (A közigazgatási összevonás 1973. április 15-én hivatalosan is megtörtént, Cserebökény Szentes külterületi lakott helyévé vált.)
  • 37 éve, 1987. szeptember 13-19 között változatos rendezvényekkel ünnepelték meg az első szentesi vasútvonal, a szentes-kunszentmártoni helyiérdekű vasút megnyitásának 100 éves évfordulóját. Az ünnepi program keretében vasúttörténeti kiállítás nyílt a múzeumban; megrendezték a vasutas fúvószenekarok találkozóját; emléktáblát avattak a vasútállomás csarnokában; gőzmozdony által húzott nosztalgiavonat indult Kunszentmártonra és vissza. A Magyar Posta alkalmi emlékbélyegzőt használt az ünnepségen. A jubileum tiszteletére megjelent Rózsa Gábor: Száz éve épült a város első vasútja, a Kunszentmárton-Szentes HÉV című dokumentumgyűjteménye.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 232 éve, 1792. szeptember 13-án született Kárász Benjamin (1792-1874) országgyűlési követ, alispán, főispán.
  • 174 éve, 1850. szeptember 13-án született Szentesen Páczi János (1850–1880), az „Alföld legjobb muzsikusa”. Fiatalon Szegedre került, s mint virtuóz prímás, ott aratta sikereit. Tehetségének csodálói közé tartozott Mikszáth Kálmán is, aki gyönyörű nekrológgal búcsúztatta a fiatalon elhalt muzsikust.
  • 149 éve, 1875. szeptember 13-án született Szentesen Farkas Antal (1875-1940) néptanító, költő, író, újságíró, lapszerkesztő, városunk szülötte. A gimnáziumot Szentesen végezte, majd tanítói oklevelet szerzett. Tanyai tanítóként jelent meg első verseskötete (1894). 1902-től a Makó és Vidéke c. lap főmunkatársa, később szerkesztője. 1905-ben Budapestre ment, ahol a Népszava munkatársa lett. Versei öt kötetben jelentek meg, de írt regényeket és meséket is. 1945-ben utcát neveztek el róla Szentesen, és 1990-ig a volt ligeti Úttörőház is az ő nevét viselte.
  • 141 éve, 1883. szeptember 13-án született Járay (Jaeger) Imre középiskolai tanár, a szentesi gimnázium 17 éven át volt igazgatója.
  • 113 éve, 1911. szeptember 13-án született Meranban (Dél-Tirol) dr. Böszörményi Ede (1911–2002) református lelkész, a Horváth Mihály Gimnázium volt diákja, 1935–1945 között hitoktatója, egyházi író, demográfus.

Szeptember 14.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 133 éve, 1891. szeptember 14-én a városi képviselők értekezletet tartottak a polgármester-választás előkészítése ügyében. A túlnyomó többség Balogh János egykori polgármester jelölését támogatta; a kisebbségi „megyei párt” jelöltje dr. Tasnády Antal ügyvéd.
  • 122 éve, 1902. szeptember 14-én nagyszabású emlékünnepséget tartottak Szentesen Kossuth Lajos születésének 100 éves évfordulója alkalmából.
  • 111 éve, 1913. szeptember 14-én megnyitották a Széchenyi-ligeti volt városházába költöztetett, újrarendezett vármegyei múzeumot. (Az ünnepélyen részt vett dr. Fejérpataky László tanácsos, a múzeumok és könyvtárak országos felügyelője.)

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 120 éve, 1904. szeptember 14-én született Farmasi János (1904–1983) molnár, a két világháború közötti helyi munkásmozgalom egyik elismert vezetője.

Szeptember 15.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 321 éve, 1703. szeptember 15-én Deák Ferenc kuruc ezredes csapata megtámadta a csongrádi révet, s megpróbálta kierőszakolni a Tiszán való átkelést. Kemény ütközetre került sor Kyba ezredes 3000 rác katonájával, aki eredetileg Szolnok felmentésére igyekezett. Az ütközet a kurucok vereségével végződött. A csongrádi csata mégis jelentősnek mondható, hisz Kyba ezredes meggyengített serege nem folytathatta útját Szolnokra, hanem visszavonult Szegedre.
  • 132 éve, 1892. szeptember 15-én Szentes város közgyűlése határozatot hozott Kossuth Lajos 90. születésnapjának méltó megünnepléséről. (Lényege: üdvözlő távirat küldése, életnagyságú arcképének megfestetése, 1000 forintos alapítvány a gimnázium javára; a város piactere és főutcája a jövőben Kossuth Lajos nevét viselje.)
  • 123 éve, 1901. szeptember 15-én dr. Molnár Jenő megtartotta programbeszédét a Kossuth téren. A szónokok között szerepelt Sima Ferenc fia, Sima László is.
  • 89 éve, 1935. szeptember 15-én első alkalommal rendeztek szabadtéri színházi előadást Szentesen. A nagysikerű rendezvényre az Erzsébet-kerti sportpályán került sor, ahol Tolnay Andor színigazgató és társulata bemutatta Petőfi Sándor–Kacsó Pongrác: János vitéz c. zenés mesejátékát. A címszerepet maga a direktor, Iluska szerepét pedig Mészáros Ági játszotta. A nézők száma meghaladta a 2000 főt.
  • 80 éve, 1944. szeptember 15-én dr. Molnár Imre főispánt nevezték ki a közép-tiszai hadműveleti terület kormánybiztosává, amelyhez Csongrád megye, valamint Hajdú, Békés, Csanád–Arad–Torontál, Jász–Nagykun–Szolnok és Heves megyék tartoztak, Szentes székhellyel.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 96 éve, 1928. szeptember 15-én született dr. Dragon Károly (1928–1999) sebész, higiénikus, ny. osztályvezető főorvos, a Szentesi Amatőrfilm Klub alapítója, számos film készítője.
  • 113 éve, 1911. szeptember 15-én 77 éves korában elhunyt Szathmáry Ede (1835–1911) ügyvéd, volt városi főjegyző, városi és megyei képviselő, a Körös–Tisza–Maros Ármentesítő Társulat és a Szentes Vidéki Takarékpénztár ügyésze, Csongrád vármegye tiszteletbeli főügyésze.

