Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár - április

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szentesi évfordulónaptár az alföldi kisváros, Szentes múltbéli történéseinek rendszerezésével és jeles szülöttei, polgárai emlékének őrzésével a helyi kulturális örökség gazdagítását tűzi ki célul.

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December További évfordulók

Április 1.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 125 éve, 1899. április 1-jén üzembe helyezték a távbeszélő hálózatot Csongrád vármegyében.
  • 124 éve, 1900. április 1-jén az I. 48-as Népkör közgyűlése tudomásul vette a kilépéseket, s gondoskodott a megüresedett tisztségek betöltéséről.
  • 115 éve, 1909. április 1-2. között a Gyermekvédő Liga szentesi vezetősége gyűjtéssel egybekötött gyermeknapokat szervezett az elhagyott és ínséges viszonyok között élő gyermekek javára.
  • 85 éve, 1939. április 1-jén a református egyház nagysikerű Magyar Estet tartott a Tóth József Színházteremben. Előadást tartottak Harsányi Pál esperes és dr. Révész Imre, a tiszántúli egyházkerület püspöke. A közreműködő Iparos Dalárda előadta Jakó Dezső helyi zeneszerző-karnagy több szerzeményét.
  • 72 éve, 1952. április 1-jén megkezdte működését a Központi Statisztikai Hivatal Szentes Járási Felügyelősége.
  • 70 éve, 1954. április 1-jén a városi tanács vb elnökévé Nagy Györgyöt választották meg. (A tisztséget nyugalomba vonulásáig, 1968-ig viselte.)
  • 47 éve, 1977. április 1-jén közigazgatásilag Szenteshez csatolták az 1946-ban önállósult Magyartés községet. Ezáltal visszakerültek Szenteshez a Bökény, Tehenes és Zalota nevű külterületi lakott helyek.
  • 47 éve, 1977. április 1-jén megalakult a Csongrád Megyei Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat Szentesi Kirendeltsége (ZÖLDÉRT).
  • 36 éve, 1988. április 1-jén a Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet ünnepélyesen felvette a nemes adományozó, iskolaalapító, ifj. Bartha János (1829–1890) gazdálkodó nevét. Az intézmény jogelődének számító Szentesi M. Kir. Téli Gazdasági Iskola és Mezőgazdasági Állomás 1943–1946 között már viselte Bartha János nevét, de utóbb ez feledésbe merült.
  • 34 éve, 1990. április 1–2-án a Horváth Mihály Gimnázium drámai tagozatos tanulói sikeres műsort tartottak az újszentesi kultúrházban és Temesváron a Magyar Színházban. A vendégszereplést Keserű Imre tanár szervezte.
  • 34 éve, 1990. április 1-jén a városi tanács vb négyéves időtartamra dr. Vajdovich István eddigi igazgatóhelyettest nevezte ki a kórház- és rendelőintézet igazgatójává.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 168 éve, 1856. április 1-jén született Szentesen dr. Csató Zsigmond (1856–1922) ügyvéd, Csongrád vármegye 1892–1901 közötti alispánja, majd 1901–1906 közötti főispánja.
  • 163 éve, 1861. április 1-jén született dr. László (Lőwy) Vilmos (1861–1915), Szentes város 22 éven át volt tiszti főorvosa, megyei képviselő, tiszteletbeli megyei főorvos, a szentesi gimnázium közegészségtan-tanára.
  • 153 éve, 1871. április 1-jén született Szentesen Bugyi Antal (1871–1960) városi főjegyző, lapkiadó, a Zsoldos Rt. vezérigazgatója, Szentes 1922–1926 közötti nemzetgyűlési képviselője, dr. Bugyi István Kossuth-díjas sebészprofesszor édesapja.
  • 113 éve, 1911. április 1-jén Budapesten született Lehota Lajos szentesi prímás, zenekarvezető.
  • 119 éve, 1905. április 1-jén 77 éves korában elhunyt dr. Pollák Sándor (1828-1905) városi, majd vármegyei főorvos, kórházalapító, aki 44 évig működött Szentesen. Munkásságáért az uralkodó 1904-ben a Ferenc József Rend lovagkeresztjével tüntette ki.

Április 2.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 174 éve, 1850. április 2-án a Károlyi grófok és Szentes városa közötti ellentétek tisztázására Geringer polgári főbiztos kompromisszionális bíróság felállítását rendelte el.
  • 160 éve, 1864. április 2-án a városi tanács törvénytelennek, és ezáltal semmisnek nyilvánította a birtokossági gyűlés határozatait. Felszólította a váltsági küldöttséget, hogy szüntesse be működését.
  • 143 éve, 1881. április 2–29 között árvízveszély fenyegette Szentest. Horváth Gyula ármentesítési kormánybiztos határozott intézkedéseinek köszönhetően a hónap végére a város megmenekült az árvíz pusztításától.
  • 137 éve, 1887. április 2-án megalakult a Szentesi Ipartestület Békéltető Bizottsága.
  • 130 éve, 1894. április 2-án Kossuth Lajost ünnepélyes külsőségek közt eltemették Budapesten. A városi közgyűlés részvéttáviratot küldött Kossuth fiainak; a hatóságok részére 6 hónapos gyászt rendelt el, kimondva, hogy ezen idő alatt a város fekete pecséttel zárja hivatalos leveleit. Elhatározta, hogy addig is, amíg a város Kossuth Lajosnak szobrot emelhet, egy díszes emlékkővel jelöli meg a főtérnek azt a helyét, ahol 1848-ban Kossuth a beszédét tartotta. Kimondta továbbá, hogy az elkövetkezőkben minden év március 20. napján gyászlobogót tűzet a város középületeire, s elrendeli, hogy ezen a napon a város iskoláiban a tanítás szüneteljen.
  • 109 éve, 1915. április 2-13 között a kárpáti csatában a Monarchia hadserege az oroszokat ismét kiszorította Magyarország területéről.
  • 105 éve, 1919. április 2-án az igazságügyi népbiztosság jóváhagyásával megalakult a Szentesi Forradalmi Törvényszék, amelynek elnöke id. Mikecz János, tagjai Ádám Takács István, Bajczer Imre, Gombási István és Czillich Péter, vádbiztosa Győri József, jegyzője dr. Erdélyi Henrik. (Működése alatt kb. 10 ügyben hozott ítéletet, szeszesital fogyasztása és árdrágítás miatt. Szabadságvesztést nem szabott ki, csupán pénzbüntetést.)
  • 85 éve, 1939. április 2-án a Magyar Élet Pártja szentesi szervezete nagygyűlést tartott a Tóth József Színházteremben. A rendezvényen vitéz dr. Bonczos Miklós belügyi államtitkár ismertette a MÉP programját és az ország előtt álló teendőket, gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter pedig beszélt a kormány földbirtokpolitikai elképzeléseiről, majd ígéretet tett a szentesi gazdasági iskola építésének mielőbbi megkezdésére.
  • 79 éve, 1945. április 2-án Szentesre érkezett Veres Péter író, az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke, és nagygyűlésen tájékoztatta a földigénylőket a földreform munkálatairól.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 221 éve, 1803. április 2-án született Szentesen Nyíri József (1803-1877) tímármester, 1842-1855 között városi tanácsnok, a szentesi örökváltság egyik intézője.

Április 3.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 168 éve, 1856. április 3-án Hajdú Lajos szentesi református iskolai igazgató, akit 1849-ben felségsértés címén előbb halálra, majd 20 évi várfogságra ítéltek, közkegyelem útján kiszabadult fogságából, melyet előbb az olmützi, majd a josefstadti várban töltött. (Tiszteletére 1967-ben utcát neveztek el Szentesen, 1998-ban pedig emléktáblát helyeztek el a Kiss Bálint Református Általános Iskola falán.)
  • 160 éve, 1864. április 3-án Szentes Város Váltsági Küldöttsége megtartotta első értekezletét. A városi tanács tilalma ellenére működését nem függesztette fel, hanem megtette a szükséges intézkedéseket a váltsági ügy kedvező megoldására.
  • 151 éve, 1873. április 3-án megalakult a Szentesi Csizmadia Ipartársulat. (Tagok száma 180 fő.)
  • 125 éve, 1899. április 3-án a szocialista munkások népgyűlést tartottak a Kossuth téren. A bejelentett szónokok között szerepelt Sima Ferenc és dr. Ádám Endre függetlenségi politikus, valamint két női szónok. Ez utóbbiak szereplését Lakos Imre polgármester nem engedélyezte.
  • 114 éve, 1910. április 3-án megalakult Szentesen a Csongrád Megyei Nemzeti Munkapárt. (Elnök: gróf Károlyi Imre, alelnök Novák József, ügyvezető elnök Fekete Márton. A 25 fős végrehajtó bizottságban 12 szentesi kapott helyet.)
  • 74 éve, 1950. április 3-án a városi képviselő-testület ünnepi ülése kimondta, hogy hazánk felszabadításának emlékére a Széchenyi út elnevezését Felszabadulás útjára (ma Csongrádi út), a Luther tér elnevezését pedig Tolbuhin térre változtatja át (ma Luther tér).

