Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár - június

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szentesi évfordulónaptár az alföldi kisváros, Szentes múltbéli történéseinek rendszerezésével és jeles szülöttei, polgárai emlékének őrzésével a helyi kulturális örökség gazdagítását tűzi ki célul.

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December További évfordulók

Június 1.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 188 éve, 1836. június 1-jén a váltsági összeg[1] kétharmadának fizetési határideje lejárt. A városi tanács haladékot kért a Károlyi grófoktól, akik 1837. január 1-ig megadták a haladékot.
  • 163 éve, 1861. június 1-jén eltemették Bálint László[2] polgármestert.
  • 163 éve, 1861. június 1-jén a császári adóbehajtók átkutatták a városházát, de az adófőkönyveket nem találták meg. Fenyegetőzések közepette követelték az adótabellák kiadását, de hiába. Egy hét elteltével üres kézzel távoztak Szentesről.
  • 160 éve, 1864. június 1-jén a hatásköri súrlódások és viszálykodások kiküszöbölése érdekében Rozgonyi Bertalan főispáni helytartó közös értekezletre hívta egybe a városi tanácsot és a váltsági bizottmányt. A tanács kívánságára megszüntették Oroszi Miklós[3] alelnöki megbízatását, s körvonalazták a hatásköröket. Kimondták, hogy a bizottmány 42 fővel, Szentes Város Váltsági és Gazdasági Bizottmánya néven folytatja működését.
  • 140 éve, 1884. június 1-jén megszűnt Szentesen az éjjeliőri szolgálat. A város 40 éjjeliőrét, akik síppal és lándzsával fölszerelve teljesítettek szolgálatot, nyugdíjazták. Indok: a városi csendőrség felállítása után nincs rájuk tovább szükség.
  • 134 éve, 1890. június 1-jén az első állandó óvoda vezetését (Hugyecz Elíz[4] betegsége miatt) a békéscsabai születésű Uhrin Irma[5] (1899-től férjezett Bóné Antalné) vette át.
  • 133 éve, 1891. június 1–5 között Szentesen vendégszerepelt Reményi Ede hegedűművész és Bodó Alajos[6] zongoraművész. Két hangversenyt tartottak, az egyiket a szegénymenház javára.
  • 122 éve, 1902. június 1-jén életbe lépett Szentes város új szervezési szabályrendelete, amely a korábbihoz képest[7] több fontos újítást tartalmazott.
  • 110 éve, 1914. június 1-jén a II. 48-as Népkör[8] díszközgyűlést tartott Sima Ferenc[9] halálának[10] 10. évfordulója alkalmából. Indítvány hangzott el arról, hogy a Kurcaparti utcát neveztessék el[11] Sima Ferencről, s indítsanak mozgalmat hamvainak hazaszállítása érdekében. Az esti társasvacsorán felavatták az ezüstből készült, nagyméretű, díszes Sima Ferenc emlékserleget, amely a következő feliratot viseli: „Megtörhettek, de meg nem hajoltam!”
  • 105 éve, 1919. június 1–6 között a Vörös Hadsereg elvágta egymástól a csehszlovák és a román hadsereget; egész hosszában átlépte az Ipolyt; elfoglalta Lévát, Szerencset, majd Érsekújvárt, Tokajt, Sárospatakot, Sátoraljaújhelyet, Kassát, Korponát és Selmecbányát.
  • 104 éve, 1920. június 1-jén megindult Szentesen az Alföldi Sportélet[12] c. újság. (Felelős szerk.: Piti Péter.[13] A lap 1923-26 között szünetelt, 1927 októberében megszűnt.)
  • 89 éve, 1935. június 1-jén Szentesre érkezett dr. Lázár Andor igazságügyminiszter, s mezőgazdasági szakértők kíséretében kárszemlét tartott a jégverte szentesi határban.
  • 77 éve, 1947. június 1-jén művésztelep nyílt Szentesen. A város 4000 Ft-ot szavazott meg a telep és a művészek számára, akik szeptember 30-ig dolgozhattak a településen.
  • 51 éve, 1973. június 1-jén az államigazgatási intézményekben is életbe lépett a 44 órás munkahét. (Minden második szombat szabad.)
  • 49 éve, 1975. június 1-jén az Ünnepi Könyvhét keretében irodalmi estet tartottak a Tóth József Színházteremben[14] Szépirodalmi figyelő címmel. Az est vendégei voltak: Katkó István, Csukás István, Simon István és Mocsár Gábor.
  • 35 éve, 1989. június 1-jén a városi pártbizottság háromtagú szakértői bizottságot állított fel azzal a feladattal, hogy hitelesen tárja fel Lakos József[15] volt városi rendőrkapitány 1946-ban történt meggyilkolásának körülményeit. A bizottság tagjai: dr. Barta László[16] levéltár-igazgató, Labádi Lajos[17] főlevéltáros és dr. Virágos István jogász.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 123 éve, 1901. június 1-jén 69 éves korában Versecen (Bánság) elhunyt Buday József[18] (1832–1901) tanító, városi pénztárnok, 1873–75 között a Szentesi Lap[19] szerkesztője, a Szentesi 48-as Népkör[20] elnöke, 1878-tól a verseci polgári iskolák igazgatója.
  • 120 éve, 1904. június 1-jén 50 éves korában Amerikában elhunyt Sima Ferenc[10] (1853–1904) volt néptanító,[21] városi tisztviselő, lapszerkesztő, ármentesítő társulati igazgató, országgyűlési képviselő,[22] a Csongrád megyei és a szentesi függetlenségi 48-as ellenzék vezére.[23] Az Ohio állambeli Fairport melletti painesvillei köztemetőben helyezték örök nyugalomra. (1945-ben utcát neveztek el róla[24] Szentesen.)

Június 2.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 122 éve, 1902. június 2–4 között Szentesen tartózkodott Csáky Károly Emánuel[25] váci püspök.
  • 111 éve, 1913. június 2-án megalakult a Szentesi Iparos Kör.[26] (A tisztikart június 9-én választották meg. Elnök: Budai János, alelnök: dr. Tóth László.)
  • 46 éve, 1978. június 2-án a Szentes Városi Tanács a város érdekében végzett kiemelkedő munka elismerésére „Szentes Városért”[27] elnevezéssel kitüntetést alapított. A rendelet értelmében a kitüntetésből évente legfeljebb három adható ki; az egyes személyek mellett kollektívák is megkaphatják.
  • 41 éve, 1983. június 2-án a szentesi kenyérgyárban[28] megszűnt a termelés. Megkezdődött az 1910/1911-ben épült üzem[29] teljes felújítása, korszerűsítése. (A megfiatalított üzem 1985 októberében kezdte meg ismét a termelést. 2009 júniusában a kenyérgyár végleg bezárt.[30])
  • 40 éve, 1984. június 2-án a Horváth Mihály Gimnázium fennállásának 125 éves jubileuma alkalmából reprezentatív kiállítást rendeztek az iskola dísztermében. A kiállításon az iskolatörténeti dokumentumok mellett helyet kaptak a híressé vált egykori tanítványok és a gimnázium tudós tanárainak publikációi, relikviái.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

Június 3.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 78 éve, 1946. június 3-án dr. Kunszeri Bélát[31] Csongrád megye alispánjává választották.
  • 56 éve, 1968. június 3-án megindult a Kistyúk c. üzemi lap, a BOV Szentesi Gyárának[32] híradója.
  • 49 éve, 1975. június 3-án a Magyar Rádió Üdvözlet az olvasókhoz címmel élő adást közvetített az ÉLIKER kultúrterméből. A könyvhéten a város vendége volt még Jókai Anna József Attila-díjas írónő és Tóth Béla[33] író.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

Június 4.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 175 éve, 1849. június 4-én az uralkodó kinevezte Karl von Geringer bárót Magyarország teljhatalmú császári biztosává, és megbízta az ország polgári közigazgatásának megszervezésével.
  • 125 éve, 1899. június 4-én szentesi munkások népgyűlést tartottak a Kossuth téren. Napirend: 1. A munkások helyzete. 2. Az általános és titkos választójog. 3. Egyesülési és gyülekezési szabadság.
  • 124 éve, az 1900. június 4-én tartott városi közgyűlésen leleplezték ifj. Bartha János (1829-1890) gazdálkodó, városi és megyei képviselő, a szentesi mezőgazdasági szakiskola alapítójának portréját, Ábrányi Lajos festőművész alkotását.
  • 108 éve, 1916. június 4-én megindult a Bruszilov-offenzíva az orosz hadszíntéren. Az orosz seregek áttörték az osztrák–magyar védővonalat.
  • 104 éve, 1920. június 4-én aláírták a Magyarországgal kötött békeszerződést a versailles-i Kis-Trianon-palotában. (Az ország területe 283 ezer km2 -ről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent.)
  • 93 éve, 1931. június 4-én a szentesi kisgazda pártkörök közös értekezlete kimondta, hogy önálló jelöltet állítanak a közelgő országgyűlési választáson. Néhány nappal később megnevezték jelöltjüket is, Soós Sándor kisbirtokos, az Országos Gazdasági Liga elnöki tanácsának tagja személyében.
  • 53 éve, 1971. június 4-én az Ünnepi Könyvhét színházi megnyitóján fellépett Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő, Hubai Miklós drámaíró és Zelk Zoltán kétszeres Kossuth-díjas költő. A város vendége volt még Borsos Miklós szobrászművész.
  • 51 éve, 1973. június 4-én az Ünnepi Könyvhét alkalmából a Városi Könyvtár író-olvasó találkozót szervezett Borbás Lajossal, a Közkatonák c. könyv szerzőjével.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 89 éve, 1935. június 4-én született Piti Péter (1935-1978) birkózó, országos bajnok, olimpiai 4. helyezett, kétszeres válogatott.
  • 124 éve, 1900. június 4-én 72 éves korában meghalt Farkas Mihály (1828-1900) földbirtokos, városi képviselő, aki jelentős alapítványt tett a szentesi szegények javára. (1906-ban utcát neveztek el róla Szentesen.)