Szeptember 16.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 112 éve, 1912. szeptember 16-án a Polgári Leányiskolában 28 tanulóval beindult az egyéves Női Kereskedelmi Szaktanfolyam.
  • 94 éve, 1930. szeptember 16-án 200–250 fős munkanélküli csoport vonult fel a városházára, hogy a polgármestertől munkaalkalmat kérjen.
  • 89 éve, 1935. szeptember 16-án Kozma György főispán bizalmas levelet intézett Gömbös Gyula miniszterelnökhöz, amelyben arról tájékoztatta, hogy Szentes város közigazgatása rossz, s ennek oka elsősorban Négyesi Imre polgármester. Kijelentette: „Elengedhetetlennek tartom, hogy Szentes város polgármesterével szemben teljes energiával lépjek fel, mert ha ezt nem teszem, akkor vérszemet kapnak mindazok az elemek, akikben mindég megvan a hajlandóság a kormányintenciókat kijátszani…” A levél további részéből kiderül, hogy konkrét mulasztásokról, melyek a polgármestert terhelnék, még nem tud beszámolni, épp ezért szükségesnek tartaná egy általános hivatali vizsgálat elrendelését. „A vizsgálatba magam is bele fogok folyni, s előreláthatóan ez a vizsgálat olyan fegyelmi vétségeket fog kideríteni, amelyek alapján módomban lesz Négyesi Imre polgármestert állásától felfüggeszteni” – zárta levelét Kozma. (A jelzett vizsgálat már szeptemberben elkezdődött, s közel fél éven át belügyminiszteri kiküldöttek tanulmányozták Szentes város teljes ügy- és vagyonkezelését; minden komolyabb eredmény nélkül.)

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 237 éve, 1787. szeptember 16-án a Szolnok vármegyei Túrkevén született Boros Sámuel (1787–1866), Szentes későbbi jegyzője, főbírája, első polgármestere, országgyűlési képviselője, az 1836. évi örökváltsági szerződés megalkotója.
  • 127 éve, 1897. szeptember 16-án született dr. vitéz Bonczos Miklós (1897–1971) katonatiszt, ügyvéd, Csongrád vármegye főispánja, Szentes 1939–1944 közötti országgyűlési képviselője, államtitkár, belügyminiszter.
  • 119 éve, 1905. szeptember 16-án 73 éves korában elhunyt ifj. Zsoldos Ferenc (1832-1905) nagyiparos, földbirtokos, megyei és városi képviselő, a Szentesi Általános Ipartársulat, a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. (A szentesi Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola 1992 óta az ő nevét viseli.)

Szeptember 17.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 198 éve, 1826. szeptember 17-én a református nagytemplom kupolájára feltették a gombot, a csillagot és a vitorlát. Ezzel befejeződött az 1808 óta tartó építkezés. A 40 métert meghaladó torony elkészültéről Kiss Bálint lelkész feljegyezte, hogy: „Somogyi Péter – a munkát végző egyik mester – a csillag tetején állván, ivott az egész világ egészségéért, lehajítván a poharat. Muzsikált odafenn az őrszobában Csonka Palkó a bandájával, s minden utca tele volt bámulókkal”. A 18 éven át épült templom összes költsége bankóban 110 774 forintot, ezüstben 34 176 forintot tett ki. A Fischer Ágoston tervei alapján készült klasszicista stílusú építmény a legnagyobb magyarországi református templomok sorába tartozik.
  • 176 éve, 1848. szeptember 17-én megkezdődött Szentesen a honvéd újoncok toborzása, amely az elkövetkező hónapokban szinte megszakítás nélkül folyt, egészen a végnapokig.
  • 159 éve, 1865. szeptember 17-én az uralkodó elfogadta Mailáth György kancellár felterjesztését, amely arra irányult, hogy állítsák helyre az 1861. november 5-én feloszlatott megyei és városi bizottmányokat, abból a célból, hogy megalakítsák az országgyűlési választási bizottmányokat.
  • 112 éve, 1912. szeptember 17-én Dobovszky József István tervei alapján megkezdődött a felsőpárti református templom és lelkészlak építése. A tartós esőzés miatt a munka lassan haladt. Az év végéig a lelkészlak tető alá került, de a templomnak csak az alapjait sikerült lerakni.
  • 92 éve, 1932. szeptember 17-én megnyílt Szentesen a Csongrád Megyei Gazdasági Egyesület által rendezett Kertészeti Kiállítás.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 206 éve, 1818. szeptember 17-én elhunyt Sáfrán Mihály katolikus plébános, a helyi felekezetek közötti béke egyik megteremtője, Horváth Mihály történetíró-püspök keresztapja, aki 1792-től haláláig, 26 éven át szolgált Szentesen. (1906-ban utcát neveztek el róla.) Utódául Flakovits János váci szemináriumi rektort nevezte ki Bissinger Ernő püspök, aki 1828-ig volt a szentesi katolikusok plébánosa.
  • 120 éve, 1904. szeptember 17-én 79 éves korában elhunyt Farkas Benedek (1825–1904) volt szentesi rendőrfőkapitány, majd iparügyi tanácsnok.

Szeptember 18.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 94 éve, 1930. szeptember 18-án született Tápén Katona Imre (1930-1997) híradástechnikai műszerész, festőművész, aki 1952-től Szentesen élt és alkotott.

Szeptember 19.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 93 éve, 1931. szeptember 19-én a kormány statáriumot rendelt el. A rendkívüli állapot bevezetése mellett, elrendelték a politikai jellegű népgyűlések tilalmát is, igen tág keretek között értelmezve azt. A gyűléstilalmat kimondó belügyminiszteri körrendelet megfogalmazásában: „A jelenlegi viszonyok között a népgyűlések általában – bármely célból kérik is – politikai jellegűekké válhatnak, ezért a népgyűléseket is politikai jellegű gyűléseknek kell tekinteni…” E rendeletre hivatkozva a helyi hatóságok mindenféle gyűlés engedélyezését megtagadhatták.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 85 éve, 1939. szeptember 19-én született Szőke Ferenc nyomdász, üzemvezető.
  • 70 éve, 1954. szeptember 19-én született dr. Holman Endre orvos, színész.

Szeptember 20.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 135 éve, 1889. szeptember 20–22 között Szentesen időzött főtisztelendő Ürge Ignác lazarista-rendi hittérítő, aki 1880 óta Kínában terjeszti a keresztény civilizációt. A tudós szerzetes hitszónoklatot tartott a katolikus templomban, majd adományokat gyűjtött a Kínában létesítendő árvaházak javára.
  • 55 éve, 1969. szeptember 20-án ünnepélyesen felavatták a felújított Tóth József Színháztermet. Avató beszédet mondott Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes. A felújítási munkálatok Milári Pál mérnök, belsőépítész tervei alapján készültek. Az előcsarnok végfalát egy tizenhat négyzetméteres intarziás képpel díszítették, amely Ágh Ajkelin Lajos festőművész alkotása.
  • 55 éve, 1969. szeptember 20–október 12 között 1947 után első alkalommal rendezték meg a Szentesi Kulturális Heteket, amelynek keretében tudományos tanácskozásokra, kiállításokra, szobor és emléktábla avatásra, termékbemutatókra és egyéb programokra került sor.
  • 54 éve, 1970. szeptember 20-án a Kossuth Téri Általános Iskola (ma Kiss Bálint Református Ált. Isk.) dísztermében megnyílt Katona Kiss Ferenc helyi festőművész kiállítása.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 70 éve, 1954. szeptember 20-án hunyt el Vecseri Bálint (1883-1954) földmunkás.
  • 41 éve, 1983. szeptember 20-án hunyt el Farmasi János (1904–1983) molnár, a két világháború közötti helyi munkásmozgalom egyik elismert vezetője.