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 188 éve, 1836. április 3-án született ifj. Posta János (1836–1874), a Szentesi 48-as Párt első elnöke.
  • 83 éve, 1941. április 3-án gróf Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságot követett el. A kormányzó Bárdossy Lászlót nevezte ki miniszterelnökké.
  • 43 éve, 1981. április 3-án 83 éves korában elhunyt dr. Bugyi István (1898–1981) Kossuth-díjas sebészprofesszor, a szentesi megyei kórház 1933–1974 közötti igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem címzetes tanára, 1976-tól Szentes díszpolgára, 9 sebészeti szakkönyv és 90 tudományos közlemény szerzője. Működése alatt a kórház „Bugyi iskolája” nemzetközi hírnévre tett szert. 1988-ban Bugyi István Emlékérmet alapítottak a Szentesen tevékenykedő orvosok számára. Születésének 100. évfordulóján emléktáblát avattak volt Ady E. u. 29. sz. alatti lakóháza falán, a Kossuth téri központi gyógyszertár majd később a kórház felvette nevét. Csíky László szobrászművész elkészítette mellszobrát, amely a kórházi parkban látható.

Április 4.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 460 éve, 1564. április 4-én Vitézlő Szentesi Tornyai Tamás önmaga és rokonai nevében arra kérte a királyt, hogy mivel vonatkozó okleveleik az elmúlt zavaros esztendőkben elvesztek, Szentes mezőváros felét illető jogaikat erősítse meg, s azokra új adománylevelet állítson ki. I. Ferdinánd az óhajnak eleget tett, majd a fenti napon utasította az egri káptalant, végezze el a szükséges beiktatási eljárást. Szentest ekkor nevezte először hivatalos irat „oppidumnak”, mezővárosnak.
  • 118 éve, 1906. április 4-én a koalíció vezetői megegyeztek az uralkodóval. A paktum lényege: a kormányalakítás érdekében készek a korábbi programjuk teljes feladására; cserében a király fölmenti a Fejérváry-kormányt, és hozzájárul a választójogi reform megvalósításához.
  • 115 éve, 1909. április 4-én a Szentesi Jótékony Nőegylet megünnepelte fennállásának 40 éves évfordulóját. Emlékbeszédet mondott Futó Zoltán református esperes, majd Zsoldos Ferenc titkár ismertette az egylet négy évtizedes történetét. Az esti társasvacsorán Petrovics Soma evangélikus esperes mondott köszöntőt.
  • 80 éve, 1944. április 4-én megjelent az 1500/1944. sz. kormányrendelet a hadműveleti területekre vonatkozó különleges közigazgatási szabályokról, amelynek lényege: az egyes hadműveleti területeken minden törvényhatósági és községi hatóság, hivatal és intézmény, valamint az ezek felügyelete alá tartozó testületek és szervezetek felett a kormány által kinevezett hadműveleti kormánybiztos rendelkezik.
  • 50 éve, 1974. április 4-én felavatták a város új kiállítótermét, a Városi Galériát (Kossuth tér 5.). Az ünnepi megnyitón hat Szenteshez kötődő művész – Csúcs Ferenc szobrász- és éremművész, Arató János, Göbölyös Gyula, Sinóros Szabó György, Tokácsli Lajos és Zsille Győző festőművészek – közös tárlatát tekinthették meg az érdeklődők. A tárlatmegnyitót dr. Pogány Ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója tartotta. (A nyitó rendezvényen 4 kisplasztika, 15 plakett és 45 festmény került a közönség elé.)
  • 50 éve, 1974. április 4-én megalakult a Magyar–Szovjet Baráti Társaság szentesi csoportja.
  • 45 éve, 1979. április 4-én a kórház első termálkútjának vizét már 1968-ban gyógyforrássá nyilvánították. Erre alapozva a tisztasági fürdőben elkészült a vízgyógyászati részleg: súlyfürdő, víz alatti masszázs, előáztató medence stb. A fizikoterápiához tartoznak különböző sugár- és hullámkezelések, orvosi felügyelettel. Naponta száznál több járó betegről gondoskodnak.
  • 40 éve, 1984. április 4-én a tíz éve megnyitott Városi Galériában eddig 134 kiállítást rendeztek, amelyek 220 ezer látogatót vonzottak.
  • 38 éve, 1986. április 4-10 között nyolc ország mintegy 40 régészhallgatójának részvételével Szentesen rendezték meg az V. Nemzetközi Régészeti Diákkonferenciát, amelynek témája: A Kárpát-medence régészeti kapcsolatai Európában. A szakmai előadások mellett a vendégek megismerkedhettek Csongrád megye településeivel, valamint a folyamatban lévő ásatásokkal.
  • 35 éve, 1989. április 4-én a Csongrád Megyei Tanács Alkotói-díjat adományozott dr. Csikai Miklós agrármérnöknek, a KZR alapítójának és igazgatójának, valamint dr. Hajas Józsefnek, a Kontavill igazgatóhelyettesének.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 88 éve, 1936. április 4-én született Csongrádon dr. Tari Gábor (1936–2000) sebész főorvos, nemzetközi hírű plasztikai- és kézsebész specialista, több évtizeden át a szentesi kórház munkatársa. 2001-ben felállították mellszobrát a kórház parkjában; Lantos Györgyi és Máté István csongrádi művész házaspár alkotása.
  • 221 éve, 1803. április 4-én 35 éves korában Bécsben váratlanul elhunyt gróf Károlyi József (1768–1803), Szentes földesura, három fiú és három leánygyermeket hagyva maga után. A kiskorú grófok (István, Lajos és György) gyámja – egyben birtokaik kezelője – előbb gróf Keglevich Ágoston, majd gróf Waldstein Emánuel volt, akik a korábbinál szigorúbb igazgatási rendszert vezettek be a szentesi uradalomban.
  • 144 éve, 1880. április 4-én 62 éves korában hunyt el Balogh Dániel (1819-1880) városi tanácsnok, helyettes főkapitány.
  • 45 éve, 1979. április 4-én hunyt el Darabos Imre (1900-1979) földmunkás.

Április 5.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 277 éve, 1747. április 5-én a vármegye az építendő új szentesi református templom helyéül az akkori városháza és az uradalmi istálló közötti szemét- és trágyarakodót jelölte ki, megszabva, hogy a templom 8 öl hosszú és 7 öl széles lehet (kb. 36x14 m), de külsejében nem hasonlíthat a katolikus templomokhoz. Az alapkövet április 5-én Gaál István lelkész helyezte el.
  • 115 éve, 1909. április 5-én a városi képviselő-testület határozatot hozott Szentes legforgalmasabb utcáinak aszfaltburkolásáról. Az érintett utcák száma 22, összesen 10 410 folyóméter hosszúságban. A már kiépített műutak hossza a város belterületén összesen 8500 folyóméter.
  • 76 éve, 1948. április 5-én a képviselő-testület három pályázó közül közfelkiáltással Szőke Mátyást (MKP) választotta a város polgármesterévé. (Tisztségét egy évig viselte.)
  • 34 éve, 1990. április 5-én a Bárdos Lajos Vegyeskar vendégeként Szentesre látogatott a Német Szövetségi Köztársaság Rheine és a szomszédos Mesum városának női kara. A vendégkórusok a zeneiskola hangversenytermében és a Szent Anna-templomban mutatták be műsorukat.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 181 éve, 1843. április 5-én Rimabrézón született Törs Kálmán (1843-1892) ügyvéd, író, újságíró, Szentes 1878-1892 közötti országgyűlési képviselője. (1906-ban utcát neveztek el róla a városban.)
  • 173 éve, 1851. április 5-én született Szentesen dr. Hadzsy János (1851–1903) orvos, sebész, szemész specialista, az Országos Orvosszövetség igazgatótanácsának tagja, az újverbászi kerület országgyűlési képviselője. (Bácskatopolyán az ő nevét viseli az egészségügyi központ; 1981-ben emléktáblát helyeztek el szentesi szülőházának – Ady E. u. 8. – falán.)
  • 150 éve, 1874. április 5-én született Sándor Mátyás (1874-1971) kőműves.
  • 76 éve, 1948. április 5-én született Bóka Imre tanár, a Deák Ferenc Általános Iskola volt igazgatója.