Június 5.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 163 éve, 1861. június 5-én a képviselőházban Deák Ferenc felirati javaslata 155:152 szavazati aránnyal többséget szerzett a határozati javaslattal szemben.
  • 155 éve, 1869. június 5-6 között László Imre, a Szentesi 48-as Párt országgyűlési képviselőjelöltje Madarász József kíséretében Szentesre érkezett. Több ezer fős hallgatóság előtt ismertette programját. A Balközép-párt színeiben Horváth Ferenc városi főkapitány indult el, remélve, hogy az idegen jelöltekkel szemben többséget szerezhet.
  • 135 éve, 1889. június 5-én megyei díszközgyűlés keretében ünnepélyesen beiktatták hivatalába Csongrád vármegye új főispánját, dr. Zsilinszky Mihály történetírót. (Zsilinszky 1892-ig viselte hivatalát.)
  • 113 éve, 1911. június 5-én a Szentesi Általános Népkör zászlószentelő ünnepséget tartott a kör Rákóczi tér 9. sz. alatti helyiségében (ma Fekete Bárány vendéglő).
  • 110 éve, 1914. június 5-én Szentesre látogatott Scholtz Gusztáv bányakerületi evangélikus püspök, aki kíséretével meglátogatta a Széchenyi-ligetben lévő vármegyei múzeumot.
  • 51 éve, 1973. június 5-én a Tóth József Színházteremben első alkalommal szerepelt a Magyar Állami Hangversenyzenekar, élén Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész vezetőkarnaggyal. Az esten közreműködött Kovács Dénes Kossuth-díjas hegedűművész.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

Június 6.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 157 éve, 1867. június 6-án a megyei közgyűlés elé került a szentesi rendezett tanács ügye, de érdemi döntés nem született.
  • 115 éve, 1909. június 6-án a Függetlenségi Párt országos tüntető népgyűlést tartott Budapesten az önálló magyar bank mellett, amelyen Szentes 12 fős delegációval képviseltette magát. A szónokok között szerepeltek gróf Batthyány Tivadar, Holló Lajos és Hock János országgyűlési képviselők.
  • 98 éve, 1926. június 6-án a gimnázium dísztermében leleplezték Zolnay Károly egykori igazgatónak, a szentesi középiskolai oktatás megszervezőjének életnagyságú portréját, Zolnay Géza festőművész alkotását. Az ünnepségen beszédet mondott dr. Négyesy László egyetemi tanár, irodalomtörténész, Szentes szülötte, Zolnay Károly volt tanítványa.
  • 93 éve, 1931. június 6-án a Szentesi Függetlenségi és 48-as Kossuth Lajos Párt nyilvánosságra hozta, hogy dr. Rupert Rezsőt, a Kossuth Párt országos elnökét lépteti fel országgyűlési jelöltnek.
  • 89 éve, 1935. június 6-án beiktatták hivatalába Szentesen Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely thj. új főispánját, dr. Kozma Györgyöt.
  • 51 éve, 1973. június 6-án az Ünnepi Könyvhét alkalmából a Városi Könyvtár író-olvasó találkozót szervezett Nemeskürty Istvánnal, az Ez történt Mohács után és a Requiem egy hadseregért c. könyvek szerzőjével.
  • 45 éve, 1979. június 6-án három kórus közreműködésével nagysikerű hangversenyt rendeztek az Állami Zeneiskolában. A műsorban fellépett a Horváth Mihály Gimnázium nőikara, Majtényi András vezetésével, a Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola nőikara, Nagy János vezetésével, valamint a Szentes és Vidéke Áfész vegyeskara, Nagy János és Veréb Imre vezényletével.
  • 35 éve, 1989. június 6-án az MSZMP, az MDF, a Független Kisgazdapárt és a SZEVISZ helyi szervezetei közös szolidaritási nagygyűlést tartottak Szentesen, mélyen elítélve a pekingi mészárlást, a kínai vezetők emberellenes, brutális magatartását. (A hatalmon lévő párt és az alternatív politikai szervezetek első alkalommal tartottak közös rendezvényt.)

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 117 éve, 1907. június 6-án született dr. Pataki Tamás (1907–1977) ügyvéd, vármegyei tiszti főügyész.
  • 119 éve, 1905. június 6-án 51 éves korában Szegeden meghalt Kulinyi Zsigmond (1854-1905) hírlapíró, lapszerkesztő, közgazdász, a Szentesi Lap, majd a Szegedi Napló szerkesztője, a Vidéki Hírlapírók Egyesületének alapítója és elnöke, a Dugonics Társaság tagja, Szentes szülötte.
  • 54 éve, 1970. június 6-án hunyt el Böszörményi Benjamin (1888-1970) földmunkás.
  • 36 éve, 1988. június 6-án 83 éves korában elhunyt ifj. Mikecz János (1905–1988) kőműves, volt szociáldemokrata városi képviselő, a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége szentesi szervezetének volt elnöke.

Június 7.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 153 éve, 1871. június 7-én a király szentesítette a községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. törvénycikket. Eszerint a községek közvetlen és elsőfokú végrehajtó szervei mind az önkormányzati jellegű, mind a központi állami közigazgatásnak; felügyeleti szervük a megyei törvényhatóság.
  • 127 éve, 1897. június 7-én a Szentesi Függetlenségi és 48-as Párt tiltakozó népgyűlést tartott a Kossuth téren. Napirend: 1. Tiltakozás a katonai kvóta tervezett felemelése ellen; 2. A sajtószabadság védelme; 3. A 48-as Népszövetség megalakítása. A gyűlésre vendégek érkeztek Budapestről, Tiszaföldvárról és Mezőtúrról. Beszédet mondtak Sima Ferenc, Kassits Péter és Szederkényi Nándor országgyűlési képviselők. Feltűnést keltett, hogy a függetlenségi politikusok mellett felszólalt Tarnóczi Mihály, a szentesi szocialisták vezetője.
  • 105 éve, 1919. június 7-én Clemenceau, a párizsi békekonferencia elnöke, jegyzéket intézett a Forradalmi Kormányzótanácshoz. Lényege: a csehszlovák hadsereg elleni hadműveletek azonnali beszüntetését és a demarkációs vonalra való visszavonulást követeli; a jegyzék visszautasítása esetére általános antant-támadással fenyeget, teljesítése esetén viszont a magyar kormány képviselőjét meghívják a békekonferenciára.
  • 90 éve, 1934. június 7-én dr. Várady László városi képviselő indítványozta, hogy a képviselő-testület tagjaiból hozzanak létre egy bizottságot a szegénykérdéssel kapcsolatos ügyek intézésére. A bizottság feladata lenne: a/ szegénykataszter felállítása; b/ a szegénykérdés intézményes megoldása; c/ munkakataszter felállítása; d/ munkaalkalmak szerzése; e/ a munkások állandó munkával való foglalkoztatása, állami közmunkák megindításával. A bizottság felállítását a közgyűlés megszavazta.
  • 54 éve, 1970. június 7-én a gimnáziumban megalakult a Szentesi Diákok Baráti Társasága, amely programjában vállalta az iskolával való kapcsolat ápolását, az érettségi- és öregdiák találkozók megszervezését, valamint a városból elszármazott volt diákok (tudósok, művészek stb.) felkutatását.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

Június 8.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 159 éve, 1865. június 8-án az uralkodó elrendelte a Helytartótanács hagyományos hatáskörének helyreállítását, és a katonai bíróságok hatáskörének korlátozását.
  • 157 éve, 1867. június 8-án I. Ferenc József osztrák császárt és feleségét, Erzsébet császárnét Magyarország és társországai királyává és királynéjává koronázták Pest-Budán. Az ünnepségen Csongrád vármegye és Szentes lovas díszbandériummal képviseltette magát.
  • 152 éve, 1872. június 8-án a helyi 48-as Párt meghívására Szentesre érkezett Irányi Dániel országos pártelnök és Vidáts János országgyűlési képviselő. A város főterén nagyhatású beszédeket tartottak László Imre újbóli országgyűlési képviselővé választása érdekében. Értekezletet tartott a Szentesi Deák-párt is, amelyen elhatározták, hogy Kerkápoly Károly pénzügyminisztert kérik fel a párt képviselőjelöltjének. A helyi Balközép-párt Jókai Mórt nyerte meg a jelölés elfogadására.
  • 140 éve, 1884. június 8-án a helybeli Szabadelvű Párt Ordódy Pál volt közmunkaügyi- és közlekedési minisztert, a Függetlenségi Párt pedig Törs Kálmánt választja országgyűlési képviselőjelöltjévé.
  • 133 éve, 1891. június 8-án a megyei vezetés részéről tapasztalt sorozatos támadások miatt Sarkadi Nagy Mihály szentesi polgármester benyújtotta lemondását.
  • 128 éve, 1896. június 8-án Csongrád vármegye díszbandériuma felvonulást tartott Budapesten az ezredéves évforduló alkalmából.
  • 116 éve, 1908. június 8-án megalakult Szentesen a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj Egyletének 208. fiókpénztára. (Elnök: Varga József; tagok száma 70 fő.)
  • 105 éve, 1919. június 8–10 között a magyar Vörös Hadsereg elfoglalta Zólyomot, Rozsnyót és Bártfát.
  • 105 éve, 1919. június 8–10 között Kun Béla külügyi népbiztos távirati választ intézett Clemenceau jegyzékére. Lényege: a Tanácsköztársaság önvédelmi harcot folytat a belgrádi fegyverszüneti egyezmény megsértése miatt; kész a harcot beszüntetni, ha az érdekelt államok Bécsben összeülnek fegyverszünet megkötésére; a békekonferenciára való meghívást elfogadja.
  • 105 éve, 1919. június 8–10 között gróf Károlyi Gyula ellenforradalmi kormánya Szegeden elrendelte a “magyar nemzeti hadsereg” felállítását.
  • 94 éve, 1930. június 8-án nagysikerű lóversenyt tartottak Szentesen a felsőcsordajárási lóverseny téren. A nézők száma elérte a 10 ezer főt.
  • 89 éve, 1935. június 8-án Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter kárszemlét tartott a szentesi határban. A jégkárt szenvedett gazdáknak kedvezményes vetőmagot és adókedvezményeket ígért.
  • 88 éve, 1936. június 8-án a városi közgyűlésen dr. Lakos István főjegyző, helyettes polgármester jelentést tett a rendkívül rossz 1935/36-os gazdasági évről, a bekövetkezett általános ínség és nyomor enyhítésére szervezett akciókról. Beszámolóját azzal az indítvánnyal zárta, hogy az ínség legyőzése érdekében tett fáradozásaiért a képviselő-testület nyilvánítsa ki háláját és köszönetét elsősorban a miniszterelnöknek és a vezetése alatt álló kormánynak, valamint a főispánnak és az alispánnak. A szociáldemokrata képviselők a köszönetnyilvánítást a kormány iránti bizalomnyilvánításnak fogták fel, ezért az indítvány ellen foglaltak állást. Heves szóváltás és vita után a többség megszavazta az indítványt.
  • 44 éve, 1980. június 8-án országgyűlési képviselő- és tanácstag-választásokra került sor. Szentes és környéke országgyűlési képviselőjévé ismét Mag Pált választották meg. (1971–1990 között megszakítás nélkül viselte a tisztséget.)
  • 39 éve, 1985. június 8-án megtartották az országgyűlési képviselő- és tanácstag választásokat. Szentes és környéke országgyűlési képviselőjévé ismét Mag Pált választották meg, aki 1971 óta viseli a tisztséget.
  • 35 éve, 1989. június 8-án a városi tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a 425-ös Emlékbizottság javaslatait, s változtatás nélkül felvette a június 22-én tartandó tanácsülés napirendi pontjai közé.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 35 éve, 1989. június 8-án 65 éves korában Budapesten elhunyt dr. Novobáczky Sándor (1924–1989) újságíró, a Magyarország c. hetilap alapító tagja, 1968-tól haláláig rovatvezetője, városunk jeles szülötte. Újságírói pályáját a Szabad Nép c. napilapnál kezdte, majd a Magyar Nemzetnél folytatta. Az Irodalmi Újságban 1956. október 6-án megjelent Különös emberek? c. cikke miatt letartóztatták, majd tíz hónapi börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után évekig letiltották az újságírói pályáról. 1959-ben került a Népsport szerkesztőségébe.