Szeptember 21.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 321 éve, 1703. szeptember 21-én a Kuruc csapatok bevették Szolnok várát. A Duna-Tisza köze Rákóczi csapatainak az ellenőrzése alá került. Globitz ezredes tiszai védelmi vonala októberre összeomlott; a Tisza bal parti települései – így Szentes is – átpártoltak a kurucokhoz.
  • 134 éve, 1890. szeptember 21-én ifj. Bartha János gazdálkodó és neje Tóth Krisztina végrendeletet készített, amelyben városi házukat (ma Arany János u. 10. sz.) a városnak adományozták egy női ipariskola létrehozására. A református egyház 2000 forintot kapott. Bartha János a fábiánsebestyéni ingatlanait – 147 hold föld és gazdasági épületek – a „Szentes város közönsége által felállítandó gazdasági iskola felállítására” a városnak hagyományozta, azzal a kikötéssel, hogy az alapítvány örökre az ő nevét viselje. (Az iskola csak 1940-ben épült fel, s előbb 1943-ban, majd 1988-ban felvette ifj. Bartha János nevét.)
  • 127 éve, 1897. szeptember 21-én Marosvásárhelyről 41 székely fiú érkezett Szentesre, akik helyi iparosoktól tanulták a szakmát. (Számuk utóbb 87-re emelkedett.)
  • 118 éve, 1906. szeptember 21-én átadták a forgalomnak a Szentes–Csongrád közötti vasútvonalat. Építői: Gerster Béla és Török Emil mérnökök.
  • 111 éve, 1913. szeptember 21–29 között a Hegedűs (Herzl) Vilmos Utóda fényképészeti műterem fennállásának 50. évfordulója alkalmából kiállítást rendezett a Petőfi Szállóban a cég által készített régi felvételekből.
  • 103 éve, 1921. szeptember 21-én megalakult a Szentesi Kereskedő Ifjak Egyesülete. Elnöke Halász Szabó Ferenc.
  • 79 éve, 1945. szeptember 21-én a városi képviselő-testület heves vita kíséretében határozatot hozott számos utca nevének megváltoztatásáról. Ekkor lett a Cicatricis Lajos utcából Árvai Bálint utca (ma dr. Udvardi László u.), a Horthy Miklós utcából Bajcsy-Zsilinszky Endre, a Széchenyi utcából Dózsa György, a Lakos utcából Somogyi Béla, az Andrássy utcából Bacsó Béla, a Sarkadi Nagy Antal utcából József Attila, a Horthy István utcából Ady Endre, a Stammer Sándor utcából Farkas Antal, a gróf Tisza István utca egy részéből Sima Ferenc, másik részéből Boros Sámuel, a Szeder Imre utcából Ságvári Endre (ma Szeder Imre), az Egan Ede utcából Esze Tamás, a Vadnay Andor utcából Burián Lajos, a Verbőczi utcából Mészáros Lázár utca.
  • 78 éve, 1946. szeptember 21-én Szentesre érkezett Zilahy Lajos író, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság országos elnöke, aki beszédet tartott a MSZMT helyi szervezetének esti díszhangversenyén, majd a másnapi díszközgyűlésén.
  • 55 éve, 1969. szeptember 21-én Koszta József festőművész halálának 20. évfordulójának tiszteletére felavatták mészkőből készült domborművét, Borsos Miklós szobrászművész alkotását. Ugyanekkor emléktáblát helyeztek el Zrínyi u. 2. sz. alatti házának falán; a volt megyeháza nagytermében pedig megnyitották Koszta műveinek gyűjteményes tárlatát.
  • 41 éve, 1983. szeptember 21-én Hofi Géza humorista és előadóművész önálló estet tartott a Tóth József Színházteremben.
  • 41 éve, 1983. szeptember 21-én több évi szünet után, Mihály Béla zenetanár vezetésével újjászerveződött az úttörő és ifjúsági fúvószenekar.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 92 éve, 1932. szeptember 21-én született dr. Ternai Antal László szülész-nőgyógyász főorvos.
  • 132 éve, 1892. szeptember 21-én elhunyt Oroszi Miklós (1822–1892), Szentes volt polgármestere és országgyűlési képviselője. (Sírja Verőcemaroson található.)

Szeptember 22.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 137 éve, 1887. szeptember 22-én felavatták a város első vasútvonalát Szentes és Kunszentmárton között. (Építője Fleischmann József mérnök.)
  • 128 éve, 1896. szeptember 22-én a vidéki földmunkások az országos szervezkedés meggyorsítására 20 tagú ügyvezető bizottságot alakítottak. A bizottság szentesi tagjai: Lovas Imre, Békési Imre és ifj. Molnár Ferenc.
  • 123 éve, 1901. szeptember 22-én választási nagygyűlést tartott Szentesen a helyi szocialisták jelöltje, Mezőfi Vilmos.
  • 123 éve, 1901. szeptember 22-én a Burián Lajos vezette 48-as kilépettek az Ugron-párti dr. Mérey Lajost választották jelöltjükké, aki a pártközpont ellenzése dacára vállalta a jelölést, s Szentesre utazva megtartotta programbeszédét.
  • 118 éve, 1906. szeptember 22-én dr. Csató Zsigmond főispánt saját kérésére fölmentették hivatalából.
  • 80 éve, 1944. szeptember 22–24 között felsőbb parancsra besorozták Szentesen az 1904–1908, valamint az 1915–1918-as születésű férfiakat.
  • 78 éve, 1946. szeptember 22-én rangos képkiállítás nyílt Szentesen. A világhírű magyar mesterek alkotásai mellett (Koszta, Rudnay, Mednyánszky, Vaszary, Tornyai) a helyi művészek képei is szerepeltek (Tokácsli Lajos, Halász Szabó Sándor, Less Etel). A dr. Székely Alfréd által megnyitott kiállítást október 1-ig tekinthették meg az érdeklődők.
  • 34 éve, 1990. szeptember 22-én az SZDSZ és a Fidesz helyi szervezete egy alkalmi választási tanácsadó újságot jelentetett meg „Fiatal és Szabad Demokraták Szentesért” címmel, amelyben ismertették a választási szövetségre lépett két párt közös programját, és bemutatták jelöltjeiket.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 148 éve, 1876. szeptember 22-én született Gulyás Pap Etelka (1876–1947) író, költő, publicista, a tüdőbeteg-gondozás szentesi megszervezője.
  • 115 éve, 1909. szeptember 22-én született dr. Kunszeri Béla alispán.
  • 113 éve, 1911. szeptember 22-én hunyt el dr. Dobos Károly (1874-1911) gimnáziumi tanár.
  • 77 éve, 1947. szeptember 22-én elhunyt Gulyás Pap Etelka (1876–1947) író, költő, publicista, a tüdőbeteg-gondozás szentesi megszervezője.