Április 6.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 176 éve, 1848. április 6-án megkezdte működését a vármegye által kinevezett 16 tagú szentesi Közcsendi Választmány, amely a miniszterelnöki rendelet értelmében a szentesítésre váró törvények ismertetését és magyarázatát, valamint a nemzetőrség szervezését kapta feladatul. (Elnöke: Szabó Lajos járási főszolgabíró.)
  • 108 éve, 1916. április 6-án 180 orosz hadifogoly érkezett Szentesre, akiket a helyi gazdák között osztottak szét mezőgazdasági munkára.
  • 105 éve, 1919. április 6-án megalakult a Szentesi Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Egyesülete.
  • 105 éve, 1919. április 6-án tanácsválasztást előkészítő nagygyűlést tartottak a Kossuth téren. Király Sándor megnyitója után felszólaltak: Lévai Antal helyi párttitkár, Fazekas Ferenc budapesti kiküldött és Molnár Ödön, a Vörös Hadsereg 6. hadosztályának toborzó biztosa. A gyűlés végén Sima László direktóriumi tag nyugalomra, rendre, munkára hívta fel az egybegyűlteket.
  • 94 éve, 1930. április 6-án Füsti Molnár Sándor a Polgári Párt választmányi ülésén élesen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját, különösen az adóügyi intézkedéseit. Kijelentette, hogy az adózó polgárok a köztartozások súlya alatt már az összeomlás határán állnak.
  • 85 éve, 1939. április 6-án befejeződött a szentesi jószágállomány szemléje és összeírása, amelynek eredménye: szarvasmarha összesen 6576, ebből 665 bika (47 tenyészbika, 29 egyéb bika, 589 bikaborjú), 3057 tehén, 1881 üsző, 483 ökör, 490 tinó; lovak száma összesen 5618, ebből 436 mén (32 tenyészmén, 42 egyéb mén, 362 méncsikó), 3287 kanca, 1724 paripa, 171 paripa csikó; sertések száma összesen 17 958, ebből 4070 kan (77 tenyészkan, 14 egyéb kan, 3979 malac), 9304 koca (2609 koca, 6695 malac), 4584 ártány; juhok száma összesen 4936, ebből 482 kos (186 tenyészkos, 21 egyéb kos, 275 kosbárány), 3913 juh, 332 bárány, 209 ürü; 208 kecske és 3 szamár. A haszonállatok száma összesen 35 299 darab.
  • 84 éve, 1940. április 6-án kormányrendelet jelent meg a cukor- és zsírjegyek bevezetéséről.
  • 44 éve, 1980. április 6-án az órák előreállításával (Magyarországon első ízben) életbe lépett a nyári időszámítás, amely szeptember 28-ig tartott.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 124 éve, 1900. április 6-án hunyt el Schönvizner (Réti) János megyei főorvos.
  • 112 éve, 1912. április 6-án elhunyt Szívós Béla (1849-1912) gimnáziumi tanár, író, a Szentes és Vidéke szerkesztője, a Vasárnapi Ujság belső munkatársa.
  • 95 éve, 1929. április 6-án hunyt el Gyuricza István (1853-1929) görögkeleti kántortanító.

Április 7.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 264 éve, 1760. április 7-én délután hatalmas tűzvész ütött ki Szentesen, amelynek következtében a város kétharmad része megsemmisült. A középületek mellett (iskolák, református templom, magtárak, malmok) 211 lakóház égett hamuvá. Leégett a városháza is, benne a város régi irataival.
  • 159 éve, 1865. április 7-én Augusz Antal báró a császár megbízottjaként tárgyalásokat folytatott Deák Ferenccel a kiegyezés feltételeiről.
  • 157 éve, 1867. április 7-én Deák Ferenc levelet intézett Oroszi Miklós szentesi országgyűlési képviselőhöz, amelyben Oroszi lemondása esetén Pulszky Ferencnek javasolta felajánlani a szentesi mandátumot. (Ez a nyár folyamán megtörtént.)
  • 132 éve, 1892. április 7-9 között Balogh János és Sima Ferenc országgyűlési képviselők parlamenti szűzbeszédeikben feltárták a Csongrád megyében uralkodó zavaros állapotokat, kemény bírálatot mondva Zsilinszky Mihály főispán és Stammer Sándor alispán jogsértéseken alapuló rendszeréről.
  • 123 éve, 1901. április 7–9 között a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt országos kongresszust tartott Szentesen a Tabák-féle vendéglőben. 57 település 250–300 küldöttel képviseltette magát. A kongresszus határozatait a Szabad Szó c. munkáslap tette közzé.
  • 117 éve, 1907. április 7-én a szentesi földmunkások népgyűlést tartottak a Kossuth téren, amelynek napirendje: 1. A földmunkások helyzete, 2. Egyesülési és gyülekezési jog.
  • 105 éve, 1919. április 7-én megválasztották a 72 tagú Szentes Városi Munkás-, Katona- és Paraszttanácsot. A választáson 4793 szavazatot adtak le. A megválasztottak társadalmi összetétele: 24 földmunkás, 25 kisipari munkás, 5 nagyüzemi munkás, 4 háztartásbeli, 9 tisztviselő, 3 tanár és tanító, 1 vasutas, 1 méhész.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

Április 8.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 160 éve, 1864. április 8-án az örökváltsági tartozások törlesztése ügyében küldöttség utazott Hódmezővásárhelyre, a Károlyi grófok uradalmi ügyészéhez. A küldöttség kedvező megoldási tervezettel tért haza.
  • 140 éve, 1884. április 8-án Lovag Thyr Miksa ezredes parancsnokságával Szentesre érkezett a menetgyakorlatot teljesítő 46. gyalogezred 28 tisztje és 500 közlegénye. A város a legénység számára 20 óriási bográcsban főzetett ebédet, a tiszteket pedig a nagyvendéglőben látták vendégül. A katonák másnap reggel tovább vonultak.
  • 130 éve, 1894. április 8-án a szentesi munkások – mintegy 4000 fős hallgatóság részvételével – megtartották a márciusban elnapolt népgyűlésüket. Szónokok: Molnár Ferenc, Tarnóczi Mihály, Békési Imre. Kimondták az Általános Munkás Önképző Egylet megalakítását. Ideiglenes elnök: Tarnóczi Mihály, alelnök: Fekete Nagy Balázs.
  • 120 éve, 1904. április 8-án a városi népkönyvtár a Jurenák-féle házból a ligeti városházára (ma múzeum) költözött. A könyvtár kezelője Tóth Gyula.
  • 118 éve, 1906. április 8-án a király fölmentette a Fejérváry-kormányt; miniszterelnökké Wekerle Sándort nevezte ki.
  • 111 éve, 1913. április 8-10 között Szentesen tartották meg a békés-bánáti református egyházmegye közgyűlését a városháza dísztermében. A program ünnepélyes részét képezte Futó Zoltán szentesi lelkész esperessé és Fekete Márton udvari tanácsos, szentesi országgyűlési képviselő egyházmegyei főgondnokká történt beiktatása.
  • 45 éve, 1979. április 8-án a Móricz Zsigmond Művelődési Központban országos „C” osztályos társastánc bajnokságot rendeztek, amelyen 24 táncospár mérte össze tudását.
  • 34 éve, 1990. április 8-án dr. Papp Lehel Györgyöt (MDF) választották meg az országgyűlési képviselőválasztás második fordulóján Szentes és térsége országgyűlési képviselőjévé. (A pártokra leadott szavazatok megoszlása: dr. Papp Lehel György MDF 44,26%, László Béla SZDSZ 27,96%, Imre Károly FKgP 27,78%. Magyar Demokrata Fórum 26,9%, Független Kisgazda Párt 21,4%, Szabad Demokraták Szövetsége 14,9%, Agrárszövetség 8,7%, Független 8,1%, Magyar Szocialista Párt 6,2%, Magyar Szocialista Munkáspárt 5,8%, Hazafias Választási Koalíció 4,2%, Kereszténydemokrata Néppárt 3,8%.)