Június 9.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 155 éve, 1869. június 9-én Szeghő József, a Szentesi Deák-párt képviselőjelöltje, a választás előtti éjjel – egy sikertelen kortesvacsora után – belátva esélytelenségét, elhagyta Szentest. Távozásával a jelöltek száma kettőre csökkent.
  • 133 éve, 1891. június 9-én Csongrád Vármegye Közigazgatási Bizottsága hivatalvesztésre ítélte Tóth Kálmán városi tanácsnokot, ugyanakkor beszüntette a Sarkadi Nagy Mihály lemondott polgármester ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárást.
  • 93 éve, 1931. június 9-én a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezete Bresztovszky Ede írót léptette fel országgyűlési képviselőjelöltjének.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 110 éve, 1914. június 9-én hunyt el dr. Herczegh József (1882-1914) megyei aljegyző, lapszerkesztő.
  • 145 éve, 1879. június 9-én 67 éves korában Szarvason (Békés megye) elhunyt Kocsis Pál (1812–1879) uradalmi segédmérnök, 1847–1858 között városi mérnök, Szentes első átfogó telekkönyvének elkészítője. 1858-tól a szarvasi Kákafoki Ármentesítő Társulat mérnöke.

Június 10.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 187 éve, 1837. június 10-én beiktatták szentesi pártfogói tisztségébe Klauzál Gábort.
  • 163 éve, 1861. június 10-én a városi képviselő-testület tagjainak többsége (73:31 arányban) Oroszi Miklós tanácsnokot, volt református népiskolai professzort, a tisztikar egyik legtevékenyebb és legtehetségesebb tagját választotta meg Szentes polgármesterévé. Oroszi egészségügyi okok miatt elhárította a megbízatást, de a többszöri felkérésnek engedve, utóbb elvállalta az adott körülmények között terhesnek ígérkező tisztséget.
  • 155 éve, 1869. június 10-én pótválasztást tartottak Szentesen. László Imre 48-as párti képviselőjelölt fölényes győzelmet aratott a Balközép-párt jelöltje, Horváth Ferenc volt 1848/49-es országgyűlési képviselő fölött. (A szavazatok megoszlása 907:287.)
  • 154 éve, 1870. június 10-én megalakult a Szentesi 48-as Népkör. Kossuth Lajost közfelkiáltással tiszteletbeli elnökké választották. (Rendes elnök Ferenczy Sándor, alelnök ifj. Posta János. Tagok száma 186 fő.)
  • 148 éve, 1876. június 10-én az alispán pályázatot írt ki a Szentesen fölállítandó személyes jogú harmadik gyógyszertár létesítésére. (Megnyitására 1877-ben került sor.)
  • 135 éve, 1889. június 10–14 között a városi tanács kirendelte a lakosságot a határba a hetek óta pusztító sáskák irtására.
  • 130 éve, 1894. június 10-én a király ismét Wekerle Sándort nevezte ki miniszterelnökké.
  • 125 éve, 1899. június 10-én Békési Imre ideiglenes elnök beterjesztette jóváhagyásra a Szentesi Munkások Önképző Körének alapszabály-tervezetét. Az alispán a jóváhagyást nem javasolta. Indok: az egylet vezetősége ismert szocialista vezérekből áll, s az egylet tulajdonképpeni célja az agrárszocialista mozgalom szervezése és ezen tanok terjesztése. (A belügyminiszter az 1900. május 3-án kelt végzésével megtagadta az alapszabály jóváhagyását. Indok: az alapszabályban a kör céljaként feltüntetett törekvések annyira különfélék, hogy azok elérése egy önképző kör keretén belül nem remélhetők.)
  • 114 éve, 1910. június 10-én országgyűlési képviselőválasztást tartottak Szentesen. A részekre szakadt függetlenségi párt jelöltjeivel szemben a Nemzeti Munkapárt jelöltje - Fekete Márton - került ki győztesen. (A szavazatok megoszlása: Fekete Márton 1018, Molnár Jenő 599, Kalpagos Szabó Imre 205. Kovács Dénes visszalépett.) Az országos eredmények alapján a Nemzeti Munkapárt nyerte meg a választásokat. Szentesen 1869 óta most első ízben jutott mandátumhoz a kormánypárt jelöltje.
  • 75 éve, 1949. június 10-én a köztársasági elnök ismét Dobi Istvánt (FKgP) nevezte ki miniszterelnökké.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

Június 11.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 140 éve, 1884. június 11-én átadták a forgalomnak a városba vezető, ma is álló Széchenyi úti (ma Csongrádi út) kurcai kőhidat, amelyen ekkoriban fizetni kellett az átkelésért.
  • 131 éve, 1893. június 11-én megalakult a Szentesi Katolikus Kör.
  • 113 éve, 1911. június 11-én szocialista tiltakozó gyűlések zajlottak Budapesten és a vidéki városokban a katonai terhek ellen és az általános választójogért.
  • 110 éve, 1914. június 11-én Szentesre érkezett és népgyűlést tartott gróf Károlyi Mihály, az Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt új országos elnöke. Hatalmas tömeg gyűlt össze a fiatal pártvezér és kísérete (dr. Róth Endre, Laehne Hugó, Kun Béla, Reök István országgyűlési képviselők) fogadására. A 48-as körök zászlók alatt, zeneszóval vonultak az állomásra; a menet élén 54 lovasból álló díszbandérium haladt. A Tyúkpiac téren (ma Szabadság tér) megrendezett népgyűlést Burián Lajos ügyvéd nyitotta meg. Károlyi Mihály beszédében hosszasan bírálta Tisza István politikáját, a szuronyokkal teremtett „békét”. Kijelentette, hogy a szebb jövőt csak akkor lehet megvalósítani, ha a nép széles rétegeit bevonják az ország irányításába. Szükséges az általános, egyenlő és titkos választói jog, mert e nélkül nem lehet a nemzeti demokráciát megteremteni. Az új korszak új jelszava: „Jog! Föld! Kenyér!”
  • 34 éve, 1990. június 11-én a szentesi iparosok gyűlést tartottak a Móricz Zsigmond Művelődési Házban, az Ipartestület egykori székházában, és kimondták a Szentes és Vidéke Ipartestület újjáalakítását. A 604 iparost tömörítő érdekvédelmi szervezet kimondta csatlakozását az országos szövetséghez.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

Június 12.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 173 éve, 1851. június 12-én Szentes város elveszítette az egy éve kezdődött kompromisszionális perét a Károlyi grófokkal szemben. A megtagadott örökváltsági tartozás törlesztési módjára egyezség született.
  • 172 éve, 1852. június 12-én Ferenc József császár első magyarországi körútja alkalmával átutazott Szentesen.
  • 160 éve, 1864. június 12-én Rozgonyi Bertalan főispáni helytartó részletes instrukciókkal látta el a főszolgabírókat és polgármestereket a rendezett tanáccsal kapcsolatos népgyűlések tartásáról, nem hagyva kétséget afelől, hogy felsőbb helyen a rendezett tanácsok “önkéntes” megszüntetését várják.
  • 126 éve, 1898. június 12-én dr. Lakos Imre polgármester nem engedélyezte a munkások által bejelentett népgyűlés megtartását, amelynek napirendjén a munkások és munkaadók közötti viszály kiegyenlítése, valamint az általános választói jog követelése szerepelt. A hatósági tilalom ellenére nagy tömeg gyűlt össze a Kossuth téren, ragaszkodva a gyűlés megtartásához. Többszöri felszólítás után a rendőrfőkapitány szuronyos csendőrök bevetésével feloszlatta a tömeget. (Ketten szuronysebet kaptak, két személyt letartóztattak. Politikai okból ekkor folyt először vér Szentesen.)
  • 100 éve, 1924. június 12-én érdekvédelmi célkitűzéssel megalakult a Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyesületének szentesi csoportja. Elnök Bíró Mihály, jegyző Molnár Imre, pénztáros Berényi Lajos. (Az alakulást követő két hónap alatt a tagok létszáma 37-ről 69-re emelkedett.)
  • 76 éve, 1948. június 12-én az MKP IV. és az SZDP XXXVII. kongresszusa kimondta a két párt egyesülését Magyar Dolgozók Pártja (MDP) néven. Az új párt elnökévé Szakasits Árpádot, főtitkárává Rákosi Mátyást választották. A párt hivatalos lapja a Szabad Nép.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 127 éve, 1897. június 12-én elhunyt Filó János (1823–1897) református lelkész, teológiai tanár, az Országos Közoktatási Tanács tagja, aki 40 éven át szolgált Szentesen. (Az ő fiai voltak Csáktornyai (Filó) Lajos író, költő, publicista és dr. Filó Tihamér ügyvéd, városi főügyész.)
  • 105 éve, 1919. június 12-én hunyt el Kardos Lajos (1891-1919) irodalomtörténész.

