Ugrás a tartalomhoz

Feleky Géza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Feleky Géza
Rippl-Rónai József portréja Feleky Gézáról (1925)
Rippl-Rónai József portréja Feleky Gézáról (1925)
SzületettFeleki Géza
1890. november 4.
Budapest[1]
Elhunyt1936. december 15. (46 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
SzüleiFeleky Hugó
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Magyarfeleki Feleky Géza, ritkán Feleki (Budapest, 1890. november 4.[2]Budapest, Terézváros, 1936. december 15.[3]) magyar újságíró, író, publicista. Feleki Béla ügyvéd és Feleky Sándor orvos, költő unokaöccse.

Élete

[szerkesztés]

Dr. Feleky (1878-ig Füchsl)[4] Hugó orvos és Kohn Irma fiaként született, izraelita vallású. Anyai nagyszülei Pikler Anna és Kohn Vilmos voltak.[5] Egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte. Pályája a Pesti Naplónál indult. 1920–1925 között a Világ főszerkesztője, majd 1926-tól a Magyar Hírlap főmunkatársa volt.

A polgári radikalizmus képviselője volt. Műveiben a haladó polgárság véleményét írta le az ellenforradalmi korszakban. Leginkább esztétikai és művelődéstörténeti kérdésekkel foglalkozott. Történelmi tanulmányai az első világháború okát vizsgálják.

1936. december 15-én este 9 órakor hunyt el Budapesten, a Terézvárosban.[3]

Művei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Bálint György: F. G. (Nyugat, 1937
  • Sós Endre: F. G. az újságíró és polihisztor (Magy. Sajtó 1964. 8. sz.);
  • Sós Endre: F. G. (Felvillanó arcok, Budapest, 1965.)
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927].
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Révay József, Kőhalmi Béla. Bp., Hungária, 1947.
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest: Győző Andor kiadása. 1927.  
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
  • Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8  
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
  • Új lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Budapest, Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  .
  • Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.  
  • Világirodalmi lexikon III. (F–Groc). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975.  
  • Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2004. május 20-december 23. A kiállítást rendezte és a tanulmányt írta Gergely Anna. Székesfehérvár, 2004.