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 104 éve, 1920. április 8-án született Mácsai Katalin (1920-1988) magyar-német-történelem szakos polgári iskolai tanárnő, 1962-1975 között a Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója.

Április 9.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 125 éve, 1899. április 9-én Futó Zoltán református lelkész első alkalommal tartott gyermek-istentiszteletet, meghonosítva e szertartási formát Szentesen.
  • 105 éve, 1919. április 9-én a városi munkás-, katona- és paraszttanács Sima László elnökletével megtartotta első ülését a városháza közgyűlési termében. Az ügyek vitelére hat bizottságot választottak: intézőbizottság, lakásbizottság, anyagelosztó bizottság, birtokrendező bizottság, közélelmezési bizottság, szocializáló bizottság. A legnagyobb fontosságú a 9 tagú intézőbizottság volt, amely a korábbi városi tanács ügykörét látta el. Tagjai: Sima László újságíró, Török Sándor földmunkás, Berezvai Mihály kőműves (ők alkották továbbra is a városi direktóriumot), Ádám Takács István földmunkás, Gombási István téglagyári munkás, Király Sándor cipész, Kiss Károly tanító, Nervetti Károly villanytelepi főgépész és Székely Lajos számvevőségi tanácsos. A városi direktórium ettől kezdve az intézőbizottság megbízásából és ellenőrzése alatt vezette a város adminisztratív ügyeit.
  • 105 éve, 1919. április 9-én a gyalogos katonaság összpontosításának egyik gyűjtőközpontjává Szentest jelölték ki: a békéscsabai 6. hadosztály 101. dandárcsoportja rendezte be gyűjtő és felszerelési állomását városunkban.
  • 53 éve, 1971. április 9–10 között Szentes adott otthont az Éneklő Rajok I. Országos Találkozójának. A Balázs Árpád zeneszerző kezdeményezésére megvalósult rendezvény sikerét jelzi, hogy a továbbiakban évről évre megismételték, egyre több kórus részvételével.
  • 38 éve, 1986. április 9-én az Ifjúsági Házban megtartotta alakuló összejövetelét a Videoklub, amelynek vezetője Tóthné Derdák Erzsébet.
  • 37 éve, 1987. április 9-én a színházteremben sikeres koncertet adott Katona Klári népszerű táncdalénekes.
  • 34 éve, 1990. április 9-én a Budapesti Körcsarnokban rendezték meg a kyokushinkai karate országos bajnokságát, amelyen 120 versenyző mérte össze tudását. Szenzációsan szerepelt a Szentesi Szent Jupát SE színeiben induló Brezovai Sándor, aki a 72 kg-osok mezőnyében országos bajnoki címet nyert, a formagyakorlatban pedig a dobogó második fokára állhatott.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 174 éve, 1850. április 9-én született Pósa Lajos (1850-1914) költő, meseíró.
  • 162 éve, 1862. április 9-én született lovag Prunkl János (1862-1929), a Szentesi Tudományos Mozgószínház tulajdonosa.
  • 101 éve, 1923. április 9-én született Csorba György, Szentes 1971-1983 közötti tanácselnöke.
  • 76 éve, 1948. április 9-én elhunyt Jócsák Kálmán (1876-1948) szociáldemokrata politikus, 1918/19-ben Csongrád vármegye kormánybiztos-főispánja.
  • 72 éve, 1952. április 9-én hunyt el Vajda Imre (1885-1952) földmunkás-kubikos, 1929-től megyei és városi képviselő, 1945-ben a helyi Nemzeti Bizottság elnöke, 1945-1948 között Szentes polgármestere. (1959-1990 között utca viselte nevét Szentesen; ma Soós u. 1985-ben emléktáblát helyeztek el tiszteletére a városháza emeleti folyosóján; 1992-ben eltávolították.)

Április 10.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 174 éve, 1850. április 10-én felmentették hivatalából Temesváry Istvánt, Csongrád megye cs. kir. megyefőnökét, s helyére az erőszakosságáról ismert Bonyhády (Perczel) István volt Baranya megyei szolgabírót nevezték ki.
  • 118 éve, 1906. április 10-én dr. Csató Zsigmond főispán benyújtotta lemondását. (Szeptemberig hivatalban maradt.)
  • 105 éve, 1919. április 10-én megalakult a Szentes Járási Munkás-, Katona- és Paraszttanács. Az 55 tagú testületbe Szentes város 28, a községek (Nagymágocs, Mindszent, Szegvár, Derekegyház) összesen 27 képviselőt küldhettek.
  • 78 éve, 1946. április 10-én a Független Kisgazdapártból kizárt képviselők megalakították a Magyar Szabadságpártot. Elnök Sulyok Dezső, társelnökök Nagy Vince és Vásáry István.
  • 77 éve, 1947. április 10-én a nemzetgyűlés elfogadta az 1947: XI. törvénycikket a szövetkezetekről.
  • 41 éve, 1983. április 10-én immár hagyományosan Szentesen, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban rendezték meg a „C” osztályos országos társastánc bajnokságot.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 139 éve, 1885. április 10-én született dr. Lakos István (1885-1941) városi főjegyző, h. polgármester, nemes műpártoló.
  • 116 éve, 1908. április 10-én született Nagy György (1908-1979) földmunkás, városi és megyei képviselő, a Földigénylő Bizottság elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja helyi szervezetének titkára, Szentes város 1954-1968 közötti tanácselnöke.

Április 11.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 783 éve, 1241. április 11-én a tatár fősereg Batu kán vezetésével a Sajó (muhi) menti csatában legyőzte IV. Béla hadait. A tatárdúlás Szentes vidékét is érintette. Petrák Ferenc kéziratos krónikája erről így írt: „Az 1241-ik esztendőben ezen várost a Tatárok kirabolták s végképpen elpusztították.” Szentes lakosai a Kurca nádasaiban és mocsaraiban kerestek menedéket. Határában több falu teljesen elnéptelenedett, így Ecser és Szentmihály.
  • 560 éve, 1464. április 11-én a Hékédi család, illetve örökösei kérésére a fehérvári keresztes konvent és a budai káptalan határjárással tisztázta Szentes és Hékéd, valamint Szentjános és Böld között a választóvonalat.
  • 215 éve, 1809. április 11-én I. Ferenc osztrák császár utasította József nádort, hogy hívja fegyverbe a magyar nemesi fölkelést I. Napóleon francia császár ellen. Csongrád vármegye ezúttal 285 embert állított ki, amelyből Szentesre 43 fő esett. A besorozottakon kívül Szentesről 68-an önként léptek be a nemesi fölkelő seregbe, a lakosság pedig 2354 forintot és 13 lovat adományozott hadi célokra. A megye többi településéről is sok önkéntes jelentkezett, így a vármegye összesen 621 fővel szállt táborba.
  • 149 éve, 1875. április 11-én megtartotta alakuló pártértekezletét a Szentesi Függetlenségi Párt. A párt elnökévé Buday Józsefet, jegyzőjévé Sima Ferencet választották. Az értekezlet csatlakozási felhívást intézett a város azon balközép elvű polgáraihoz, akik rosszallással fogadták a „bihari pontok” önkényes feladását és nem támogatták a fúziót.
  • 125 éve, 1899. április 11-én megalakult a Chevra Cadischa Zsidó Szövetség Szentesi Egylete. Elnöke Lőwy Ignác.
  • 118 éve, 1906. április 11-én a Szabadelvű Párt bejelentette feloszlását.
  • 116 éve, 1908. április 11-én megkezdte működését Szentesen az Apolló Mozgófénykép Színház (mozi).
  • 114 éve, 1910. április 11-én megalakult a Szentesi Szabók Termelőszövetkezete. A tisztségviselőket április 25-én választották meg: elnök Vecseri Sándor, jegyző Sághy Zsigmond, pénztáros Berkovics József. (A szövetkezet 1911. augusztus 21-én feloszlatta magát.)
  • 79 éve, 1945. április 11-én Debrecenből Budapestre költözött az Ideiglenes Nemzeti Kormány.
  • 37 éve, 1987. április 11-én a hagyományokhoz híven Szentesen, a Klauzál Utcai Általános Iskolában rendezték meg az országos „C” osztályos társastánc bajnokságot.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 127 éve, 1897. április 11-én hunyt el Pokomándy Ferenc (1829-1897) honvéd őrmester, v. írnok.