Június 13.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 225 éve, 1799. június 13-án Kiss Bálint református lelkész megtartotta bemutatkozó igehirdetését Szentesen. (Ettől kezdve, 1853-ban bekövetkezett haláláig Szentesen szolgált.)
  • 199 éve, 1825. június 13-án beiktatták Csongrád vármegye főispáni hivatalába gróf Keglevich Gábort.
  • 151 éve, 1873. június 13-án elhelyezték a Kiséri Református Elemi Népiskola alapkövét a mai Árpád utcában. Az új iskola építésénél közreműködött ifj. Zsoldos Ferenc ácsmester-fakereskedő, Kullik László kőműves és Kajtár Lajos üveges.
  • 149 éve, 1875. június 13-án Szentesre érkezett Jókai Mór, a helyi Szabadelvű Párt országgyűlési képviselőjelöltje. A Tiszánál hatalmas tömeg és díszbandérium fogadta. A szentesiek pártállásra való tekintet nélkül ünnepelték a neves írót.
  • 140 éve, 1884. június 13-án Szentesre látogatott Neszveda István római katolikus püspök, akit fényes külsőségek között fogadtak, felekezetre való tekintet nélkül. A kortárs tudósító szerint: “Mikor ő nagyméltósága a vekeri csárdához ért, 3 ágyúlövés jelezte, hogy az elfogadtatás megtörtént. A város határához érve, megkondultak a harangok, s egész a templomig sűrű mozsárlövések és éljenek közt haladt a menet, melynél szebbet, fényesebbet még nem láttunk. Közvetlenül a püspöki fogat előtt haladt Bálint János vezetése alatt a 24 tagból álló fényes bandérium, ünnepi ruhába öltözve, és jelvényekkel díszítve. Az egész város visszhangzott a lelkes éljenzéstől, mely a püspököt egész útjában kísérte.”
  • 105 éve, 1919. június 13-án újabb Clemenceau-jegyzék íródott a Forradalmi Kormányzótanácshoz. Lényege: kijelöli Magyarország új határait, amelyek északon és keleten megegyeznek a későbbi trianoni békében meghúzott határral; felszólítja a Forradalmi Kormányzótanácsot, hogy csapatait legkésőbb június 19-ig vonja vissza a jegyzékben kijelölt határvonal mögé; ígéretet tesz, hogy ennek megtörténte után a román csapatokat kivonják a Tiszántúlról.
  • 104 éve, 1920. június 13-15 között nemzetgyűlési választásokat tartottak Szentesen. Három jelölt indult: dr. Miklós Ferenc a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP), dr. Négyesy László egyetemi magántanár az Országos Kisgazda és Földműves Párt színeiben, valamint dr. Tauffer Gábor keresztény nemzeti földműves programmal. A választást rendkívül nagy érdeklődés kísérte; ezt jelzi, hogy a 11 027 választásra jogosult polgár közül 10 490, vagyis a választók 95%-a járult az urnákhoz. (Az érvényes szavazatok száma 10 182.) A szentesi születésű Négyesy László fölényes (74%-os) győzelmet aratott, amennyiben 7777 szavazatával szemben (74%) Miklós Ferenc 1937 (18,5%), Tauffer Gábor pedig csupán 776 (7,5%) szavazatot kapott. (Ez utóbbi jelölt menet közben visszalépett.)

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 88 éve, 1936. június 13-án született Szentesen dr. Filep Antal néprajzkutató, az MTA Néprajzi Intézetének tudományos munkatársa, egyetemi tanár.
  • 129 éve, 1895. június 13-án 45 éves korában elhunyt Sarkadi Nagy Antal (1850–1895) földbirtokos, Csongrád vármegye volt főpénztárnoka, nemes adományozó, a szentesi árvaházi alap létrehozója. (A város 1896-ban megfestette portréját, 1906-ban pedig utcát nevezett el róla; ma József Attila utca.)
  • 55 éve, 1969. június 13-án hunyt el dr. Csergő Károly (1879–1969) vármegyei tisztviselő, közigazgatási reformer, szociográfus. A gimnáziumot Szentesen, jogi tanulmányait Budapesten és Kolozsváron végezte. 1903-ban jogtudorrá avatták. 1901-ben lépett Csongrád vármegye szolgálatába. 1912-ben főjegyzővé választották. Az első világháború idején ő szervezte meg és vezette a vármegyei közélelmezési ügyosztályt. Érdemeiért 1916-ban a Ferenc József Rend Lovagkeresztjével tüntették ki. 1918-ban jelent meg a Közigazgatási fórumok c. munkája, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia dicséretben részesített. 1925-ben Csongrád megye alispánjává választották, mely tisztségét nyugdíjazásáig, 1937-ig viselte. Alispáni működését a korszak súlyos gazdasági, szociális és közegészségügyi problémái iránti érzékenység jellemezte. Szociográfiai munkái: Az Alföld problémái (1931), A sokgyermekes családok védelme (1939). 1937-ben az Országos Mezőgazdasági Szociálpolitikai Tanács alelnökévé választották. 1946-ban a Gazdasági Főtanács felhívására tanulmányt készített a közigazgatás átalakításáról, munkáját aranyéremmel jutalmazták.

Június 14.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 215 éve, 1809. június 14-én az osztrák és az egyesült magyar nemesi csapatok a győri csatában vereséget szenvedtek a francia hadaktól. A Csekonics József tábornok által vezetett tiszántúli és erdélyi nemesi seregek a győri ütközet után értek csak a helyszínre, így a felsőbb hadvezetőség egyszerűen hazaküldte őket.
  • 149 éve, 1875. június 14-én Jókai Mór megtartotta programbeszédét Szentes főterén. Az ünnepelt író a délután folyamán meglátogatta a kaszinót, az olvasókört és a Széchenyi-ligetet, este pedig színielőadáson vett részt. (Másnap Hódmezővásárhelyre utazott, ahol szintén jelöltként léptette fel a Szabadelvű Párt.)
  • 94 éve, 1930. június 14-15 között Szentesen tartotta soros közgyűlését az Alföldkutató Bizottság. A rendezvényt gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter nyitotta meg. Jelen volt Móra Ferenc író, szegedi múzeumigazgató is, aki előadást tartott az Attila-kérdésről.
  • 93 éve, 1931. június 14-én Gömbös Gyula hadügyminiszter választási beszédet tartott a Kossuth téren a kormánypárti országgyűlési képviselőjelölt, dr. Lázár Andor hadügyi államtitkár megválasztása érdekében.
  • 83 éve, 1941. június 14-én dr. Lakos István városi főjegyző elhalálozása folytán sor került a főjegyzői (egyben polgármester-helyettesi) állás betöltésére. Több forduló után a választásból dr. Nagy József került ki győztesen.
  • 82 éve, 1942. június 14-én letették a felsőpárti Jézus Szíve templom alapkövét. Az ünnepi alkalomból Medgyesi Dezső kapucinus tartományfőnök mondott beszédet. A neoromán stílusú épület terveit Fábián Gáspár készítette; az építkezési munkálatokat Juhász Irén atya irányította.
  • 35 éve, 1989. június 14-én az MSZMP városi bizottságának kezdeményezésére közös tanácskozást tartottak a városban működő pártok és egyéb társadalmi szervezetek képviselői. Az első „szentesi kerekasztal” tárgyalásnál valamennyi meghívott szervezet képviseltette magát: MSZMP, Reformkör, SZEVISZ, Hazafias Népfront, szakszervezetek, MDF, Független Kisgazdapárt, Erdélyi Szövetség, Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, Munkásőrök Baráti Köre, VEGA Békeklub. Közös álláspontot alakítottak ki többek között a lakosság tájékoztatásának fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben kimondták, hogy a Szentesi Élet mielőbb váljon hetilappá, s adjon több hírt a helyi politikai eseményekről. Szó esett az ünnepek mikénti megtartásáról, s egyéb aktuális kérdésekről.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 174 éve, 1850. június 14-én a Zemplén megyei Bodrogszöllöskén született Gerőcz Lajos (1850–1912) református lelkész, városi és megyei képviselő, iskolaszéki elnök, aki 33 éven keresztül szolgált Szentesen.
  • 89 éve, 1935. június 14-én született Négyesiné Pásztor Zsuzsa zongoraművész, tanár.

Június 15.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 176 éve, 1848. június 15-én a szentesi birtokos lakosok közgyűlése határozatot hozott az 1836/37. évi örökváltsági szerződés félre tételéről, vagyis a váltsági tartozások törlesztésének felfüggesztéséről. Az ebből keletkezett úrbéres per utóbb a Károlyi grófok javára dőlt el.
  • 175 éve, 1849. június 15-én az orosz hadsereg (mintegy 200 ezer fő) megkezdte benyomulását Magyarországra.
  • 112 éve, 1912. június 15-én a szentesi járásbíróság megkezdte működését az Erzsébet téri új épületében. (Tervezője Dobovszky József István.)
  • 107 éve, 1917. június 15-én dr. Cicatricis Lajos főispán benyújtotta lemondását.
  • 102 éve, 1922. június 15-én Móra Ferenc író felolvasó estet tartott Szentesen.
  • 90 éve, 1934. június 15-i részlet a Szentesi Takarékpénztár helyzetjelentéséből, amelyet a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankhoz intézett: “A munkásság helyzete igen nehéznek látszik, és folyton rosszabbodik. A kereseti viszonyok igen rosszak, és a magasabb búzaár következményeképpen a liszt és kenyérárak felmentek. Az itteni munkásság táplálékának túlnyomó részét teszi ki a kenyér vagy tészta, és a szalonna. A mezőgazdasági munkások keresete is igen számottevően fog csökkenni azáltal, hogy a termés gyenge…”
  • 83 éve, 1941. június 15-én megtartotta alakuló közgyűlését a Nemzeti Munkaközpont szentesi csoportja. Az alapító tagok száma 29 fő.
  • 49 éve, 1975. június 15-én ismét Mag Pált választották meg Szentes és környéke országgyűlési képviselőjévé. (1971-1990 között ő képviselte a várost a Parlamentben.)