Szeptember 23.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 174 éve, 1850. szeptember 23-án Bonyhády megyefőnök Basa József főszolgabírót a vásárhelyi járásba helyezte át, a szentesi járás élére pedig Pokomándy Gábort nevezte ki. Basa tiltakozott az intézkedés ellen. Új hivatalát nem foglalta el, hanem Bécsbe utazott panasztételre.
  • 155 éve, 1869. szeptember 23-án többszöri miniszteri sürgetésre a megyei törvényszék határozatot hozott Oroszi Miklós és Talányi János szabadlábra helyezéséről.
  • 111 éve, 1913. szeptember 23-án a városi közgyűlés határozatot hozott az Erzsébet tér rendezéséről és parkosításáról.
  • 102 éve, 1922. szeptember 23-án befejeződött a románok által 1919 júliusában felrobbantott Szentes-Csongrád közötti tiszai híd helyreállítása.
  • 80 éve, 1944. szeptember 23-án a Vörös Hadsereg alakulatai Békés és Csongrád megyék térségében átlépték a magyar–román határt. Csongrád megye térségében a 3. magyar hadsereg 23. tábori gyaloghadosztálya, valamint a 8. tábori póthadosztály alakulatai tartózkodtak. (A német–magyar ellentámadás, amely a “cigánybáró hadművelet” fedőnevet viselte, a tervek szerint október 12-én indult volna meg.)
  • 39 éve, 1985. szeptember 23-án a Tóth József Színházteremben vendégszerepelt a népszerű előadóművész és humorista, Hofi Géza.
  • 34 éve, 1990. szeptember 23-án a hivatalos adatok szerint a jelzett időben 131 személy részesül munkanélküli segélyben Szentesen.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 112 éve, 1912. szeptember 23-án született dr. Lakos János ny. igazgató-tanár.
  • 92 éve, 1932. szeptember 23-án elhunyt Mátéffy László (1867–1932) földbirtokos, városi és megyei képviselő, a Csongrád Megyei Gazdasági Egyesület és a Szentes Vidéki Takarékpénztár elnöke, a szentesi evangélikus egyház főgondnoka, m. kir. gazdasági főtanácsos.
  • 79 éve, 1945. szeptember 23-án hunyt el Révész Imre (1859-1945) festőművész.

Szeptember 24.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 235 éve, 1789. szeptember 24-én II. József felszólította a vármegyéket, hogy állítsanak újoncokat, és fizessenek hadisegélyt a török háború költségeire. A megyék többsége visszautasította a felszólítást.
  • 153 éve, 1871. szeptember 24-én az 1870-ben alakult Szentesi 48-as Népkör zászlószentelő ünnepséget tartott. A díszes nemzeti színű zászlóra hímzett jelmondat: „Erős akarat nem ismer akadályt”. (A rendezvény szónoka László Imre országgyűlési képviselő.)
  • 125 éve, 1899. szeptember 24-én Zolnay Károly gimnáziumi tanárt és igazgatót 40 évi kiemelkedő pedagógiai munkásságáért az uralkodó a Ferenc József Rend lovagkeresztjével tüntette ki. A magas elismerést vármegyei díszközgyűlés keretében dr. Vadnay Andor főispán nyújtotta át; köszöntőt mondtak még Gérey Károly debreceni tankerületi főigazgató és a gimnáziumi tanári kar nevében Balázsovits Norbert igazgatóhelyettes.
  • 119 éve, 1905. szeptember 24-én a szentesi újjászervezett szociáldemokraták népgyűlést tartottak a Kossuth téren az általános és titkos választójog bevezetése érdekében. (Szónokok: Csanády Dénes Budapestről, Nyilas János és Oláh Mihály Csongrádról.)
  • 118 éve, 1906. szeptember 24-én a képviselő-testület határozatot hozott az utcák és terek elnevezéséről, valamint a házak újraszámozásáról. (A város belterületét a korábbi négy tized helyett négy kerületre osztották; a 123 utcában 3024 házat számoztak meg.)
  • 118 éve, 1906. szeptember 24-én a képviselő-testület határozatot hozott egy új városháza építéséről.
  • 77 éve, 1947. szeptember 24-én tisztújító közgyűlést tartott a Csongrád Megyei Parasztszövetség: elnök Nagy Pál, alelnökök Nagy Dániel és Erdőháti Nagy János, titkár dr. Bartha Antal.
  • 34 éve, 1990. szeptember 24-én a Felsőpárton – a Dózsa Gy. és a Vörösmarty utca sarkán – ünnepélyesen átadták a 3. sz. Idősek Klubját, amely 30 személy folyamatos ellátását tudja biztosítani.
  • 34 éve, 1990. szeptember 24-26 között a Koszta József Múzeumban megnyílt a „Legújabban feltárt hunkori falvak Csongrád megyében” c. kiállítás, amelynek rendezője dr. Vörös Gabriella múzeum-igazgató. A kiállításhoz kapcsolódott a népvándorláskor fiatal kutatóinak tudományos ülése, amelynek keretében 46 ifjú régész ismertette munkásságát.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 116 éve, 1908. szeptember 24-én született dr. Mátyás Sándor (1908–1987) gimnáziumi tanár, műfordító, Németh László író barátja.
  • 140 éve, 1884. szeptember 24-én 85 éves korában elhunyt Pokomándy Gábor (1799–1884) földbirtokos, volt uradalmi tiszttartó, vármegyei táblaíró, Szentes járási főszolgabíró, városi és megyei képviselő, az Úri Kaszinó és a Szentesi Takarékpénztár egyik alapítója és elnöke, a helyi Szabadelvű Párt elnöke.
  • 95 éve, 1929. szeptember 24-én hunyt el Madarassy Gábor (1888-1929) főispán, országgyűlési képviselő.