Április 12.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 160 éve, 1864. április 12-én a városi tanács kívánságára újabb birtokossági gyűlést tartottak. A már működő váltsági küldöttség taglétszámát felemelték 40 főre. A Szentes Város Váltsági Bizottmánya néven megalakult testület elnöke Kamocsay János polgármester, alelnöke Oroszi Miklós lett.
  • 139 éve, 1885. április 12-én Kolozsvárott megalakult az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Sarkadi Nagy Mihály polgármester kezdeményezésére Szentes város alapító tagként belépett az egyesületbe.
  • 110 éve, 1914. április 12–13 között a Szentesi Torna Egylet (SZTE) felavatta az Erzsébet-kertben újonnan készült footballpályáját. A pályamegnyitóra sikerült Szeged két legjobb egyesületének – a Szegedi Atlétikai Klub és a Szegedi Testgyakorlók – labdarúgócsapatát egy-egy barátságos mérkőzésre megnyerni. A húsvéti ünnepekben megtartott mérkőzések óriási közönség előtt folytak le. A szentesi csapat, amely csak erre az alkalomra állt össze, és nélkülözte a régi játékosainak többségét, mindkét vendégcsapattól vereséget szenvedett.
  • 105 éve, 1919. április 12-én a Szentes városi és járási tanács együttes ülése megválasztotta a Csongrád Vármegyei Munkás-, Katona- és Paraszttanács tagjait. (Szentesről 8 küldött került be.)
  • 75 éve, 1949. április 12-én a köztársasági elnök feloszlatta az országgyűlést. A Népfrontba tömörült pártok közös listával indultak az új országgyűlési választásokon.
  • 63 éve, 1961. április 12-én a Széchenyi-ligeti volt városi gőzfürdő épületét a kisdobosok és úttörők használatába adták. Első hivatalos elnevezése Farkas Antal Természetkutató Állomás volt, majd néhány hónap múlva felvette a Farkas Antal Úttörőház nevet. Az ifjúsági szakkörök mellett 1966-tól nyári tábornak is otthont adott.
  • 50 éve, 1974. április 12–14 között Szentesen rendezték meg a XXI. Országos Amatőrfilm Fesztivált. Első ízben fordult elő, hogy nem megyeszékhely nyerte el a rendezés jogát. Ez a szentesi filmesek nívós munkájának elismeréseként fogható fel.
  • 38 éve, 1986. április 12-én huszonnyolc pár részvételével Szentesen rendezték meg az országos „C” osztályos társastánc bajnokságot, amelynek helyszíne ezúttal a Klauzál Utcai Általános Iskola új tornaterme volt. A bajnokságot négy területi verseny előzte meg Székesfehérváron, Budapesten, Nyíregyházán és Orosházán, ahol több mint nyolcvan táncospár szerepelt. Az ötórás szentesi vetélkedést 400 néző tapsolta végig. Az első helyezést elért páros (Lantos Béla és Sebők Gabriella) Szegedről érkezett. A szentesi páros (Bubori Zoltán és Hargitai Éva) a közönség egyik különdíját nyerte el.
  • 34 éve, 1990. április 12-én a Városi Galériában megnyílt Szántó Piroska Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművész kiállítása. Megnyitót mondott Mucsi András művészettörténész. A tárlat megnyitóján jelen volt Vas István Kossuth-díjas költő, akinek a verseit Hegedűs D. Géza színművész tolmácsolta a megjelent közönségnek.
  • 34 éve, 1990. április 12-én dr. Papp Lehel György megválasztott országgyűlési képviselő átvette megbízólevelét dr. Molnár Margit választási elnöktől.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 190 éve, 1834. április 12-én született Vastagh György (1834-1922) festőművész.
  • 84 éve, 1940. április 12-én született Toókos Ferencné gimnáziumi tanár.
  • 55 éve, 1969. április 12-én hunyt el Derzsi Kovács Jenő (1889–1969) középiskolai tanár, népdalgyűjtő, zeneszerző, karnagy, 1913–1955 között a Horváth Mihály Gimnázium tanára. A kb. 250 dalból álló kéziratos gyűjteményét a szentesi múzeum őrzi. (1971-ben utcát neveztek el róla.)

Április 13.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 159 éve, 1865. április 13-án Szentes város Váltsági és Gazdasági Bizottmánya utólag elhamarkodottnak és felületesnek ítélte a múlt évi június 26-i népgyűlési határozatot, mely lemondott a rendezett tanács fenntartásáról. Kimondta, hogy kellő felvilágosítás után a lakosságot újból meg kell kérdezni a rendezett tanács megszüntetése tárgyában.
  • 152 éve, 1872. április 13-án Szentesre érkeztek László Imre és Madarász József országgyűlési képviselők, a 48-as Párt országos vezetői. László Imre szentesi képviselő beszámolt 3 éves parlamenti működéséről.
  • 125 éve, 1899. április 13-án kardpárbaj zajlott Sima Ferenc országgyűlési képviselő és dr. Vadnay Andor főispán között. A párbaj a legsúlyosabb feltételek mellett Budapesten a Fodor-féle vívóteremben ment végbe, nehéz karddal, bandázs nélkül, a végkimerülésig. A heves összecsapás során mindkét fél megsérült; kibékülés nélkül váltak el.
  • 99 éve, 1925. április 13-án megtartotta alakuló közgyűlését a Szentesi Fuvaros Iparosok Egyesülete. A megválasztott tisztikar: elnök Gullay Bertalan, alelnök Bán Szabó István, titkár Gyuricza György, pénztáros Paczali Mihály, jogtanácsos dr. Czukermann Andor.
  • 44 éve, 1980. április 13-án Szentesen rendezték meg a „C” osztályos országos társastánc bajnokságot.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 171 éve, 1853. április 13-án született Szentesen Gyuricza István (1853-1929) görögkeleti kántortanító.
  • 85 éve, 1939. április 13-án 58 éves korában váratlanul elhunyt dr. Csák Béla (1881–1939) orvos, 1915–1936 között városi tiszti főorvos.

Április 14.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 175 éve, 1849. április 14-én az országgyűlés a debreceni nagytemplomban kimondta Magyarország függetlenségét és a Habsurg–Lotharingiai ház trónfosztását. Kossuth Lajost kormányzóelnökké választották.
  • 133 éve, 1891. április 14-én Csongrád Vármegye Közigazgatási Bizottsága nyilvános botrányt okozó kihágás címén hivatalvesztésre ítélte dr. Filó Tihamér szentesi főjegyzőt.
  • 115 éve, 1909. április 14-én megalakult a Szentesi Műpártoló és Műkedvelő Társaság. Elnöke Zsoldos Ferenc mérnök.
  • 105 éve, 1919. április 14-én a vármegyei munkás-, katona- és paraszttanács megválasztotta a vármegyei intézőbizottság 11 tagját, köztük 5 szentesit (Sima Lászlót, dr. Panyik Tóth Demetert, Kiss Ferencet, Jócsák Kálmánt, Ádám Takács Istvánt), továbbá 2 hódmezővásárhelyi, 2 csongrádi, 1 mindszenti és 1 szegvári lakost. A tanácskozás két adminisztratív szervet hozott létre: a vármegyei direktóriumot (tagjai Jócsák Kálmán elnök, Kiss Ferenc és dr. Panyik Tóth Demeter) és a vármegyei birtokrendező bizottságot (tagjai Ádám Takács István Szentesről, Csala Imre Hódmezővásárhelyről és Nagy Ferenc Csongrádról). Ugyanez az ülés a Tanácsok Országos Gyűlésébe Csongrád vármegye képviselőjeként Jócsák Kálmánt, Szentes képviselőjeként Vajda Imrét, Csongrád képviselőjeként Domokos Rókust delegálta.
  • 84 éve, 1940. április 14-én a Szentesi Iparos Nőegylet az árvízkárosultak javára műsoros teaestet rendezett az Ipartestület székházában. Az est vendégei voltak Móricz Zsigmond és Németh László írók, akik műveikből tartottak felolvasást. Fellépett még Csajághy Gyula nótaszerző saját verseivel, és Brusznyai Árpád szavalattal.
  • 81 éve, 1943. április 14-én a Szentesi M. Kir. Téli Gazdasági Iskola és Mezőgazdasági Állomás a földművelésügyi miniszter engedélyével felvette az iskolaalapító, ifj. Bartha János gazdálkodó nevét. (1946-tól elmaradt a névhasználat, ezért a jogutódnak számító Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet 1988-ban ismét felvette Bartha János nevét.)
  • 45 éve, 1979. április 14-én a Tóth József Színházteremben a Radnóti Színpad művészei vendégszerepeltek. Bodrogi Gyula rendezésében bemutatták a Volt egyszer egy kabaré c. zenés, táncos kabaré műsort. Főszereplők: Pécsi Ildikó, Harsányi Gábor és Hollai Kálmán.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 162 éve, 1862. április 14-én született dr. Tasnády Antal ügyvéd, Szentes 1891-1893 közötti polgármestere, városi tisztifőügyész, a Szentesi Kossuth Kör elnöke.
  • 131 éve, 1893. április 14-én 42 éves korában elhunyt Sarkadi Nagy Mihály (1851-1893) volt városi rendőrkapitány, 1884-1891 között Szentes polgármestere. (1932-ben utcát neveztek el róla a városban.)