Születések, halálozások

[szerkesztés]

Június 16.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 163 éve, 1861. június 16-án a városi közgyűlés hetenként 200 osztrák forint átutalását határozta el a katonai megszállás alatt tartott csongrádiak segélyezésére.
  • 140 éve, 1884. június 16-án a helybeli Szabadelvű Párt választási népgyűlést tartott a város főterén Ordódy Pál megválasztása érdekében.
  • 134 éve, 1890. június 16-án Szentes város képviselő-testülete határozatot hozott a városi gimnázium 8 osztályúvá történő átalakításáról. (Szeptembertől főgimnáziumként működött.)
  • 125 éve, 1899. június 16-án a Sima Ferenc ellen indított csőd következtében a nagy múltú, 1872-es alapítású Szentesi Lap megszűnt.
  • 117 éve, 1907. június 16-án a szentesi szocialisták népgyűlést tartottak a Kossuth téren, amelyen határozatilag kimondták, hogy az általános választójog kiterjesztése érdekében felirattal fordulnak a képviselőházhoz.
  • 109 éve, 1915. június 16-án miniszterelnöki rendeletre állami igénybevétel céljából zárolták az 1915. évi gabonatermést, és Haditermény Rt. felállítását írták elő.
  • 93 éve, 1931. június 16-án megkezdődött a szentesi huszárlaktanya – a későbbi Damjanich laktanya – építése. Dr. Lázár Andor országgyűlési képviselőjelölt a kampány során a munkanélküliség enyhítésére állami építkezéseket ígért Szentesen, ennek volt látványos megnyilvánulása a laktanya építésének megkezdése.
  • 80 éve, 1944. június 16-án a gettóba zárt szentesi zsidókat elszállították a szegedi gyűjtőállomásra, a téglagyárba, a többieket munkaszolgálatra vitték. Többségük haláltáborokban vesztette életét.
  • 79 éve, 1945. június 16-án a MÁV Igazgatósága és az „Olasz és Széchy” Hídépítési Vállalat megkezdte a németek által felrobbantott Szentes–Csongrád közötti vasúti híd újjáépítését.
  • 76 éve, 1948. június 16-án az országgyűlés elfogadta az 1948: XXXIII. törvénycikket az egyházi iskolák államosításáról.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 149 éve, 1875. június 16-án született Csajághy Gyula (1875-1945) nótaszerző, költő, számos országos pályadíj nyertese. Legismertebb nótái: Érik a, érik a búzakalász, Árva vagyok, nincsen apám, Csongorádi bíró lánya. Szerzeményeit hangversenyeken és a rádióban gyakran előadták. 1939-ben végleg letelepedett Szentesen; haláláig városi tisztviselő volt.
  • 103 éve, 1921. június 16-án született Kristó Nagy István irodalomtörténész, szerkesztő.

Június 17.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 146 éve, 1878. június 17-én dr. Uhlár Istvánt a szentesi katolikus egyházközség plébánosává választották. (41 éven át Szentesen szolgált.)
  • 137 éve, 1887. június 17-én ellenjelölt nélkül ismét Törs Kálmánt választották Szentes országgyűlési képviselőjévé.
  • 107 éve, 1917. június 17-én a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör üdvözlő iratot intézett gróf Károlyi Mihály pártelnökhöz a Tisza-kormány bukása alkalmából, amelyben szorgalmazták a Károlyi-párt intenzív szervezésének megkezdését.
  • 102 éve, 1922. június 17-én a szentesi gimnáziumban 1892-ben elsőként érettségizett volt növendékek 30 éves találkozójuk emlékére „Jutalomdíj Emlékalapítványt” tettek a végzős gimnazisták javára.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 149 éve, 1875. június 17-én született Árvai Bálint (1875-1919) cipész, a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezetének alapító tagja, az 1899-ben indított Szabad Szó c. szentesi munkáslap egyik szerkesztője, 1901-ben a Szentesi Általános Népkör alapító tagja, 1905-től elnöke, 1918-ban a helyi Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának alelnöke, a Munkástanács vezetőségi tagja, a Népakarat c. megyei lap munkatársa. A várost megszálló románok 1919. július 26-án brutálisan kivégezték. (1945-1990 között a mai dr. Udvardi László utca őrizte a nevét Szentesen.)
  • 41 éve, 1983. június 17-én 66 éves korában elhunyt Lengyel Károly (1917–1983) vállalatvezető. 1952 áprilisában az ő irányításával alakult meg az Ivóvíz-, Fürdő- és Csatornamű Vállalat. Néhány hónap múlva ebből nőtt ki szentesi központtal a Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, amelynek évtizedeken át az igazgatója volt. Sokat tett az úszó és vízilabda sportág felvirágzásáért.

Június 18.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 209 éve, 1815. június 18-án letették az evangélikus imaház és iskola alapjait. (Az épület 1817-ben került tető alá.)
  • 126 éve, 1898. június 18-án egy század katonaság érkezett Szentesre, hogy megakadályozza a munkások várható újabb tüntetését.
  • 125 éve, 1899. június 18-án a Szentesi Lap utódlapjaként megindult a Csongrád megyei Ellenzék című újság. Kiadója Sima Ferencné, felelős szerkesztője Hollósy István, főszerkesztője Sima Ferenc.
  • 119 éve, 1905. június 18-án a király kinevezte Fejérváry Géza bárót miniszterelnökké. Megalakult az ún. darabont kormány.
  • 92 éve, 1932. június 18-án Szentesen vendégszerepelt Fedák Sári, az ország legünnepeltebb színésznője. (A Szentesi Hírlap terjedelmes interjút készített a neves színésznővel.)

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 151 éve, 1873. június 18-án 48 éves korában elhunyt dr. Csikányi Károly (1824-1873), Szentes város 22 éven át volt főorvosa.

Június 19.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 294 éve, 1730. június 19-én beiktatták hivatalába Csongrád vármegye új főispánját, báró Révay Mihályt.
  • 150 éve, 1874. június 19-én az alsópárti példát követve, a belvárosban, a Kurczaparti utcában (ma Tóth József u.) özvegy Viczmándyné megnyitotta kisdedóvodáját, ahol “a kisdedek játszás közben magyar és német nyelven kis verseket, énekeket és imádságokat tanulnak.”
  • 130 éve, 1894. június 19-én Csató Zsigmond alispán elnökletével megyei albizottság alakult a szociális munkásmozgalom eredetének, okainak, céljának és jogosultságának tanulmányozására.
  • 114 éve, 1910. június 19-én a szentesi szociáldemokraták népgyűlést tartottak a Tyúkpiac téren. (Ma Szabadság tér.) (Napirend: a pártszervezet megalakítása.)
  • 109 éve, 1915. június 19-én dr. Csák Béla ezredorvost Szentes város tisztifőorvosává választották.
  • 105 éve, 1919. június 19-én a Tanácsok Országos Gyűlése elfogadta a Clemenceau-jegyzék föltételeit; a Vörös Hadsereg megkezdte visszavonulását a felvidéki arcvonalon.
  • 105 éve, 1919. június 19-én a Szentesről Budapestre elhurcolt túszok, akiket eleinte a Markó utcai fogházban, később Rákospalotán őriztek, visszatértek lakhelyükre.
  • 72 éve, 1952. június 19-én a városi tanács vb elnökévé Papp Istvánt választották meg.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 198 éve, 1826. június 19-én született Magyar József (1826–1913) volt városi írnok, levéltárnok, jogi és pénzügyi tanácsnok, helyettes polgármester. (52 évig állt Szentes város szolgálatában.)
  • 195 éve, 1829. június 19-én született Hódmezővásárhelyen ifj. Bartha János (1829–1890) gazdálkodó, aki 1855-ben házasság révén került Szentesre. 1867-től városi és megyei képviselő, a Polgári Olvasókör alelnöke, 1874–1879 között a református egyház főgondnoka. Végrendeletileg alapítványt tett egy mezőgazdasági iskola felállítására. (Az iskola 1940-ben megvalósult, s utóbb felvette a nemes adományozó nevét.)
  • 76 éve, 1948. június 19-én született Kruzslicz Pál népművelő, újságíró, lapszerkesztő, riporter, rádiószerkesztő, a Rádió Szentes stúdióvezetője, a Csongrád Megyei Közművelődési Egyesület elnöke.
  • 79 éve, 1945. június 19-én Szentesen hunyt el Csajághy Gyula nótaszerző, költő, számos országos pályadíj nyertese.

Június 20.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 253 éve, 1771. június 20-án kihirdették a megyegyűlésen az 1767. évi úrbéres rendelet értelmében végrehajtott földosztályozás eredményét, meghatározva a jobbágytelkek kiterjedését. Szentest az első osztályba sorolták, amelyben egy jobbágytelek 1 hold belső telekből, 22 hold rétből és 34 hold szántóföldből állt. (Szentesen ekkor 521 jobbágy, 841 házas zsellér és 287 ház nélküli zsellér élt, családtagokkal együtt kb. 7–8000 fő. A telkek tényleges kimérésére csak 1775/76-ban került sor.)
  • 150 éve, 1874. június 20-án felavatták Szentesen a Zöldkoszorú nagyvendéglő udvarán épült első állandó színkört. Építtetője Rambovszky József vendéglős. (Az ünnepélyes megnyitáson előadták a Szigetvári vértanúk című drámát.)
  • 138 éve, 1886. június 20-án felszentelték Szentesen a Szentháromság szobrát, Jablonszky Vince budapesti szobrász alkotását.
  • 93 éve, 1931. június 20-án a kitűzött határidőre valamennyi pártnak sikerült összegyűjtenie az országgyűlési választáson való indulás kritériumát jelentő 1000 ajánlást. Az ajánlások felülvizsgálata után azonban kiderült, hogy mégsem lesz választási küzdelem Szentesen, ugyanis olyan nagymennyiségű ajánlást semmisítettek meg a választási biztosok, amelyek lehetetlenné tették az ellenzéki jelöltek indulását. (A Kossuth Lajos Párt 1557 ajánlásából 1143-at érvénytelenítettek, a Kisgazda Párt 1542 ajánlásából 1113-at, az SZDP 1011 ajánlásából 681-et, az Egységes Párt /Polgári Párt/ 7907 ajánlásából pedig 2779-et érvénytelenítettek. Vagyis egyedül a kormánypártnak maradt kellő számú ajánlása a jelöltállításhoz.)
  • 44 éve, 1980. június 20-án a Szentes Városi Tanács alakuló ülésén tanácselnökké ismét Csorba Györgyöt, elnökhelyettessé dr. Kocsis Ferencet, vb-titkárrá pedig dr. Gilicze Lajost választották meg.
  • 39 éve, 1985. június 20-án a városi tanács alakuló ülésén Dóczi Gábort választották tanácselnökké. Az elnökhelyettes Szirbik Imre, a vb-titkár pedig dr. Gilicze Lajos lett.
  • 39 éve, 1985. június 20-án Szentes az 1984. évben elért kiemelkedő társadalmi munkájával elnyerte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által adományozott nemzeti zászlót, amelynek ünnepélyes átadására a városi tanács alakuló ülésén került sor. A nemzeti zászlót Ribánszki Róbert, a HNF Országos Tanácsának titkára adta át Dóczi Gábor tanácselnöknek.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 138 éve, 1886. június 20-án 48 éves korában Kunszentmiklóson meghalt Cherrier János (1838–1886) nyomdász, lapkiadó, az első szentesi újságok (Szentesi Lapok, Alföldi Figyelő, Szentesi Lap) elindítója.