Szeptember 25.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 132 éve, 1892. szeptember 25-én Zsilinszky Mihály főispán benyújtotta lemondását. (Csongrád vármegye új főispánjává ideiglenes jelleggel báró Tallián Béla volt Somogy vármegyei főispánt nevezték ki.)
  • 123 éve, 1901. szeptember 25-én több sikertelen próbálkozás után a Kossuth-párt helybeli jelöltet állított dr. Tasnády Antal személyében.
  • 110 éve, 1914. szeptember 25-én az orosz csapatok az Uzsoki-szoroson benyomultak Magyarországra.
  • 104 éve, 1920. szeptember 25-én megindult Szentesen a Színházi Újság c. idénylap. (Felelős szerk.: Czirbus Sándor. A lap november közepén megszűnt.)
  • 37 éve, 1987. szeptember 25-26 között a 35 éven aluli orvosok részvételével országos tudományos konferenciát tartottak Szentesen „A plasztikai sebészet és a helyreállítás tárgyköréből” címmel.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 145 éve, 1879. szeptember 25-én Szegváron született dr. Csergő Károly (1879–1969) vármegyei tisztviselő, közigazgatási reformer, szociográfus. A gimnáziumot Szentesen, jogi tanulmányait Budapesten és Kolozsváron végezte. 1903-ban jogtudorrá avatták. 1901-ben lépett Csongrád vármegye szolgálatába. 1912-ben főjegyzővé választották. Az első világháború idején ő szervezte meg és vezette a vármegyei közélelmezési ügyosztályt. Érdemeiért 1916-ban a Ferenc József Rend Lovagkeresztjével tüntették ki. 1918-ban jelent meg a Közigazgatási fórumok c. munkája, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia dicséretben részesített. 1925-ben Csongrád megye alispánjává választották, mely tisztségét nyugdíjazásáig, 1937-ig viselte. Alispáni működését a korszak súlyos gazdasági, szociális és közegészségügyi problémái iránti érzékenység jellemezte. Szociográfiai munkái: Az Alföld problémái (1931), A sokgyermekes családok védelme (1939). 1937-ben az Országos Mezőgazdasági Szociálpolitikai Tanács alelnökévé választották. 1946-ban a Gazdasági Főtanács felhívására tanulmányt készített a közigazgatás átalakításáról, munkáját aranyéremmel jutalmazták.
  • 140 éve, 1884. szeptember 25-én született Ambrus Albert (1884–1975) kőműves, a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége szentesi csoportjának elnöke, a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének vezetőségi tagja, a szentesi szakszervezetek “összvezetőségének” elnöke, 1929–1948 között megyei és városi képviselő, a Nemzeti Bizottság tagja.
  • 94 éve, 1930. szeptember 25-én született Labádi Sándorné (sz. Nagy Margit) cipőfelsőrész-készítő, gyermekbolti alkalmazott, utóbb a Családi Ünnepeket Szervező Iroda vezetője (e füzet összeállítójának édesanyja, aki ezúton kíván hosszú, boldog életet, s mond köszönetet ennek a szeretetreméltó, csodálatos asszonynak, amiért életet adott és felnevelte).
  • 93 éve, 1931. szeptember 25-én született dr. Kis-Tóth Tihamér ny. szentesi járásbírósági elnök, a Szentes Városi és Városkörnyéki TIT elnöke, a Szentesi Vasutas SC Birkózó Szakosztályának elnöke.
  • 128 éve, 1896. szeptember 25-én 38 éves korában Nagykőrösön elhunyt dr. Filó (Csáktornyai) Lajos (1858–1896) ügyvéd, író, újságíró, költő, Szentes szülötte.
  • 100 éve, 1924. szeptember 25-én 75 éves korában Szentesen elhunyt Fekete Márton (1849–1924) vármegyei főjegyző, ármentesítési kormánybiztos, főigazgató, udvari tanácsos, Szentes város 1910–1918 közötti országgyűlési képviselője. (1932-től utca viseli nevét Szentesen.)

Szeptember 26.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 137 éve, 1887. szeptember 26-án megindult Szentesen a Csongrád megye című vegyes tartalmú hetilap. (Kiadója és felelős szerkesztője Sz. Kovács Pál.)
  • 133 éve, 1891. szeptember 26-án Stammer Sándor alispán intézkedésére csendőrkülönítmény érkezett Szentesre, a közelgő polgármester-választásra.
  • 131 éve, 1893. szeptember 26-án a városi tisztújító közgyűlésen Burián Lajost közfelkiáltással Szentes polgármesterévé választották.
  • 108 éve, 1916. szeptember 26-29 között az osztrák–magyar és a német csapatok ellentámadása kiszorította a román hadsereget Erdélyből.
  • 34 éve, 1990. szeptember 26-30 között a Szentesi SC női vízilabdacsapata – a magyar bajnoki cím védőjeként – a BEK egyik selejtező csoportjának házigazdája volt városunkban. A selejtezőn a szentesi csapat mellett az olasz, görög, dán, angol és spanyol bajnokcsapatok vettek részt. A szentesi lányok jól szerepeltek, csupán az olasz csapattól szenvedtek vereséget.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 164 éve, 1860. szeptember 26-án született Chobot Ferenc (1860-1931) római-katolikus prépost-plébános.
  • 134 éve, 1890. szeptember 26-án született Berezvai Mihály (1890-1944) kőműves, 1918-ban a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének vezetőségi tagja, a Tanácsköztársaság idején a három tagú városi direktórium elnöke.
  • 84 éve, 1940. szeptember 26-án született dr. Tóth Gyula szakállatorvos, vízilabdázó, vízilabdaedző, szövetségi kapitány.
  • 35 éve, 1989. szeptember 26-án 70 éves korában Szentendrén elhunyt Arató János (1919–1989) festőművész, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, címzetes egyetemi tanár, tankönyvíró, városunk szülötte. A szentesi közönség 1974-ben láthatta alkotásait öt másik szentesi művésszel (Csúcs Ferenc, Göbölyös Gyula, Sinóros Szabó György, Tokácsli Lajos, Zsille Győző) közösen rendezett tárlaton. Az ő kiállításukkal nyílt meg az új Városi Galéria.

Szeptember 27.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 190 éve, 1834. szeptember 27-én Boros Sámuel városi jegyző a személyét ért sorozatos támadások miatt benyújtotta lemondását.
  • 148 éve, 1876. szeptember 27-én a megyegyűlés feliratban sürgette a megyeszékhely ügyében 1875 decemberében hozott határozatának helybenhagyását. Tisza Kálmán miniszterelnök-belügyminisztertől kitérő válasz érkezett.
  • 126 éve, 1898. szeptember 27-én bekapcsolták az első állandó telefonállomásokat Szentesen. A telefonközpontot a Tóth József utca 2. szám alatti postahivatalban állították fel; az előfizetők száma 5. (Az első magánelőfizető a Zsoldos család volt.)
  • 117 éve, 1907. szeptember 27-én sztrájkba léptek a szentesi cipész és csizmadia segédek, 50%-os béremelést követelve. (A munkabeszüntetés október 10-ig tartott, nem vezetett eredményre.)
  • 85 éve, 1939. szeptember 27-én a kormányzó vitéz Szendrey László repülő alezredest, a Vitézi Szék volt széktartóját, majd székkapitányát nevezte ki Csongrád megye főispánjává. (Tisztségét 1940 novemberéig viselte.)
  • 84 éve, 1940. szeptember 27-én a különböző nyilas pártok egyesültek a Nyilaskeresztes Pártban. A párt vezére Szálasi Ferenc.
  • 77 éve, 1947. szeptember 27-én megnyílt Szentesen az árumintavásárral egybekötött Alföldi Mezőgazdasági-, Kereskedelmi-, Ipari- és Művészeti Kiállítás. Az Ünnepi Hét rendezvényeit Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter nyitotta meg. Főrendező: Tokácsli Lajos festőművész. (A megnyitón részt vett Kéthly Anna, az országgyűlés alelnöke.)
  • 54 éve, 1970. szeptember 27-én az előző hónapban megalakult Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szentesi csoportja (elnöke dr. Győri Kiss Ferenc főállatorvos, titkár Vígh Mihály) nagysikerű kutyabemutatót rendezett a sportpályán.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