Április 15.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 124 éve, 1900. április 15-16 között a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megtartotta VII. kongresszusát Budapesten. A pártellenzék Mezőfi Vilmos vezetésével kivonult a kongresszusról.
  • 118 éve, 1906. április 15-16 között Szentesen tartották a Magyarországi Független Szocialista Szövetség országos kongresszusát, amelyen 115 település képviseltette magát. A Várkonyi István vezetése alatt álló Független Szocialista Szövetség és Áchim András Szocialista Parasztpártjának egyesüléséből megalakult a Magyarországi Független Szocialista Parasztszövetség, valamint ennek szakszervezeteként a Magyarországi Földművelők, Kisgazdák és Kubikosok Országos Szakegyesülete. (A párt elnökévé Várkonyi Istvánt, a szakszervezet elnökévé pedig Áchim Andrást választották.)
  • 111 éve, 1913. április 15-én a városi közgyűlés határozatot hozott a Széchenyi ligeti volt városháza múzeum részére történő átadásáról. (A múzeum anyagát addig a Petőfi Szállóban bérelt szobákban tárolták.)
  • 94 éve, 1930. április 15-én munkanélküli építőmunkások népes küldöttsége kereste fel a polgármestert, részletesen ismertetve tarthatatlan helyzetüket, sürgetően munkát követelve.
  • 79 éve, 1945. április 15-én megalakult a Csongrád Megyei Orvosok Szakszervezete.
  • 54 éve, 1970. április 15-én az Attila utcában átadták a MÁV 18 lakásos lakóépületét. (Mellette két másik hasonló társasház készül, ezek tervezett átadási ideje augusztus 15. és október 15.)

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 52 éve, 1972. április 15-én 52 éves korában elhunyt Hajnal Mihály (1920–1972), a Felszabadulás Tsz elnöke, 1964–1967 között városi párttitkár.

Április 16.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 159 éve, 1865. április 16-án a Pesti Naplóban megjelent Deák Ferenc húsvéti cikke, amely komoly lépést jelentett a kiegyezési tárgyalások megkezdése felé.
  • 152 éve, 1872. április 16-án a Magyar Királyi Curia ítéletével lezárult a több évtizede tartó örökváltsági per Szentes városa és a Károlyi grófok között. (A lekötött zálogföldek visszakerültek a város tulajdonába.)
  • 124 éve, 1900. április 16-án megalakult a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt Mezőfi Vilmos vezetésével. Az alakuló ülésen a szentesi munkásokat Békési Imre és Kürti Szabó Mária képviselte. Mindkettőjüket beválasztották a párt országos földműves bizottságába.
  • 119 éve, 1905. április 16-án a Szentesen megjelenő Alföldi Ellenzék című újság Munkásszövetség címen melléklapot indított. (Szerkesztője Pásztor János. A hetenként megjelenő melléklap októberben megszűnt.)
  • 106 éve, 1918. április 16-20 között népszámlálást tartottak Szentesen a város következő évi közélelmezési szükségleteinek felmérésére. A katonai bevonulások miatt a törzslakosság létszáma összesen: 29.801 fő (11.969 férfi és 17.832 nő, vagyis közel 6000-rel kevesebb a férfinépesség); hadifoglyok száma: 1122 fő; hadikórházi ápolt: 326 fő; szállodai vendég: 16 fő; internált: 1 fő. A város népessége mindösszesen: 31.266 fő. Az őstermelők, önálló gazdálkodók száma: 8027 (4116 férfi, 3911 nő); iparosok és kereskedők száma: 1343 (871 férfi, 472 nő).
  • 105 éve, 1919. április 16-án a román hadsereg megindította támadását a Tanácsköztársaság ellen. Csapatai előrenyomultak a Szamos és a Maros között.
  • 87 éve, 1937. április 16-án a városi képviselő-testület határozatilag kimondta, hogy sajtó útján elkövetett rágalmazás miatt bűnvádi feljelentést tesz Féja Géza író ellen, aki Viharsarok című könyvében valótlanságokat írt Szentesről. (A könyvet az ügyészség már korábban elkobozta.)

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 107 éve, 1917. április 16-án született dr. Pardy István keramikus, tanár.
  • 122 éve, 1902. április 16-án elhunyt Abaffy Zsigmond (1833-1902), Szentes 1871-1898 közötti mérnöke.
  • 98 éve, 1926. április 16-án 65 éves korában hunyt el dr. Molnár Jenő (1861-1926) ügyvéd, Szentes 1900-1910 közötti országgyűlési képviselője.

Április 17.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 175 éve, 1849. április 17-én Szentes város közgyűlése Kossuth Lajos április 7-én kelt toborzási felhívása nyomán határozatilag kimondta, hogy minden újonc – a 20 forintos állami foglalópénzen felül – egy 325 négyszögöles házhelyet és egy hold földet kap a várostól. Szentesnek ekkor 82 honvédet kellett volna kiállítania, ezzel szemben – a felajánlásnak köszönhetően – 162 újoncot állított ki. Az ígért telkeket nyomban kimérték, s a birtokleveleket is kiadták. A szentesiek ösztönző eljárásáról, mint követendő példáról, a kormány hivatalos lapja, a Közlöny is megemlékezett.
  • 150 éve, 1874. április 17-én a király szentesítette az egységes, tízes felosztású mértékrendszert – méter, kg, liter – 1876. január 1-től bevezető 1874: VIII. törvénycikket.
  • 149 éve, 1875. április 17-én Szentesre látogatott a Függetlenségi Párt országos vezetőségének két tagja, László Imre országgyűlési képviselő és Simonyi Ernő. A vendégeket több száz fős tömeg fogadta a Tiszánál.
  • 140 éve, 1884. április 17-én a városi képviselők értekezletet tartottak a polgármester-jelölés kérdésében. A többség Balogh János lemondott polgármester jelölése mellett voksolt, de Balogh elhárította a felkérést.
  • 125 éve, 1899. április 17-én városi képviselő-választások zajlottak Szentesen. A Függetlenségi és 48-as Párt fölényes győzelmet aratott. A város tíz választókerületéből nyolcban az ellenzéki jelöltek futottak be. A megválasztott 50 képviselőből 41 függetlenségi. (A helyi Kossuth-párt a kormánypárt jelöltjeit támogatta.)
  • 114 éve, 1910. április 17-24 között a Nemzeti Szalon megtartotta első képzőművészeti kiállítását Szentesen. A 264 festményből és kisplasztikából álló tárlatot a megyeháza dísztermében rendezték be. A kiállító neves kortárs művészek között szerepelt több szentesi kötődésű mester is, így Hegedűs László, Cserna Károly és Lakos János Pál. Hegedűs László itt állította ki először készülő történelmi képének, A vérszerződés címűnek a vázlatait, amelyeket a tárlat végén a helyi múzeumnak ajándékozott.
  • 92 éve, 1932. április 17-én beiktatták a szentesi izraelita hitközség lelkészi állásába dr. Würdiger Józsefet, az újonnan megválasztott főrabbit.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 158 éve, 1866. április 17-én 42 éves korában elhunyt Rákos Antal (1824–1866) volt levéltárnok, városi főkapitány.

