Móricz Pál (író)
| Móricz Pál | |
 | |
| Móricz Pál portréja. Tolnai Világlapja, 1936. | |
| Született | Móricz Pál János 1870. október 4.[1] Hajdúnánás |
| Elhunyt | 1936. március 30. (65 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Móricz Pál Daróczi Zsuzsanna |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Móricz Pál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Móricz Pál (Hajdúnánás, 1870. október 2.[2] – Budapest, 1936. március 30.) író, újságíró, a Petőfi Társaság tagja.
Életpályája
[szerkesztés]Apja Móricz Pál (1838–1905) a hajdúnánási függetlenségi és 48-as párt elnöke,[3][4] hivatalnok volt. Édesanyja, Daróczi Zsuzsanna korán meghalt, de apjának második felesége (Sebestyén Julianna) is fiaként nevelte. Testvérei: István, Ilona (Brassay Károlyné) és Béla; nagynénje Móricz Cecília Kállay Istvánné.[3][5] Szülei mind nemesi származásúak voltak. Apja az őseitől rámaradt birtokán gazdálkodott, de különféle regáléjövedelmeket is bérelt. Édesanyja a „Nánáson nagyhírű Szakállas Daróczi” családjából származott. Az ő és nevelőanyja, illetve nagyszülei, aztán féltestvérei és azok házastársai révén egy nagy, kiterjedt közösségbe tartozott születése pillanatától kezdve.
Az alsó négy gimnáziumot szülővárosában végezte, utána Debrecenben a kereskedelmi akadémián tanult tovább, majd tanulmányait harmadévesen félbehagyva újságíró lett a Debreczen nevű újságnál. Hamarosan aztán Szegeden (ahol a kezdeti éveiben a legtöbb támogatást, útbaigazítást kapta a jövőjéhez), Aradon működött, majd a századfordulótól újra Debrecenben dolgozott lapszerkesztőként. Miután az 1907. évi országgyűlési választáson nem sikerült mandátumhoz jutnia, a fővárosba költözött és az Egyetértés című lap belső munkatársa lett. 1919-től haláláig a Magyarság szerkesztőségében dolgozott, közben a Hazánk című hetilapot is szerkesztette.
Regényeiben, novelláiban, rövid rajzaiban többnyire a hajdúsági emberek életét, múltját ábrázolta. Megértéssel és szeretettel rajzolta népi alakjait, szomorúan figyelte az átalakuló paraszti életmódot, a Hortobágy változásnak indult világát. Hagyományos, ráérősen részletező stílusban írt; szívesen jegyezte föl a régi történeteket, anekdotákat. A hajdúsági népéletet, szokásokat megörökítő írásai ma már értékes forrásmunkának számítanak. Móricz Pál történetszemlélete semmi esetre sem tudományosan megalapozott, annál inkább érzelmi indítékú.
Írói érdemeire való tekintettel 1916-ban a Petőfi Társaság rendes tagjává választotta.
A háborúban egy ideig a magyar vitézség megnyilatkozását látta, majd pedig katonáink, az ország szenvedéseinek láttán a sajnálat lett úrrá rajta. Értetlenül állt a társadalmi ellentétek, feszültségek, a forradalom igényével, tényével szemben. Nem viselkedett ellenségesen, de nem is lelkesedett. Élete utolsó szakaszában visszavonulva élt Rákosszentmihályon, ahol 1936. március 30-án meghalt.
Munkái
[szerkesztés]Nemcsak azokba a lapokba írt, amelyeknek munkatársa volt, hanem a lehető legszélesebb körben publikált mind a fővárosban, mind a vidéken. Írásai széles körben jelentek meg és ugyanazon írásokat esetleg kis változtatással sokszor csak címcserével több helyen is és végül összegyűjtve, kötetben is megjelentette.
- A magyar föld urai. Regény. Szeged, 1898
- Szabad hajdúk. Novellák. Szeged, 1900
- A kurtanemesek földjén. Regény. Debrecen, 1901
- A boglyakemence mellől. Novellák. Debrecen, 1903
- Barangolások. Debrecen, 1904
- A Kárász uraság kocája. Novellák. Budapest, 1904
- A falusi zsidók. Novellák. Debrecen, 1906
- Zúg a nádas. Regény. Debrecen, 1909
- Pusztuló világ. Novellák. Budapest, 1912
- Régi magyar élet. Novellák. Budapest, 1913
- Naplemente. Novellák. Budapest, 1914
- A fergetegből. Novellák. Budapest, 1917
- Magyar sirató. Novellák. Budapest, 1925
- Rejtelmes Alföld. Novellák. Budapest, 1926
- Hortobágyi legendák. Novellák. Debrecen, 1928
- Emlékezések a Hajdú földről; szerk. Darócziné Bordás Andrea; Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, Hajdúnánás, 2020
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10793.htm, Móricz Pál, 2017. október 9.
- ↑ Születési bejegyzése a hajdúnánási református keresztelési akv. 380/1870. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 16.)
- ↑ a b id. Móricz Pál gyászjelentése 1905
- ↑ Gyászrovat, Pesti Napló 56. évfolyam 90. szám, 1905. március 31. (adt.arcanum.com)
- ↑ Bökényi Dániel: Debrecen és az Alföld — Emlékezés Kállay Istvánra — Nevelés-oktatási korkép. —; Debreceni Szemle 17. évfolyam 2. szám, 1943. (adt.arcanum.com)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 8. kötet: Regény és színmű / Hagyományőrző elbeszélők c. fejezet (Arcanum Kiadó)
- Névadónkról - Móricz Pál. Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény. [2011. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 19.)
- Dankó Imre: Móricz Pál (Születésének százéves évfordulójára), Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 21. 10. szám - 1970. (adt.arcanum.com)
További információk
[szerkesztés]- Móricz Pál, Rákos Vidéke 36. évfolyam 14. szám, 1936. április 5.