Június 21.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 209 éve, 1815. június 21-én hatalmas jégeső szakadt a városra, amely 212 gazda minden termését elpusztította. A korabeli feljegyzések szerint amerre a zivatar átvonult, tönkreverte a vetést, szőlőket, s a tyúktojás és ökölnyi nagyságú jégdarabok agyonsújtották a kint ért aprójószágokat, bárányokat, malacokat. Még a következő napon is lapáttal lehetett hányni a jeget. A károsult gazdák adóelengedésben, valamint vetőmag- és élelemsegélyben részesültek.
  • 184 éve, 1840. június 21-én a város díszbandériummal és lelkes ünnepléssel fogadta a szegvári megyegyűlésre utazó gróf Károlyi Györgyöt, aki ebben az időben (1839–1842) Csongrád vármegye főispáni helytartói tisztséget viselte.
  • 142 éve, 1882. június 21-én a Duna Gőzhajózási Társulat Szentes érintésével járatot indított a Tiszán Szeged-Szolnok között.
  • 140 éve, 1884. június 21-én Szentesre érkezett Mocsáry Lajos, a Függetlenségi Párt országos elnöke, továbbá Herman Ottó szegedi és Justh Gyula makói országgyűlési képviselő azzal a céllal, hogy mozgósítsák a függetlenségi választókat Törs Kálmán támogatására. Több ezer fős hallgatóság részvételével sikeres nagygyűlést tartottak a város főterén.
  • 119 éve, 1905. június 21-én a képviselőház alkotmányellenesnek nyilvánította a kormányt, mivel nem a parlamenti többségből alakult. Az ellenzéki koalíció meghirdette a nemzeti ellenállást, felszólítva a törvényhatóságokat az adófizetés és az újoncállítás megtagadására.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 175 éve, 1849. június 21-én született Szentesen Fekete Márton (1849–1924) vármegyei tisztviselő, ármentesítési főigazgató, országgyűlési képviselő. Csongrád vármegye főjegyzőjeként az 1876. és 1879. évi nagy árvizek idején kitűnt szervezőkészségével, melynek következtében Ordódy Pál közmunka- és közlekedésügyi miniszter az 1881. évi árvízveszély idején őt nevezte ki a Tisza Csongrád–Szolnok közötti szakaszának kormánybiztosává. Eredményes munkájának elismeréseként 1885-ben a szentesi székhellyel alakult Körös–Tisza–Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat főigazgatójává, majd 1895-ben a Tiszavölgyi Társulat titkárává választották. A vízügyi adminisztráció terén szerzett érdemeit az uralkodó királyi tanácsosi, majd udvari tanácsosi címmel ismerte el. 1910–1918 között Szentes város országgyűlési képviselője.

Június 22.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 140 éve, 1884. június 22-én a megtartott országgyűlési választáson ismét Törs Kálmánt választották Szentes országgyűlési képviselőjévé. (Törs Kálmán 871, Ordódy Pál 360 szavazatot kapott.)
  • 119 éve, 1905. június 22-én a Fejérváry-kormány lemondott, de az uralkodó nem fogadta el.
  • 88 éve, 1936. június 22–25 között a minimális órabérek felemelése érdekében sztrájkba léptek a szentesi építőmunkások (kőművesek és ácsok, kb. 150 fő). A munkanélküliek szolidaritást vállaltak velük, és nem mentek el sztrájktörőknek. A munkabeszüntetés eredménnyel járt; az addigi 26–30 filléres órabéreket 32–36 fillérre sikerült felemeltetni a munkaadókkal.
  • 66 éve, 1958. június 22-én felszentelték a felsőpárti katolikus templom orgonáját, amelyet Kuczora Béla váci mester épített. (Az ünnepi szertartást Kovács Vince megyés főpásztor végezte.)
  • 35 éve, 1989. június 22-én a városi tanács megvitatta a 425-ös Emlékbizottság címerrel kapcsolatos javaslatait. A testület 30 pártoló és 1 ellenszavazattal kimondta a történelmi pálmafás címer változatlan formában történő visszaállítását.
  • 35 éve, 1989. június 22-én a tanácsülésen Dorogi Zsigmond, a város díszpolgára indítványozta, hogy a rendőrség épületén helyezzenek el egy Lakos József rendőrkapitány mártír voltát megörökítő emléktáblát. A testület úgy foglalt állást, hogy a Lakos-gyilkosság feltárásával megbízott szakértői bizottság vizsgálatának eredményétől függően, emléktábla örökítse meg a meggyilkolt kapitány emlékét.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 164 éve, 1860. június 22-én született Szentesen Papp Lajos (1860–1945) tanító, református leányiskolai igazgató, egyházi jegyző, egyháztörténész. 1879–1924 között működött igazgató-tanítóként. 1919/20-ban elkészült fő műve: A szentesi református egyház története c. munkája (kézirat). Egyháztörténeti cikkeit a helyi újságok is közölték.
  • 104 éve, 1920. június 22-én született Laki Imre (1920-1974) földmunkás.
  • 107 éve, 1917. június 22-én elhunyt Joó Károly (1842–1917) református orgonista-kántor, dalszerző, a Szentesi Dalárda megalakítója és karnagya.

Június 23.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 176 éve, 1848. június 23-án országgyűlési képviselőválasztást tartottak Szentesen. A népképviseleti választásról szóló 1848: V. tc. alapján a város 21897 lakosa közül 1590 nyert választójogot. Két jelölt indult: Boros Sámuel főbíró és Horváth Ferenc városi jegyző. A megjelent 905 választó közül Borosra 118, Horváthra 787 adta le voksát, így ez utóbbi lett Szentes képviselője az első népképviseleti országgyűlésen.
  • 123 éve, 1901. június 23-án Szentesre érkezett számos országos hírű függetlenségi politikus, az Ugron-frakció tagjai (Bartha Miklós, Lovászy Márton, Várossy Gyula, Visontai Soma, Lázár Pál, Thaly László), és több ezer fős hallgatóság előtt agitáltak dr. Molnár Jenő országgyűlési képviselővé választása érdekében. A Burián Lajos vezette kisebbségi 48-as csoport megtagadta Molnár támogatását.
  • 118 éve, 1906. június 23–27 között a bökényi duzzasztótelep építésénél dolgozó szentesi és más vidékről való ácsok, kőművesek, kovácsok és földmunkások beszüntették a munkát. Béremelési követelésük eredménnyel járt.
  • 78 éve, 1946. június 23-án a Baloldali Blokk nyílt levelet intézett a Független Kisgazdapárt tagjaihoz, amelyben javasolta, hogy a párt demokratikus paraszti többsége fogjon össze a párt jobboldala ellen.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 208 éve, 1816. június 23-án Hajdúbagoson született Basa János (1816–1868) ügyvéd, városi főkapitány (Basa József főjegyző, polgármester, majd főszolgabíró testvére).
  • 79 éve, 1945. június 23-án 70 éves korában Szentesen elhunyt Csajághy Gyula (1875–1945) nótaszerző, költő, számos országos pályadíj nyertese. Legismertebb nótái: Érik a, érik a búzakalász, Árva vagyok, nincsen apám, Csongorádi bíró lánya. Szerzeményeit hangversenyeken és a rádióban gyakran előadták. 1939-ben végleg letelepedett Szentesen; haláláig városi tisztviselő. Sírja a Szeder-temetőben található.

Június 24.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 187 éve, 1837. június 24-én az Örökváltsági pótszerződés értelmében a Károlyi uradalom megbízottai hivatalosan átadták Szentesnek a törvényhatóságot és – a szerződésekben foglalt megszorításokkal – birtokba helyezték a várost.
  • 165 éve, 1859. június 24-én az osztrák csapatok Solferinónál súlyos vereséget szenvedtek III. Napóleon francia császártól.
  • 152 éve, 1872. június 24-én országgyűlési képviselőválasztásokat tartottak Szentesen. A választásra jogosult 1898 polgár közül 1726 adta le szavazatát. Ezek megoszlása a jelöltek között: László Imre 1110, Jókai Mór 396, Kerkápoly Károly 218. Vagyis László Imre, a 48-as Párt jelöltje, fölényes győzelmet aratott.
  • 149 éve, 1875. június 24-én - az éleződő pártküzdelmek részeként - hatósági hajsza indult Buday József szentesi függetlenségi pártelnök, lapszerkesztő ellen, amelynek következtében felfüggesztték városi pénztárnoki állásából.
  • 134 éve, 1890. június 24-én a király szentesítette a középiskolákról szóló 1890: XXX. törvénycikket, amely modernizálta a középiskolai oktatást.
  • 118 éve, 1906. június 24-én a szentesi szervezett munkások népgyűlést tartottak a Kossuth téren. Napirend: 1. Miként védjük meg szervezeteinket? 2. A politikai helyzet 3. A szervezkedés célja és haszna. Szónok: Bokányi Dezső.
  • 111 éve, 1913. június 24-én a városi képviselő-testület határozatot hozott Sima László: Szentes város története című munkájának kinyomtatásáról. Az 560 oldalas mű, amely kezdetektől 1836-ig tárgyalja városunk múltját, 1914-ben valóban megjelent.
  • 99 éve, 1925. június 24-én 300–400 főből álló munkáscsoport lepte el a városháza folyosóit. A polgármesternek és az alispánnak elpanaszolták, hogy hónapok óta munka és kereset nélkül vannak, és kérték megfelelő munkaalkalom biztosítását.
  • 96 éve, 1928. június 24-én vitéz Horthy Miklós kormányzó és felesége Szentesre érkezett, s részt vett a városban rendezett nagyszabású lóversenyen.
  • 93 éve, 1931. június 24-én az ellenzéki pártok felháborodással fogadták ajánlásaik többségének megsemmisítését, és elhatározták, hogy feljelentést tesznek az ajánlási ívek aláírásainak meghamisítása miatt. Az 1500 aláírással ellátott petíciós panaszukat azonban a közigazgatási bíróság alaki okokra hivatkozva elutasította.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

Június 25.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 125 éve, 1899. június 25-én tüntető népgyűlést tartottak a Kossuth téren Sima Ferenc mellett. 18-20 ezer fős tömeg követelte Vadnay Andor főispán lemondását. Az esti fáklyás felvonuláson a nép Simát éltette, kifejezve bizalmát és ragaszkodását.
  • 93 éve, 1931. június 25-én az Alföldi Újság közzétett egy számítást az ajánlási ívek meghamisítása tárgyában. Eszerint az Egységes Párt jelöltjének ajánlási ívein volt 7907 aláírás, a három ellenzéki jelölt ívein pedig összesen 4190. Ez 12 097 aláírás. A szentesi választójogosultak száma összesen 10 300 fő. Ha hozzávesszük, hogy ebből távol volt, meghalt, elköltözött stb. kb. 1200 fő, s megközelítőleg ugyanennyi tartózkodott az aláírástól, akkor legfeljebb 7800 név szerepelhetett volna az ajánlási íveken. Vagyis közel 4000 aláírás hamisított volt!