Április 18.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 176 éve, 1848. április 18-án a szentesi nemzetőrség létszáma folyamatosan gyarapodott. A jelzett időben már 5 gyalogos, 1 lovas és 1 vadász század állt talpon, és kezdte meg a kiképzést. Megtörtént a tisztek és altisztek megválasztása is. Az első választáskor kapitányok lettek: Kása Antal, Balog Lajos, Kocsis Pál, Müller Lajos, Seress László gyalogos; Beliczay Pál lovas; Horváth László vadász.
  • 149 éve, 1875. április 18-án László Imre, Szentes országgyűlési képviselője mintegy 6000 fős hallgatóság előtt megtartotta beszámolóját az elmúlt parlamenti ciklusról, a szentesiek bizalmába ajánlva Simonyi Ernőt, aki hatásos beszédet intézett az egybegyűltekhez.
  • 132 éve, 1892. április 18-án az Úri Kaszinó közgyűlése elfogadta az építendő új székház terveit, amelyet Makay Endre (a megyeháza tervezője) készített.
  • 120 éve, 1904. április 18-án Szentes városa csatlakozott Zalaegerszeg felhívásához, amely a rendezett tanácsú városok szövetségének megalakítására irányult.
  • 105 éve, 1919. április 18-án a Forradalmi Kormányzótanács a román csapatok elleni harc felvétele mellett foglalt állást. A Hadügyi Népbiztosság Stromfeld Aurélt kinevezte a Keleti Hadsereg vezérkari főnökévé.
  • 79 éve, 1945. április 18-án a Szakszervezeti Bizottság titkárának jelentéséből kiderül, hogy Szentesen erre az időre 18 különféle szakszervezet alakult meg, s tagjainak létszáma 3898 fő. (Május végére a szakszervezeti csoportok száma 21-re emelkedett.)
  • 79 éve, 1945. április 18-án a Szentesi Nemzeti Bizottság határozatot hozott arról, hogy „ideiglenesen behelyezi a rendőrkapitányságra Nagy István szentesi lakost, azzal a megbízással, hogy a rendőrkapitányi tisztséget Lakos Józseffel együtt gyakorolják”.
  • 44 éve, 1980. április 18-án a Városi Galériában megnyílt Fritz Mihály szegedi szobrászművész kiállítása.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 86 éve, 1938. április 18-án született Imre Károly mezőgazdasági termelésirányító, a FKgP Szentesi Szervezetének alapító tagja, volt titkára, a párt volt megyei elnöke, a Lakos József Baráti Társaság alapítója, a Csongrád Megyei Keresztény Szakszervezet elnöke, a Keresztényszociális Szakszervezetek Országos Szövetségének társelnöke, a Pro Patria Mozgalom Csongrád megyei elnöke, a Szent György Lovagrend tagja.
  • 282 éve, 1742. április 18-án Bécsben hunyt el Harruckern János György (1664-1742) császári élelmezési hadbiztos, udvari kamarai tanácsos, német-római birodalmi lovag, 1720-tól Szentes földesura, a település felvirágoztatója. Hamvait – végrendelete értelmében – minden pompa nélkül a bécsi Stephansdom kriptájában helyezték örök nyugalomra. 1906-ban utcát neveztek el róla Szentesen. (1942-ig a mai Ady Endre u. viselte nevét.) 1994-ben Máthé István szobrászművész elkészítette mellszobrát, amelyet a városháza közgyűlési termében helyeztek el. Szentes új földesura báró Harruckern Ferenc lett, aki mindenben igyekezett követni apja városfejlesztő politikáját. Ő kezdte el betelepíteni az első katolikus iparos családokat, ezzel is gyarapítva a népességet.
  • 131 éve, 1893. április 18-án hunyt el Kamocsay János (1818-1893) volt városi levéltárnok, közigazgatási tanácsnok, 1862-65 között Szentes város polgármestere, majd főbírája, a Bökény-Mindszenti Ármentesítő Társulat igazgatója.
  • 36 éve, 1988. április 18-án 87 éves korában elhunyt dr. Barta János (1901-1988) irodalomtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Szentes szülötte.

Április 19.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 187 éve, 1837. április 19-én a kitűzött határidőig a szentesiek nem tudták teljesíteni az örökváltsági szerződésben vállalt fizetési kötelezettségeket, ezért pótszerződést kötöttek a Károlyi grófokkal. Ez az örökváltsági szerződés legtöbb pontját érintetlenül hagyta, de a törlesztés módjában gyökeres változást hozott. A váltságösszeget 20 év alatt kellett letörleszteni 5%-os kamattal. A tartozás zálogául Szentes 20.000 hold földet lekötött a grófok számára. A pótszerződéssel együtt a szentesiek elfogadták annak függelékeit: a haszonbéres szerződést, a zálogos levelet és a város igazgatásának ideiglenes rendjét, az ún. koordinációt.
  • 176 éve, 1848. április 19-én a szentesi népgyűlés megválasztotta a 86 tagú ún. Nagyválasztmányt, amely a függőben lévő örökváltsági ügyek intézésére alakult, de a gyakorlatban a képviselő-testület szerepét is betöltötte.
  • 168 éve, 1856. április 19-én a községi választmányon belül 6 tagú úrbérkárpótlási bizottmány alakult a város örökváltsági ügyének intézésére. (A bizottmány elnöke Jurenák Eduárd.)
  • 164 éve, 1860. április 19-én az uralkodó állandósította Benedek Lajost Magyarország főkormányzói és főhadparancsnoki tisztségében. A kinevezést tartalmazó legfelső kézirat megszűntette az ország öt kerületre való osztását; a helytartósági osztályokat az Összpontosított Helytartóságba egyesítette, kilátásba helyezve a községi önkormányzat, a megyegyűlések és az országgyűlés helyreállítását.
  • 155 éve, 1869. április 19-én Kossuth Lajos Turinban kelt levelében tudatta ifj. Bartha János választási elnökkel, hogy az ismert politikai okok miatt nem fogadhatja el a szentesi mandátumot. A lemondó nyilatkozat után a képviselőház elnöksége új választásra szólította fel Szentes városát. (A terjedelmes levél a Szentesi Levéltár féltve őrzött kincse.)
  • 120 éve, 1904. április 19-24 között országos általános vasutassztrájkot tartottak.
  • 117 éve, 1907. április 19-én eredményt hirdettek az új szentesi városháza építésére kiírt tervpályázat ügyében, amelyre 38 pályázótól 47 pályamű érkezett. A bíráló bizottság döntése alapján az első díjat jelentő 2000 koronát Bohn Alajos építész terve nyerte el.
  • 115 éve, 1909. április 19–20 között megtartották a városi színház névadási ünnepségét. A Petőfi Szálló épületében kialakított színházat Szentes nagy szülöttéről, Tóth Józsefről (1823–1870), a Nemzeti Színház kiemelkedő tagjáról nevezték el. Az ünnepségen részt vettek a névadó fiai, ifj. Tóth József gyömrői református lelkész, Tóth Kázmér fóti jegyző és Tóth Imre, a Nemzeti Színház igazgatója. (Tóth József 82 éves özvegye levélben köszönte meg a város megemlékezését.) A vendégek között voltak gróf Festetich Andor országos színészeti felügyelő, valamint Jászai Mari, Pethes Imre és Rózsahegyi Kálmán ünnepelt színművészek, akik felléptek a díszelőadáson. Alkalmi verset írt Tóth Józsefről dr. Váradi Antal udvari tanácsos, író, költő, a Petőfi Társaság főtitkára, amelyet Jászai Mari mondott el nagy sikerrel. Az Alföldi Ellenzék c. helyi újságban Újházi Ede színművész vallott a nagy példaképről. Az esti díszelőadáson Shakespeare: A makrancos hölgy c. darabját adták elő, Pethes Imre és Rózsahegyi Kálmán főszereplésével.
  • 105 éve, 1919. április 19-én a Forradalmi Kormányzótanács az ellenforradalom megakadályozására a vagyonos polgárok soraiból túszok szedését rendelte el.
  • 104 éve, 1920. április 19-én a Horthy-korszakban első ízben ült össze Szentes város képviselő-testülete, dr. Négyesi Imre polgármester-helyettes elnökletével. Megnyitó beszédében ismertette, hogy a testület 1918. december 1-jén tartotta utolsó közgyűlését, s ezt követően 15 hónapig szünetelt. Bejelentette, hogy időközben 12 városi képviselő hunyt el, és több tisztviselői állás is megüresedett.
  • 78 éve, 1946. április 19-én Szentes székhellyel megalakult a Csongrád Vármegyei Nemzeti Bizottság. Elnök Szőke Ferenc, alelnök Erdei Mihály, titkár dr. Kunszeri Béla.
  • 46 éve, 1978. április 19-én a Fegyveres Erők Klubjában emlékkiállítás nyílt a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) megalakulásának 30 éves évfordulója tiszteletére.
  • 34 éve, 1990. április 19–20 között a Magyar Irodalomtörténeti Társaság „Csongrád megye irodalmi öröksége” címmel konferenciát tartott Csongrádon (19-én) és Szentesen (20-án). Előadások hangzottak el városunk jeles szülötteiről, dr. Négyesy László (1861–1933) és dr. Barta János (1901–1988) irodalomtudósokról. A két professzor tiszteletére emléktáblát állítottak egykori iskolájukban, a Horváth Mihály Gimnáziumban. A rendezvényhez kapcsolódott a Koszta József Múzeum „Szentes irodalmi kapcsolatai” című kiállítása, amelyet Bucsány György tanár, helytörténész rendezett. Az ünnepséget követően a művelődési központ pódiumtermében a Magyar Rádió rendezésében a Tiszatáj c. folyóirat szerkesztőivel beszélgetett Dorogi Zsigmond, a rádió főmunkatársa.
  • 34 éve, 1990. április 19–23 között a testvérvárosi kapcsolatok jegyében népes NSZK küldöttség tartózkodott Szentesen. Markgröningen társadalmi életének vezetői és képviselői megismerkedtek Szentes kulturális, egészségügyi, oktatási, gazdasági, sport stb. életével, a város nevezetességeivel.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

