Békefi Antal (író)
Békefi Antal | |
Békefi Antal novellista, regényíró | |
Élete | |
Született | 1858. szeptember 7. Szentes |
Elhunyt | 1907. október 2. (49 évesen) Szeged |
Sírhely | Szeged |
Nemzetiség | magyar |
Gyermekei | Békeffi László |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | újságcikk, novella, regény, vers |
Első műve | Bíró előtt. Szeged, 1885. |
Fontosabb művei | a Szegedi Napló szerkesztése |
A Wikimédia Commons tartalmaz Békefi Antal témájú médiaállományokat. |
Békefi Antal (eredeti neve: Kann Nathan; Szentes, 1858. szeptember 7.[1][2] – Szeged, 1907. október 2.) novellista, regényíró, újságíró, szerkesztő. Békeffi László színműíró apja.
Élete
[szerkesztés]Apja Kann Leopold kereskedő, anyja Back Rozália. A család többször költözködött, végül Szegedre kerültek, ekkor már Kann Antal néven folytatott gimnáziumi tanulmányokat, 1875-ben végezte el a reáliskolát, utána felvették a budapesti színiiskola operai osztályába, de egy év múltán kezdődő tüdőbaja miatt onnan kilépett, feltehetően a színiiskolában vette fel a Békeffy, majd 1884-ben a Békefi nevet.[3] Rendszeresen írt verseket, publikálási lehetőséget is kapott a Szegedi Néplapban.
Az 1879-es szegedi árvíz Békefi családjának házát is romba döntötte, Békefinek Budapestre kellett költöznie egészségi állapota miatt. 1879-ben újságírói pályára lépett, Mende Bódog Független Hírlap című lapjának munkatársa lett, sokat írt e lapban a szegedi nagy árvíz szomorú eseményeiről. Tárcáit sorra megjelentette a Független Hírlap. 1880-ban a szegedi számvevőségen napidíjas állást kapott, de intellektuális tevékenységre vágyott. A szegedi műkedvelők közt két népszínműben is játszott, az egyik Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékában volt, amelyben Gyuri pincért alakította, de a műkedvelőkkel hamar megszakadt a kapcsolata. Inkább az irodalom foglalkoztatta, verseit publikálta a Magyarország és a Nagyvilág és a Szegedi Híradó. Próbált ismét újságíróként elhelyezkedni, Mikszáth Kálmán is íratott vele próbatárcát.
1881 nyarán Mikszáth Kálmán, a már ismert író és a Szegedi Napló jeles munkatársa Szegedről Budapestre távozott, így a Naplónál megüresedett egy hely, ide került be Békefi. 1887-ben már főmunkatársi beosztásban dolgozott, majd 1899-ben e nagy vidéki lap szerkesztője lett. Kezdettől fogva kiváló riportokat írt a Naplóba, de írt mindent, apró hírt, tárcát, stb. A lapszerkesztéshez igen értett, szinte felfrissítette a Naplót, új rovatokat alakított ki, a hírektől különválasztotta a törvényszéki híreket. A vidéki hírek az Alföld című rovatban szerepeltek, a fővárosi lapokból átvett témák a Különfélék rovatba kerültek, az iskolákkal kapcsolatos tudósítások a Tanügy rovat címet kapták, az Újdonságok rovat színesen megírt hírekkel gazdagodott. Volt érzéke a tehetségek megválogatásában és újságíróvá nevelésében. Az ő csapatában dolgozott többek között Tömörkény István, Móricz Pál, Szakács Andor és Molnár Jenő. Még ő vitte a Naplóhoz és nevelte újságíróvá Sz. Szigethy Vilmost (1900) és Móra Ferencet (1902).
Békefi szépirodalmi munkásságából leginkább a parasztnovellák érdemelnek külön figyelmet, amely műfajt aztán Tömörkény István vitt tökélyre. Jelentékeny szerepet játszott Szeged politikai- és közéletében. Egyik alapítója volt a Dugonics Társaságnak, amelynek irodalmi céljait mint főtitkár is szolgálta. 1892–1893-ban a szegedi Lloyd társulat titkára, 1887-ben a helyi függetlenségi és 48-as párt alapítója, alelnöke, majd elnöke. Kiváló érdemei voltak a vidéki hírlapírók szociális helyzetének javítása körül, a Vidéki Hírlapírók Szövetségének alelnökeként is erre törekedett.
Köszöntése
[szerkesztés]1905 májusában ünnepelték Békefi újságírói pályájának negyedszázados évfordulóját. Szeged város hivatalos vezetése is köszöntötte, s főleg a pályatársak. Újságírói, szerkesztői teljesítménye méltán váltotta ki a tiszteletet.
Magánélete, halála
[szerkesztés]1889-ben feleségül vette a szegedi színház tehetséges színésznőjét, Kükemezey Vilmát (1864–1891), 1891-ben fiuk született. A felesége gyermekágyi lázban meghalt. (A fiú Békeffi László néven híres komikus és kabarészerző lett.)
Az özvegy Békefi Antal 1903. november 16-án Szegeden nősült újra, a Barcsay-patika tulajdonosának a lányát, Barcsay Gizella Teréziát vette feleségül.[4] Házassági tanújuk Lázár György jogtudor, országgyűlési képviselő és Rainer József városi rendőrfőkapitány volt. Békefi házasságai révén felekezetet is váltott.
1906 januárjában Békefi már ágyban fekvő beteg lett, a szerkesztést átvette tőle Vass Géza. A család sokat tett gyógyításáért, de végül fiatalon szerzett tuberkulózisa halálát okozta 1907. október 2-án. Írók, újságírók és a város vezetői búcsúztatták szóban vagy írásban, köztük Tömörkény István, Pósa Lajos, Cserzy Mihály, Palócz László. A szegedi Református temetőben nyugszik (C/2-V-6/7).[5]
Művei
[szerkesztés]- Bíró előtt. Szeged, 1885
- Rózsa Sándorról (vagy: Sötét idők) Szeged, 1887 (Palotás Fausztinnal együtt)
- Szegény ördögök. Szeged, 1889
- Kálvárián. Budapest, 1894
- A kisregényhősnő (1895)
- Az asszony ítél (1897)
- Betyárok. Szeged, 1898 Második kiadás, 1899
- Egy kis batisztruha és egyéb történetek. Budapest, 1899
- Az életből. Szeged, 1904
Versszövege Dankó Pista megzenésítésében vált halhatatlanná: „Eltörött a hegedűm, nem akar szólani..."
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési ideje legtöbb lexikonban 1859. szeptember 28. Ez helytelen adat, Rózsa György levéltári kutatásai kiderítették a helyes adatot. 1858. 09. 07. Lásd Lengyel András: Békefi Antal. Szeged folyóirat 1990/1991/12-13. sz.
- ↑ Születési bejegyzése a szentesi izraelita hitközség születési akv. 32/1858. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 30030/1884. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1884. év 11. oldal 22. sor
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a szegedi állami házassági akv. 531/1903. folyószáma alatt.
- ↑ Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged : Tóth T., 2008. 23. p. ISBN 9789630652605
Források
[szerkesztés]- Lengyel András: Magyar László. In Lengyel András: „Közkatonái a tollnak” : vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged : Bába és Társai Kft., 1999. 73-83. p. ISBN 963 9144 42 8
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 101. o. Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Békefi Antal. Szentes helyismereti kézikönyve - Tanulmányok), 2000