Szeptember 28.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 162 éve, 1862. szeptember 28-án a lakosság közvetlen választásával megalakult Szentes város 104 fős Gazdasági Bizottmánya.
  • 159 éve, 1865. szeptember 28-án Tomcsányi József főispán átvette Csongrád vármegye tényleges kormányzását. Intézkedett a megye székhelyének Szegedről Szegvárra, az „ősi” székhelyre történő visszahelyezéséről.
  • 115 éve, 1909. szeptember 28-án a Wekerle-kormány újból benyújtja lemondását.
  • 93 éve, 1931. szeptember 28-án a városi közgyűlés költségvetési vitáján Kádár Sándor szociáldemokrata képviselő bejelentette, hogy frakciója nem fogadja el az 1932. évi költségvetést, mivel azt nem törvényesen tárgyalták. Bejelentette továbbá, hogy egyébként is bizalmatlan a polgármester iránt, mert a „választások alkalmával a polgármester úr a város pénzén kortes úton volt”. Heves vita bontakozott ki, amelynek során Kádár Sándortól megvonták a szót.
  • 78 éve, 1946. szeptember 28– október 1 között a Magyar Kommunista Párt megtartotta III. kongresszusát. Csongrád megyéből 10 küldött és 5 meghívott vett részt a kongresszuson. Szentest Erdei Mihály, Borbás Lajos és Szőke Mátyás küldöttek képviselték, akik előre megfogalmazott programmal utaztak a fővárosba. Első helyen a szentesi munkanélküliség felszámolásának követelése állott; második helyen a szegényparasztság s azon belül az újbirtokosok helyzetének javítását fogalmazták meg. Javasolták továbbá, hogy a pártpolitikában a reális vonalvezetés érvényesüljön; a párt dolgozza ki a koalíciós politikával kapcsolatos terveket. Borbás Lajos, a megyei kongresszus szónokaként, a szeptember 29-én elhangzott felszólalásában a fentiek mellett elmondta, hogy a „B” listáknál nem mindig érvényesült a demokrácia. Követelte továbbá, hogy államosítsák a gyárakat, nagyüzemeket, bányákat.
  • 39 éve, 1985. szeptember 28.-október 5. között a Hazafias Népfront IV. körzeti bizottsága első alkalommal rendezte meg a Kiséri Napok’85 elnevezésű programsorozatot.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 165 éve, 1859. szeptember 28-án született Szentesen Békefi Antal (1859–1907) író, újságíró, lapszerkesztő, a Szegedi Napló főmunkatársa, majd 1899-től haláláig felelős szerkesztője, a Dugonics Társaság egyik alapító tagja, majd főtitkára, a szépirodalmi szekció elnöke, a Vidéki Hírlapírók Szövetségének alelnöke.
  • 85 éve, 1939. szeptember 28-án született dr. Rabloczky György orvos, egyetemi tanár.
  • 84 éve, 1940. szeptember 28-án 65 éves korában hunyt el Farkas Antal (1875-1940) költő, író, újságíró, lapszerkesztő, a Makó és Vidéke, a Szegedi Napló és a Népszava munkatársa, városunk szülötte. (1945 óta utca őrzi nevét Szentesen.)
  • 67 éve, 1957. szeptember 28-án elhunyt Cseuz Béla (1881–1957), Szentes 1908–1955 közötti mérnöke, főmérnöke, műszaki tanácsosa. (1971-ben utcát neveztek el róla Szentesen.)

Szeptember 29.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 184 éve, 1840. szeptember 29-én hosszadalmas viták és pereskedések után a vármegye törvényszéke megsemmisítette Szentes 1837-ben kialakított igazgatási rendjét, és visszaállította a földesúri törvényhatóságot. Ez azt jelentette, hogy a bíráskodás joga visszaszállt az uradalomra, a földesúr újból élhetett a bírójelölés jogával, és felülvizsgálhatta a város pénzügyeit. Szentes újra úrbéres, földesúri mezőváros lett, azzal a különbséggel, hogy nem úrbéres szolgáltatásokat teljesített, hanem azok váltságát fizette.
  • 175 éve, 1849. szeptember 29-én újabb változások történtek a szentesi tisztikar személyi összetételében. Sréter Antalt Kugler János váltotta fel a polgármesteri tisztségben.
  • 140 éve, 1884. szeptember 29-én az országgyűlés megnyitásával egy időben a Mocsáry Lajos vezette Függetlenségi Párt és az Irányi Dániel-féle Negyvennyolcas Párt Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt néven egyesült, és közzétette programját.
  • 134 éve, 1890. szeptember 29-én a megye és a város megromlott viszonyának következményeként Csongrád Vármegye Közigazgatási Bizottsága fegyelmi vizsgálatot indított Sarkadi Nagy Mihály szentesi polgármester és Tóth Kálmán adóügyi tanácsnok ellen.
  • 117 éve, 1907. szeptember 29-én a polgármester nem engedélyezte a szentesi szociáldemokraták népgyűlését, amelyen a MÉMOSZ szentesi csoportjának felfüggesztése ellen kívántak tiltakozni, valamint a központi pártvezetőség által október 10-re meghirdetett országos általános sztrájkhoz való csatlakozást szándékozták előkészíteni.
  • 112 éve, 1912. szeptember 29-én megnyílt az iparos segéd és tanonc kézimunka kiállítás a Szentesi Ipartestület székházában. (Az október 6-ig tartó kiállításon 24 szakma közel 100 képviselője mutatkozott be 280 termékkel.)
  • 89 éve, 1935. szeptember 29-én Szentesen vendégszerepelt Jávor Pál színművész. (Bródy Sándor: Tanítónő c. darabjában lépett fel.)
  • 77 éve, 1947. szeptember 29-én megindult Szentesen a Délvidéki Népsport című hetilap. (Kiadója Göröcs Tibor, felelős szerkesztője Samarjai Tibor. A lap december elején megszűnt.)
  • 38 éve, 1986. szeptember 29-én megrendezték a „Szentes Kupa” országos modellező versenyt, amely a szabadon repülő modellek kategóriájában, a felnőtt korcsoportnak, az országos bajnokság befejező fordulóját is jelentette. A cserebökényi legelőn rendezett országos versenyre – amelyet IX. alkalommal rendeztek meg – 112-en neveztek be, s 108-an álltak starthoz.
  • 35 éve, 1989. szeptember 29-én a honvédelmi miniszter intézkedése alapján lehetővé vált, hogy a katonai szervezetek számok helyett nevet válasszanak maguknak. A fegyveres erők napján a Damjanich laktanya egyik alakulata az országban elsőként élt ezzel a lehetőséggel. A Magyar Néphadsereg 2348-as számú magasabb egység – elnevezése ezentúl Damjanich János pontonos hidászdandár.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 191 éve, 1833. szeptember 29-én született Zolnay Károly (1833–1925) tanár, gimnáziumi igazgató, pedagógiai szakíró, a szentesi középiskolai oktatás megszervezője, városi és megyei képviselő a református egyház főgondnoka, a Ferenc József Rend lovagja. (1932-ben utcát neveztek el róla Szentesen. Életnagyságú portréja a gimnázium dísztermében látható; Zolnay Géza alkotása, 1926.)
  • 175 éve, 1849. szeptember 29-én született Aradi Kálmán (1849–1910) árvaszéki ülnök, 1884–1909 között Szentes város rendőrfőkapitánya.
  • 121 éve, 1903. szeptember 29-én született Pálinkás Mihály (1903-1979) géplakatos, járási tanácselnök.
  • 95 éve, 1929. szeptember 29-én született Pék Józsefné igazgató, tanár.
  • 115 éve, 1909. szeptember 29-én 42 éves korában elhunyt Gálfy Sándor (1867–1909) városi tisztviselő, újságíró, a Szentesi Lap és a Csongrád megyei Ellenzék volt szerkesztője, a Szentesi I. 48-as Népkör főjegyzője, a Szentesi Iparos Ifjak Önképző Körének elnöke.
  • 54 éve, 1970. szeptember 29-én 69 éves korában elhunyt Szöllősy Géza (1901-1970) gimnáziumi tanár, a Horváth Mihály Gimnázium 1942-1961 közötti igazgatója.

