Purjesz Lajos
| Purjesz Lajos | |
 | |
| Született | 1881. szeptember 4.[1] Nagytótipuszta |
| Elhunyt | 1925. január 7. (43 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Czukor Erzsébet (h. 1911–1925) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5-1-41) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Purjesz Lajos témájú médiaállományokat. | |
Purjesz Lajos (Nagytótipuszta, 1881. szeptember 4. – Budapest, 1925. január 7.) publicista, lapszerkesztő.
A tanító – úgymond – nemcsak a gyermekek tanítómestere, ő érintkezik a néppel. Gyakran ő a falu egyetlen hírforrása és újságja is. Ha napról-napra szellemünkben nevelkedik és a mi világításunkban látja az eseményeket, semmi kétség, hogy a világosság és emberi szabadság bajnokává és harcosává válik.
Pályája
[szerkesztés]Purjesz József és Klein Janka fia.[3] Jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte. Egyetemistaként a függetlenségi Egyetértés című lap munkatársa és már 19 éves korában politikai rovatvezetője volt. Ezután a Független Magyarország munkatársa lett. 1904-től 1913-ig az Egyetértés felelős szerkesztőjeként működött. Vezércikkeivel jelentős mértékben befolyásolója volt a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt politikájának.
1913-tól 1920-ig a Világ felelős szerkesztője lett. A Világ nagy szerepet játszott a Polgári Radikális Párt programjának kialakításában, amelynek 1914-től annak hivatalos lapja lett és Purjesz mellett Jászi Oszkár, Feleky Géza, Ignotus Pál és Ady Endre voltak legjelentékenyebb publicistái. Szerkesztői Nyitray József, Gerő Ödön, Feleky Géza, Roóz Rezső voltak.[4] Purjesz Lajos a világháború után 1921 és 1924 között a Világ főszerkesztője volt.[5] A polgári radikalizmus lapja az ő vezetése alatt vált a magyar politikai élet tényezőjévé. Sokáig, egészen a páholyok feloszlatásáig, szerkesztette a magyarországi szabadkőművesség hivatalos lapját, a Keletet és az Orientet is.[6]
Küzdött az általános választójogért és a polgári demokrácia más követeléseiért. Az első világháború idején Purjesz Lajos a polgári újságírók közül a legkorábban kezdett el pacifista propagandát kifejteni. 1918-ban részt vett a Magyar Nemzeti Tanács megalakításában. Része volt a Budapesti Újságírók Egyesülete betegpénztárának, özvegy- és árvaalapjának megteremtésében. 1907-től 1918-ig a BÚE (Budapesti Újságírók Egyesülete) főtitkára volt.[7]
1919. elején lapot indított Uj Világ címmel. A tiszavirág-életű radikális ifjúsági lap – aminek Purjesz felelős főszerkesztője is volt – főmunkatársa Benedek Marcell, felelős szerkesztője Supka Géza volt. Az első szám Babits Mihály, Benedek Marcell, Schöpflin Aladár, Móricz Zsigmond, Barta Lajos és Sztrókay Kálmán írásaival jelent meg.
A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után fellépett a megtorlás ellen.
Felesége Czukor Erzsébet volt, Czukor Emil és Kohn Eugénia lánya, akivel 1911. július 15-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[3]
Irodalom
[szerkesztés]- Berényi Zsuzsanna: Szabadkőműves páholyneveink az ezredfordulóig
- Berényi Zsuzsanna: A Magyar szabadkőművesség és a köztársasági eszme
- Kupán Árpád: Szabadkőművesek Nagyváradon
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12497.htm, Purjesz Lajos, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ a b Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 916/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
- ↑ Budapest sajtófőváros. (Hozzáférés: 2009. július 13.)
- ↑ A Világ című napilapot a szabadkőművesek alapították és írták hosszú előkészítés és belső viták után. Első száma 1910. március 30-án jelent meg Budapesten. 1919. április 20. és május 14. között a nevét átmenetileg Fáklyára változtatták, kiadása ezután fél évig szünetelt, majd 1919. szeptember 28–1926. április 30. között újból Világként jelent meg.
- ↑ Schőn István: A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai
- ↑ A Budapesti Újságírók Egyesülete a boldog békeidőkben. [2007. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 13.)
Források
[szerkesztés]- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 727. o. Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 450. o.
- Purjesz Lajos: Berchtold kudarcának oka , Nyugat 1912. 17. szám
- Boross László: Berchtold akciója, Nyugat 1912. 18. szám
- Biró Lajos: In Memoriam – Purjesz Lajos -, Nyugat 1925. 2. szám
- A nemzetgyűlés 17. ülése 1922. évi július hó 10-én, hétfőn.[halott link]
- Krúdy Gyula: A főszerkesztő (A tegnapok ködlovagjai. Békéscsaba, 1925.). In: Krúdy Gyula Egy krónikás könyvéből. Portrésorozatok, emlékezések. Egy boldog korszak Budapest történetéből. A szöveget válogatta: Barta András. Szépirodalmi K. Budapest, 1987.