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 94 éve, 1930. június 25-én született dr. Gila Mátyás ny. körzeti főorvos, háziorvos, fogorvos, a Vöröskereszt körzeti elnöke.
  • 87 éve, 1937. június 25-én született dr. Beliczay Tamás nőgyógyász főorvos.
  • 226 éve, 1798. június 25-én elhunyt Szentmiklósi Sebők Sámuel református lelkész, esperes, aki 1777-től haláláig, 22 éven át szolgált Szentesen.
  • 149 éve, 1875. június 25-én 84 éves korában elhunyt Dobosy Lajos (1791-1875), Csongrád vármegye volt alispánja, megyei törvényszéki elnök, szentesi birtokos.
  • 124 éve, 1900. június 25-én hunyt el Szabó Zsigmond (1821-1900) honvéd hadnagy.

Június 26.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 160 éve, 1864. június 26-án “Kalapos népszavazás” volt Szentesen. A formális hirdetés útján összegyűlt csekély számú lakos – kalapja lengetésével – úgy határozott, hogy a jövőben nem akarja fenntartani a költséges rendezett tanácsú városi közigazgatást. (Hasonló eredmény született a megye többi városában is.)
  • 159 éve, 1865. június 26-án az uralkodó fölmentette hivatalából Zichy Hermann magyar kancellárt, s utódául Mailáth Györgyöt nevezte ki.
  • 143 éve, 1881. június 26-án Törs Kálmánt ellenjelölt nélkül ismét Szentes országgyűlési képviselőjévé választották. (Első ízben 1878-ban választották meg.)
  • 125 éve, 1899. június 26-án a folyamatban lévő csődeljárás miatt Sima Ferenc nevét törölték a városi és a megyei képviselők sorából.
  • 92 éve, 1932. június 26-án megünnepelték a szentesi római katolikus leányok Mária Kongregációja alapításának és fennállásának 10 éves jubileumát. A rendezvényen részt vett és előadást tartott Bangha Béla jezsuita atya, neves egyházi tudós és szónok, valamint Jámbor László páter, a Mária Kongregációk Országos Szövetségének elnöke.
  • 83 éve, 1941. június 26-án Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 141 éve, 1883. június 26-án született Lakos János Pál (1883–1919) rajztanár, festőművész.

Június 27.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 180 éve, 1844. június 27-én a vármegye által kirendelt úriszék ítéletileg elrendelte, hogy az örökváltsági tartozás 2/3-ad részének lefizetéséig Szentes igazgatásába vissza kell állítani a koordinációban meghatározott közigazgatási rendszert.
  • 128 éve, 1896. június 27-én országos ezredéves ünnepséget tartottak a pusztaszeri Árpád emlékműnél.
  • 95 éve, 1929. június 27-én átadták a Magyary János műépítész tervei alapján készült, szecessziós stílusú új vasúti pályaudvart, valamint a szomszédságában épült 27 méter magas vasbeton víztornyot. (Az időközben romossá vált vasútállomást az 1980-as évek közepén fölújították.)
  • 92 éve, 1932. június 27-én egyhetes nyári szabadságra Szentesre érkezett Fedák Sári színésznő.
  • 89 éve, 1935. június 27-én a Csongrád megyei Hírlap közleménye szerint a belügyminiszter utasította az alispánt, hogy a Szentesi Polgári és Kisgazda Párt további működését minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozza meg, és szükség esetén a vezetőség ellen kihágási eljárás megindítása iránt intézkedjék.
  • 86 éve, 1938. június 27-én 12 óra 49 perckor Szegvár felől begördült a szentesi állomásra a nemzeti ereklyénket, a Szent Jobbot – államalapító Szent István királyunk kardforgató és törvénybíró jobbját – szállító díszes „aranyvonat”. Az ereklyét tartalmazó üvegszekrényt baldachin alá, vörös bársony párnára helyezték, a koronaőrök védelme alatt. Katonai tiszteletadás, rövid egyházi szertartás és szavalat után, a szentesi, orosházi és kunszentmártoni nép tízezres tömege négyes sorokban vonult el az ereklye előtt. Az „aranyvonat” 14 óra 14 perckor kigördült az állomásról Csongrád felé.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 125 éve, 1899. június 27-én 49 éves korában elhunyt Ónodi Szabó Lajos (1849–1899) volt városi aljegyző, majd főjegyző, aki 17 évig állt Szentes szolgálatában.
  • 112 éve, 1912. június 27-én hunyt el Ambrus Mór gimnáziumi tanár, újságíró.
  • 93 éve, 1931. június 27-én hunyt el ifj. Kókay István (1864-1931) ügyvéd, tb. megyei főügyész.
  • 53 éve, 1971. június 27-én 85 éves korában elhunyt Takács Antal (1886–1971) földmunkás, 1910-től a helyi földmunkásszövetség és SZDP vezetőségi tagja, a munkáskönyvtár kezelője, 1918/19-ben a Munkástanács tagja. A Tanácsköztársaság bukása után Romániába internálták. 1921-től ismét bekapcsolódott a mozgalmi életbe; a kortársak szerint a szentesi munkásmozgalom egyik legnépszerűbb vezetője volt.

Június 28.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 110 éve, 1914. június 28-án Szentesen vendégszerepelt a Szegedi Atlétikai Klub “Merkur” nevű footballcsapata. Ezúttal a házigazdák győztek 4:1 arányban; a szegedi csapat elvesztette veretlenségét. A következő napon a hódmezővásárhelyiek csapatát verték meg a szentesiek 7:1 arányban. A házigazdák ezen a mérkőzésen érték el a 100. gólt, amellyel szemben mindössze 17 gólt kaptak.
  • 106 éve, 1918. június 28-án a budapesti Belvárosi Színház vendégszerepelt Szentesen.
  • 103 éve, 1921. június 28-án Szentesre érkezett Hegedüs Lóránt pénzügyminiszter, s előadást tartott az időszerű országos pénzügyi kérdésekről. A nap folyamán látogatást tett a Zsoldos Ipartelepen, majd tárgyalt a helyi Kisgazda Szövetség küldötteivel, akik emlékiratban foglalták össze és nyújtották át kívánságaikat.
  • 103 éve, 1921. június 28-án megalakult a Szentesi Munkás Testedző Klub (SZMTK).
  • 93 éve, 1931. június 28-án dr. Lázár Andor hadügyi államtitkárt, az Egységes Párt jelöltjét kiáltották ki Szentes város egyhangúlag megválasztott országgyűlési képviselőjének. (Az ellenzéki jelöltek ajánlási íveinek jelentős részét megsemmisítették, ezáltal dr. Lázár maradt az egyedüli jelölt.)
  • 80 éve, 1944. június 28-án a városi képviselő-testület megtartotta a korszak utolsó közgyűlését, amelyen a 80 képviselőből mindössze 21 jelent meg.
  • 40 éve, 1984. június 28-29 között a Közlekedéstudományi Egyesület szervezésében országos közlekedési tanácskozást tartottak Szentesen.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

Június 29.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 665 éve, 1359. június 29-én az aradi káptalan nevében Jakab olvasókanonok tanúsította, hogy előtte Szeri Pósa Margit Zeuleus és Zenmptes (Szentes) Csanád megyei (!) birtokban lévő részét gyerekeinek, Jánosnak és Istvánnak adta.
  • 145 éve, 1879. június 29-én Törs Kálmán országgyűlési képviselő beszámoló népgyűlést tartott. (Több napot a városban töltött.)
  • 119 éve, 1905. június 29-én Szentes város képviselő-testülete rendkívüli közgyűlést tartott. A függetlenségi párti képviselők indítványára a parlamentben szövetkezett ellenzéki pártok vezéreit - Kossuth Ferencet, gróf Apponyi Albertet, Ugron Gábort és báró Bánffy Dezsőt - Szentes díszpolgáraivá választották; továbbá felkérték Csongrád vármegye törvényhatóságát, hogy szólítsa fel a megyebeli községeket az adószedés és újoncállítás felfüggesztésére.
  • 95 éve, 1929. június 29-én életbe lépett a közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. törvény, amely intézkedett az önkormányzati testületek újjászervezéséről, a közigazgatási tisztviselők és egyéb alkalmazottak személyi és szolgálati viszonyairól. Kimondta, hogy a rendezett tanácsú városokat – mint Szentes is – a jövőben megyei városoknak kell nevezni.
  • 85 éve, 1939. június 29-én megalakult Makón a Nemzeti Parasztpárt. Programjában többek között a függetlenséget, a szabadságjogok biztosítását, az 500 holdon felüli nagybirtokok kisajátítását, az ország iparosítását követeli.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 189 éve, 1835. június 29-én született Szathmáry Ede (1835-1911) ügyvéd, volt városi főjegyző, megyei és városi képviselő, a református egyház presbitere, a Szentesi Takarékpénztár és a Körös-Tisza-Maros Ármentesítő Társulat ügyésze.

Június 30.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 163 éve, 1861. június 30-án a szomszédos Csongrádon 500 főre növelték az adószedő katonaság létszámát. A szentesi képviselő-testület 1000 osztrák forint kölcsönt utalt át a szomszédos város megsegítésére.
  • 133 éve, 1891. június 30-án dr. Mikecz Ödönt manipulált kandidációs eljárással Szentes város főjegyzőjévé választották.
  • 34 éve, 1990. június 30-tól hetilappá vált az 1968-tól havonta megjelenő Szentesi Élet. A korábban 10 oldalas újság terjedelme 4 oldalra csökkent, s elmaradt a Kulturális Magazin c. melléklet. Az új köntösben megjelenő városi hetilap fejlécéről lemaradt a Kurca-partot ábrázoló Drahos István-féle metszet; helyére a visszaállított pálmás címer ábrája került. A hetilap felelős szerkesztője Szabó Róbert maradt.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 134 éve, 1890. június 30-án született Kisteleken Nádai Géza (1890-1977) MÁV tiszt, 1913-tól Szentesen szolgált, 1930-1947 között szentesi állomásfőnök, NB I-es futballista, sportszervező, a Szentesi MÁV Sport Club egyik alapítója, a helyi tenisz és a helyi vízisportok pártolója. Nevéhez köthető a ligeti sportuszoda, a vasutas sportpálya és a tekepálya megépítése. (2001-ben róla nevezték el a vasútállomás előtti teret.)
  • 170 éve, 1854. június 30-án hunyt el Osztrovszky József (1786-1854) országgyűlési követ.