Szeptember 30.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 133 éve, 1891. szeptember 30-án botrányos körülmények között, csendőri fedezet alatt zajlott le a szentesi polgármester-választás. Stammer Sándor alispán a kandidáló bizottság elnökeként töröltette Balogh Jánost a jelöltek sorából, s a képviselők heves tiltakozása ellenére elrendelte a szavazást. A törlést figyelmen kívül hagyva, 121 képviselő Balogh Jánosra szavazott; dr. Tasnády Antal csupán 61 szavazatot kapott. Az elnöklő alispán az érvényes szavazatokra hivatkozva, Tasnádyt törvényesen megválasztott polgármesternek nyilvánította. A képviselők többsége óvást emelt a választás ellen.
  • 118 éve, 1906. szeptember 30-án felavatták az új izraelita iskolát Szentesen. (Az épület a Horváth Mihály utcában állt, az 1980-as évek közepén elbontották.)
  • 97 éve, 1927. szeptember 30-án dr. Miskolczy Jenő pápai kamarás, egyházi adminisztrátor átvette a szentesi Szent Anna plébánia vezetését a nyugalomba vonuló Fehér András apátplébánostól.
  • 93 éve, 1931. szeptember 30-án a megyegyűlésre két indítványt nyújtottak be a szociáldemokrata frakció szentesi képviselői. Az egyikben követelték a Bethlen-kormány vád alá helyezését, a másikban pedig indítványozták egy felirat elkészítését, melyben sürgetnék az általános, egyenlő és titkos választójogról szóló törvényjavaslat országgyűlés elé terjesztését, valamint az országgyűlés feloszlatását és új választások elrendelését. Az elnöklő főispán az indítványokkal kapcsolatban kijelentette, hogy az azokban foglaltak kizárólag a törvényhozás hatáskörébe tartoznak, tehát tárgyalásra nem alkalmasak. Az ellenzéki képviselők felháborodottan tiltakoztak az eljárás ellen, közben azonban a közgyűlés kormánypárti többsége felállással megszavazta a főispáni előterjesztést, miszerint a törvényhatósági bizottság nem kívánja tárgyalni az indítványokat. A szociáldemokraták és még néhány ellenzéki képviselő kivonultak a teremből.
  • 79 éve, 1945. szeptember 30-án a Külső-dónáti (Kórógyparti) Gazdakör megtartotta átalakulási közgyűlését, amelyen kimondták, hogy a Magyar Parasztszövetség Dónáti Szervezete néven folytatják működésüket. (A tagok száma 62 fő. A többi gazdakörrel együtt 1948-ban feloszlatták.)
  • 34 éve, 1990. szeptember 30-án megtartották az önkormányzati választások első fordulóját. Mivel a választásra jogosultaknak csupán 33,04 %-a járult az urnákhoz, így a törvény értelmében a választás eredménytelennek bizonyult. Mindössze a 2. sz. választókerületben született eredmény, ahol a választópolgárok 42,22 %-a leadta szavazatát, és ebből 25,22 % Bencsik Gábor kisgazda jelöltre voksolt, aki ezzel bekerült a városi képviselő-testületbe. A pártlistákra leadott szavazatok aránya a következő: MSZP 17,15 %, SZDSZ 18,42 %, FKgP 20,42 %, Fidesz 13,69 %, MSZMP 5,20 %, MDF 11,26 %, Kisiparosok és Kiskereskedők Szövetsége 3,95 %, Agrárszövetség 3,07 %, Városvédő Egyesület 1,43 %, KDNP 5,42 %. Az alacsony részvételi arány miatt a listás mandátumok esetében sem született eredmény.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 133 éve, 1891. szeptember 30-án harmincéves korában Kolozsváron elhunyt Hugyecz Elíz (1861–1891) óvónő, aki 1876–1890 között vezette Szentes első állandó kisdedóvodáját.

A hónap további évfordulói

[szerkesztés]
  • 498 éve, 1526 szeptemberében – a vesztes mohácsi csata után – a török sereg irtózatos dúlással vonult át az országon. A Duna–Tisza közén haladó fősereg egyes portyázó csapatai átkeltek a Tiszán, és a mi vidékünket is végigpusztították. Szentes is ekkor szenvedte el első ízben a török veszedelmet. Petrák Ferenc krónikája szerint: „A török Szentes városát fölgyújtván, lakosainak nagy részét, különösen a gyermekeket és a dologra alkalmas embereket magával elhurcolta Szemes János papjukkal.”
  • 188 éve, 1836 szeptemberében megérkezett Szentesre a legelőelkülönítést jóváhagyó királyi leirat.
  • 174 éve, 1850 szeptemberében megkezdték működésüket a cs. kir. járásbíróságok, köztük a szentesi II. osztályú járásbíróság.
  • 160 éve, 1864 szeptemberében hunyt el Molnár János (1794-1864) városi tanácsnok.
  • 151 éve, 1873 szeptemberében a Széchenyi-ligeti „Új Világhoz” címzett vendéglő épületét (ma múzeum) az újonnan szervezett gimnáziumi tanfolyammal egybekötött 6 osztályú felső polgári fiúiskola használatába adták. (Az épület 1888-ig szolgált iskolaként, ezt követően városházaként, 1913-tól pedig múzeumként funkcionált.)
  • 149 éve, 1875 szeptemberében folytatódtak a támadások Buday József függetlenségi pártvezér, lapszerkesztő ellen. Elveszítette hivatali állását, majd a Szentesi Lap szerkesztését is fel kellett adnia. Egzisztenciájától megfosztva más választása nem lévén, leköszönt pártelnöki tisztségéről és elköltözött Szentesről. (Előbb Pesten, majd Versecen telepedett le, ahol megválasztották a polgári iskolák igazgatójává. 1901-ben Versecen hunyt el, 69 éves korában.)
  • 138 éve, 1886 szeptemberében munkába állították az első gőzekét Csongrád megyében, gróf Károlyi László derekegyházi uradalmában.
  • 131 éve, 1893 szeptemberének közepén elkészült a Körös–Tisza–Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat új székháza a Templom közben (ma Kiss Bálint u. 13.). A későeklektikus sarokház terveit Makay Endre készítette. Az épület 1948 óta az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) szentesi szakaszmérnökségének ad helyet.
  • 125 éve, 1899 szeptemberében a szegedi mezőgazdasági kiállításon a Szentesről részvett kiállítók közül a következők nyertek díjakat: aranyérmet nyert Szentes város gyümölcsfa csemetékkel; az ipari és háziipari készítményekért ezüstérmet nyert a polgári leányiskola, bronzérmet nyertek Gyarmati András, Ácsi Kovács Sámuel és Sándor, továbbá Szenyéri János és Karcagi Sándor tamburáért és tekerőért, Tokácsli János és Sárvári Mihály kötelekért, Kun Péter és Vidovics János talicskáért.
  • 125 éve, 1899 szeptemberében a Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében 74 székely fiú érkezett Szentesre ipari kiképzés végett. A helyi mestereknél elhelyezett székely tanoncok száma november végére 87 főre nőtt.
  • 120 éve, 1904 szeptemberében a báró Harruckern (ma Ady Endre) u. 2. sz. alatt elkészült a volt csendőrlaktanya eklektikus stílusú emeletes épülete. Tervezői és kivitelezői Buday János és Kruzslicz Péter szentesi építőmesterek voltak. Az özv. Batik Sándorné tulajdonát képező épületet a csendőr szárnyparancsnokság vette tartós bérletbe. 1952-ben történt államosítása után előbb Fegyveres Erők Klubja, ma Hegedűs László Helyőrségi Művelődési Központ néven működik. (Előterében a szentesi születésű festőművész, Hegedűs László 1995-ben elhelyezett emléktáblája látható, amelyet Váczi Imre bronzplasztikája díszít.)
  • 114 éve, 1910 szeptemberében a báró Harruckern (ma Ady Endre u.) és a Bartha János (ma Arany János u.) utca sarkán megkezdődött a szentesi kenyérgyár építése. (Tervezője Bohn Alajos műépítész.) A korszerű üzem 1911. május 20-án megkezdte működését.
  • 113 éve, 1911 szeptemberében elkészült a Bohn Alajos által tervezett, saroktornyos, késő-barokk stílusú új szentesi városháza; megtörtént a hivatalok beköltöztetése. (Az épület ünnepélyes átadására 1912. május 27-én került sor.)
  • 112 éve, 1912 szeptemberében a gimnáziumban 20 fővel megindult az első eszperantó tanfolyam.
  • 108 éve, 1916 szeptemberében dr. Csergő Károly Csongrád vármegyei II. főjegyzőt, későbbi alispánt a Ferenc József Rend lovagkeresztjével tüntették ki.
  • 106 éve, 1918 szeptemberében Szentesen a napi kenyérfejadagot előbb 20 dkg-ra, majd 16 dkg-ra csökkentették. A havi cukoradagot 20 dkg-ra, a szalonnaadagot pedig 42 dkg-ra szállították le.
  • 101 éve, 1923 szeptemberében sztrájkba léptek a szentesi építőmunkások.
  • 97 éve, 1927 szeptemberében megkezdődött a MÁV motorgarázs építése, amelynek terveit Jemnitz E. Zsigmond főmérnök budapesti tervező irodája készítette.
  • 87 éve, 1937 szeptemberében a Szentesi Kereskedők Egyesülete kezdeményezésére megnyílt a kétéves női kereskedelmi szaktanfolyam, a későbbi Közgazdasági Technikum (ma Boros Sámuel Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola) jogelőde. Az új intézményt a Polgári Leányiskola épületében (ma Petőfi Sándor Ált. Isk.) helyezték el; igazgatója Járay Imre gimnáziumi igazgató lett.
  • 56 éve, 1968 szeptemberében a gimnáziummal szemben megkezdődött a 10 tantermesre tervezett új, korszerű ipari szakmunkásképző iskola építése. (Ma Zsoldos Ferenc Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet.)
  • 55 éve, 1969 szeptemberében a Marx téren (ma Apponyi tér) megkezdte működését az Áfész korszerű, emeletes ABC áruháza.
  • 55 éve, 1969 szeptemberében a Kertészeti Kutató Intézet területén elkészült a város 8. Termálkútja. Ezen kívül két újabb termálkút helyének hatósági kijelölése is megtörtént: az egyik az Alkotmány-, a másik az Árpád Tsz-ben szolgálja majd a korai zöldség-hajtatást és palántanevelést.
  • 55 éve, 1969 szeptemberében a gimnázium udvarán elkészült a Fáklya SK új kézilabda pályája.
  • 54 éve, 1970 szeptemberében elkészült a 603. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet (ma Zsoldos Ferenc Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola) új épülete a Beloiannisz (ma Szent Imre herceg) utcában, a Kossuth u. 11-13. sz. alatti hatemelestes, 32 lakásos lakó- és szolgáltatóház, valamint a Kossuth utcai Központi ABC.
  • 54 éve, 1970 szeptemberében a város befogadta Makó és környékének árvízmenekültjeit, akiket az újonnan felépült Ipari Szakmunkásképző Intézetben helyeztek el.
  • 53 éve, 1971 szeptemberében a Vasutasnap szentesi programjának keretében a magyar labdarúgás fénykoráról tartott előadást a MÁV Kultúrházban Sebes Gusztáv, a hajdani „arany csapat” szakvezetője.
  • 50 éve, 1974 szeptemberében dr. Dragon Károly és Kátai József a Horváth Mihály Gimnáziumban megalakította az ország első középiskolai Amatőrfilm Szakkörét.
  • 49 éve, 1975 szeptemberében megnyílt a 100 személyes Marx téri (ma Apponyi tér) új óvoda.
  • 44 éve, 1980 szeptemberében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Kiss Attilát, a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat főmérnökét, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola tanárát címzetes főiskolai docenssé nevezte ki.
  • 39 éve, 1985 szeptemberében a Szentes és Vidéke Áfész Vegyeskórusa – Nagy János karnagy vezetésével – négynapos vendégszereplésre utazott a jugoszláviai Celjébe. A szentesi énekkar a celjei kórus meghívásának tett eleget, nagy sikert aratva a szlovén városban.
  • 35 éve, 1989 szeptemberében az MSZMP közelgő kongresszusára Szentesen a párttagság öt küldöttnek szavazott bizalmat: Dóczi Gábornak, dr. Faragó Lászlónak, Szarvas Pálnak, dr. Demeter Attilának, Keserű Imrének.
  • 35 éve, 1989 szeptemberében szervezés alatt áll a Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezete.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár_-_szeptember&oldid=26736255”