A hónap további évfordulói

[szerkesztés]
  • 137 éve, 1887 júniusában elkészült Szentes első ártézi kútja, amely 1934-ig díszítette a város főterét. (A munkálatokat Zsigmondy Béla mérnök irányította.)
  • 136 éve, 1888 júniusában megalakult a Szentesi II. 48-as Függetlenségi Népkör. (Alapító tagok száma 52 fő; elnök Kis Mihály, jegyző Vecsery István. Alapszabálya jóváhagyva október 1-jén.)
  • 127 éve, 1897 júniusában megnyílt a nagyközönség előtt a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat Múzeuma, amelyet a Széchenyi-ligeti „túl a kurcai” városháza termeiben rendeztek be (a múzeum jelenlegi épületében).
  • 124 éve, 1900 júniusában XIII. Leó pápa prelátussá nevezte ki dr. Uhlár István szentesi lelkipásztort.
  • 123 éve, 1901 júniusában a romániai gyógykezelésen tartózkodó Sima Ferencet, a Csongrád megyei és a szentesi függetlenségi ellenzék vezérét, volt országgyűlési képviselőt, a szegedi törvényszék szökevénynek nyilvánította és elrendelte köröztetését. Sima a meghurcoltatások elől kivándorolt Amerikába. (Az Ohio állambeli Clevelandben telepedett le, ahol meghívták a Magyar Hírmondó c. újság szerkesztőségébe.)
  • 117 éve, 1907 júniusában a katolikus egyháztanács elhatározta, hogy a régi központi fiú- és leányiskola helyén modern, emeletes iskolát építtet. A pénzügyi és építészeti előkészületek megtételére bizottságot nevezett ki.
  • 111 éve, 1913 júniusában megkezdődött az automobil-bérkocsi szolgálat Szentesen.
  • 110 éve, 1914 júniusában a 48-as népkörök és a Kossuth Lajos Pártkör ún. nyolcas bizottságot alakítottak a következő évi országgyűlési képviselőválasztás közös előkészítésére.
  • 108 éve, 1916 júniusában hunyt el Rambovszky Jenő (1864-1916) miniszteri osztálytanácsos.
  • 107 éve, egy 1917 júniusában készült hatósági kimutatás szerint a háború kitörésétől kezdve összesen 9200 szentesi teljesített katonai szolgálatot.
  • 106 éve, 1918 júniusában a Hangya Szövetkezet megnyitotta üzletét Szentesen. (A szövetkezet az előző évben alakult.)
  • 106 éve, 1918 júniusában Szentesi Központi Takarékpénztár néven egyesült a város két legjelentősebb pénzintézete, a Szentes-Vidéki és a Központi Takarékpénztár.
  • 93 éve, 1931 júniusának közepén megkezdődött a szentesi huszárlaktanya - a későbbi Damjanich Laktanya - építése. (Dr. Lázár Andor országgyűlési képviselőjelölt a kampány során a munkanélküliség enyhítésére állami építkezéseket ígért Szentesen, ennek volt látványos megnyilvánulása a laktanya építésének megkezdése.)
  • 74 éve, 1950 júniusában Csongrád megye székhelyét - máig ismeretlen okokból- Szentesről Hódmezővásárhelyre helyezték át.
  • 56 éve, 1968 júniusában ötmillió forintos beruházással megkezdődött a Kertészeti Kutató Intézet korszerűsítése.
  • 55 éve, 1969 júniusában elbontották a Kossuth tér 5. sz. alatt állt, 1892-ben épült Haris-féle üzletházat.
  • 55 éve, 1969 júniusában SZOT-díjjal tüntették ki Balázs Árpádot, a szentesi származású fiatal zeneszerzőt.
  • 52 éve, 1972 júniusára társadalmi munkával elkészült a Kurca-parti sétány kialakítása, parkosítása.
  • 52 éve, 1972 júniusában megalakult a Szentesi Honismereti Bizottság. Elnöke Zsíros Katalin tanárnő.
  • 52 éve, 1972 júniusában megalakult Budapesten a szülővárosukból elszármazott Szentesiek Baráti Köre. Elnöke Erdei Mihály.
  • 52 éve, 1972 júniusában a MABÉOSZ központi vezetősége a Szentesen működő bélyeggyűjtő körnek ítélte oda a Gazda Gyula Vándordíjat. Dr. Bod Pétert, az egészségügyi bélyeggyűjtő kör vezetőjét beválasztották a MABÉOSZ országos központi vezetőségébe.
  • 52 éve, 1972 júniusában az újságírók részére először megrendezett nemzetközi autóversenyen, az I. Tátra-Balaton Rallyn, Csongrád megyét a szentesi Lakos Mihály autóversenyző és Zelman Ferenc fotóriporter képviselték. A verseny a Tátrából, a Csorba tótól rajtolt és Balatonfüreden ért véget. A 64 nevező közül 55-en értek célba. A Lakos-Zelman páros kategóriájukban (Fiat Coupé) és az abszolút versenyben is az első helyen végeztek. Az újságírói pályázaton is eredményesen szerepeltek, mert írásban a másodikok, fotózásban pedig a harmadikok lettek.
  • 49 éve, 1975 júniusában hunyt el Tóth László (1904-1975) tanító, iskolaigazgató.
  • 46 éve, 1978 júniusában átadták rendeltetésének a középiskolai kollégium 2000 adagos új konyháját és a 240 férőhelyes éttermét.
  • 44 éve, 1980 júniusában a Művelődési Központ munkatársai első alkalommal rendezték meg a népművészeti kirakodóvásárt a Kossuth téren.
  • 43 éve, 1981 júniusában Szentes vendége volt Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós. Programja során élménybeszámolót tartott a város vezetőinek, az Áfész dolgozóinak és a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjainak.
  • 43 éve, 1981 júniusában a kórház 100 éves fennállásának alkalmából centenáriumi ünnepséget rendeztek a Tóth József Színházteremben, ahol dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. A jubileum alkalmából emlékkiállítás nyílt a Rendelőintézet halljában. (Megjegyzendő, hogy a szentesi kórház alapítási éve helyesen 1873.)
  • 36 éve, 1988 júniusában átadták a Városgazdálkodási Vállalat (ma Városi Szolgáltató Kft.) saját kivitelezésű új székházát a Lenin úton (ma Vásárhelyi út 12.).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A Károlyiak kora és az örökváltság. Szentes helyismereti kézikönyve - Tanulmányok (2000). (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  2. ↑ Labádi Lajos: Önkényuralmi közigazgatás. Szentesi Élet, 2009. szeptember 10. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  3. ↑ Labádi Lajos: Az első szentesi folyóirat. Szentesi Élet, 2006. június 2. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  4. ↑ Lantos Imre: Hugyecz Eliz emléktábla. Szentesi Kincsei, 2001. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  5. ↑ Feketéné Moldován Mária: Kisdedóvóktól az óvodapedagógusokig. Szentesi Élet, 2006. július 14. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  6. ↑ Lucza János: Adatok az ősi, nemesi Bodó család történetéhez (PDF). www.kemecse.hu. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  7. ↑ Szentes város szervezési szabályrendelete (1872). Szentes helyismereti kézikönyve - Tanulmányok), 2000. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  8. ↑ Labádi Lajos: Szakadás a függetlenségi táborban. Szentesi Élet, 2002. július 19. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  9. ↑ Labádi Lajos: "Megtörhettek, de meg nem hajoltam!". Szentesi Élet, 2009. július 17. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  10. ↑ a b Labádi Lajos: Az országos politika porondján. Szentesi Élet, 2003. november 21. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  11. ↑ Szentes, Sima Ferenc utca. Google Térkép. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  12. ↑ Alföldi Sportélet - 21. szám (részlet). Dr. Papp László (1905-1989) centenáriumi emlékoldal. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  13. ↑ Piti Péter (1935–1978): birkózó. Magyar életrajzi lexikon 1900-1990. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  14. ↑ Tóth József Színházterem. www.szentes.hu, 2004. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  15. ↑ Az élet és vagyonbiztonság megteremtése. Szentes helyismereti kézikönyve - Tanulmányok), 2000. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  16. ↑ Labádi Lajos: Dr. Barta Lászlótól búcsúzunk. Szentesi Élet, 2009. május 8. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  17. ↑ Labádi Lajos. Csongrád Megyei Levéltár. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  18. ↑ Labádi Lajos: Elüldözött lapszerkesztő. Szentesi Élet, 2007. február 16. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  19. ↑ Szentesi Lap. e-Könyvtár Szentes. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  20. ↑ Labádi Lajos: "Erős akarat nem ismer akadályt!". Szentesi Élet, 2005. június 10. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  21. ↑ Labádi Lajos: A "garabonciás" néptanító. Szentesi Élet, 2003. november 14. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  22. ↑ Labádi Lajos: "Muszka önkény!". Szentesi Élet, 2003. november 28. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  23. ↑ Labádi Lajos: Politikai küzdelmek áldozata. Szentesi Élet, 2009. július 3. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  24. ↑ Szentes, Sima Ferenc utca. Google Térkép. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  25. ↑ Csáky Károly Emmánuel, körösszegi és adorjáni, gr. (1852-1919): megyés püspök. Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  26. ↑ Társadalmi körök, egyesületek. Szentes helyismereti kézikönyve - Tanulmányok), 2000. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  27. ↑ „ A Városért Emlékérem” eddigi kitüntetettjei. www.szentes.hu. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  28. ↑ Labádi Lajos: Pékműhely a huszártorony alatt. Szentesi Élet, 2005. augusztus 26. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  29. ↑ Wittek Krisztina, Vajk Ágnes: Kenyérgyár (PDF). Kataszter az épített értékekről, 2007. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  30. ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!Tímár Ferenc: . NetSzemle, 2009. július 13. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  31. ↑ Rózsa Gábor: Dr. Kunszeri Béla 1909-1996. Szentesi Élet, 1997. január 4. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  32. ↑ A város a Kádár-korszakban és a rendszerváltás idején (1957-1990). Szentes helyismereti kézikönyve - Tanulmányok), 2000. (Hozzáférés: 2013. június 7.)
  33. ↑ Tóth Béla (1924-2013) író. Somogyi-könyvtár, Szeged. (Hozzáférés: 2013. június 7.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár_-_június&oldid=26751732”