Április 20.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 185 éve, 1839. április 20-án a vármegyei küldöttség újabb vizsgálatot tartott a városnál. Pontos kimutatást kértek a város által 1836 óta felvett kölcsönökről, ezek hova fordításáról, ill. elszámolásuk módjáról.
  • 105 éve, 1919. április 20-án a békéscsabai 6. hadosztály toborzóbizottságának jelentése szerint a szentesi toborzójárás területén az elmúlt két hétben 752 fő lépett be a Vörös Hadseregbe: 382 gyalogos, 78 lovas, 104 tüzér, 24 műszaki, 5 árkász, 8 telefonista és 151 újonc. (A mindszenti toborzójárásban 771 fő, a hódmezővásárhelyiben 704 fő; vagyis Csongrád vármegye területén belépett összesen 2227 fő.)
  • 88 éve, 1936. április 20-án a szociáldemokrata városi képviselők egy felirattervezetet terjesztettek a közgyűlés elé, amelyben követelték a 8 órás munkaidő és a munkanélküli segély sürgős törvénybe iktatását. A polgármester nem engedélyezte az indítvány megvitatását, mondván: az politikai természetű, és meghaladja a képviselő-testület hatáskörét.
  • 53 éve, 1971. április 20-án Mező László Liszt-díjas gordonkaművész és felesége, Várady Katalin zongoraművész, hangversenyt adtak Szentesen.
  • 45 éve, 1979. április 20-án a Hungária együttes sikeres koncertet tartott a Tóth József Színházteremben.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 98 éve, 1926. április 20-án 83 éves korában elhunyt Petrovics Soma (1843-1926) evangélikus lelkész, esperes, egyházi író, költő, városi és megyei képviselő, aki 43 éven át Szentesen szolgált. (1932-ben utcát neveztek el róla.)
  • 58 éve, 1966. április 20-án hunyt el dr. Barta István (1910-1966) történész, a Teleki Pál Tudományos Intézet volt tanára, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa, neves Kossuth-kutató, Szentes szülötte.
  • 37 éve, 1987. április 20-án 91 éves korában elhunyt dr. Filep Aladár (1896–1987) szülész-nőgyógyász főorvos, kórházigazgató, egyetemi magántanár.

Április 21.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 159 éve, 1865. április 21-én megyei tisztigyűlést tartottak az új városi szervezetek kidolgozása tárgyában. Elutasították a szentesi küldöttek azon kérését, hogy az újabb népszavazásig engedélyezzék a rendezett tanács fenntartását.
  • 128 éve, 1896. április 21-én a képviselőház megszavazta a honalapítás ezredik évfordulójának (millennium) törvénybe iktatását (VIII. tc.).
  • 106 éve, 1918. április 21-én a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör politikai értekezletet tartott, amelyen elhatározták, hogy egy népgyűlés keretében megalakítják a Károlyi Mihály elnöklete alatt álló Függetlenségi és 48-as Párt helyi szervezetét.
  • 105 éve, 1919. április 21-én a román hadsereg a Huszt–Szatmárnémeti–Nagykároly–Nagyvárad–Nagyszalonta–Arad vonalról újabb támadást indított. A Hadügyi Népbiztosság egységes vezetés alá helyezte a keleti frontot. Főparancsnok Bhöm Vilmos; az arcvonal mögötti területek teljhatalmú biztosa Szamuely Tibor.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 161 éve, 1863. április 21-én született Király László (1863-1931) gimnáziumi tanár, aki 1894-től működött Szentesen.

Április 22.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 160 éve, 1864. április 22-én az uralkodó fölmentette hivatalából gróf Forgách Antal kancellárt, s utódjául gróf Zichy Hermannt nevezte ki.
  • 133 éve, 1891. április 22-én Csongrád megyéből 100 fős monstre deputáció utazott a fővárosba. A delegáció részt vett a parlament délelőtti ülésén, ahol két interpelláció hangzott el a Csongrád megyében uralkodó állapotokról. A küldöttséget délután fogadta Szapáry Gyula miniszterelnök-belügyminiszter. A Csongrád megyei vezetés elleni panaszokat tartalmazó terjedelmes emlékiratot Horváth Gyula, Szentes díszpolgára nyújtotta át. A miniszterelnök ígéretet tett a bajok orvoslására.
  • 130 éve, 1894. április 22-én Hódmezővásárhelyen összecsaptak a tüntető munkások a kivonuló katonasággal. Szántó Kovács Jánost, a hódmezővásárhelyi Általános Munkás Olvasóegylet elnökét letartóztatták.
  • 105 éve, 1919. április 22-én a városi és a vármegyei direktórium tárgyalt a túszok kijelölésének kérdéséről. A legenyhébb eljárást választották: beidéztek 10 vagyonosabb személyt, közölték velük, hogy túszok, de a városból nem viszik el őket, internálásukat nem tartják szükségesnek. A Munkás-, Katona- és Paraszttanács délutáni ülésén azonban újból napirendre került a Kormányzótanács rendeletének végrehajtása, és többen követelték a túszok elfogását és Budapestre szállítását. Ezt az eljárást a mérsékeltebb tagok, élükön Sima Lászlóval, visszautasították. A túszok kijelöléséről a direktórium másnapi sajtóközleménye tudósított azzal a megjegyzéssel, hogy a kijelöltek (számukat nem közölték) személyükben felelősek a rend megtartásáért és az esetleges helyi ellenforradalmi kísérletekért.
  • 105 éve, 1919. április 22–23 között a román csapatok elfoglalták Mátészalkát, Gyulát, Debrecent és Hajdúszoboszlót. A csehszlovák hadsereg Ungvárnál támadást indított.
  • 88 éve, 1936. április 22-én mivel nyílt titokká vált, hogy főispáni nyomásra dr. Négyesi Imre polgármester le fog mondani hivataláról, a Nemzeti Szocialista Párt helyi szervezete nevében Ibolya János ny. főhadnagy egy hálálkodó levelet intézett Kozma György főispánhoz. Az igen bőbeszédű levél lényege: „Örültünk és megnyugvással hallottuk, hogy a magyarul gondolkodni nem tudó, filoszemita érzelmű és liberális felfogású, valamint minden fajvédő gondolat iránt érzéketlen és arról modortalan és gunyoros hangon nyilatkozó Négyesi polgármester letűnt végre a porondról…”
  • 80 éve, 1944. április 22-én a munkásmozgalom szentesi vezetőit (Vecseri Bálintot, Mikecz Jánost, Virág Sándort és Kádár Sándort) lefogták, és Budapestre szállították. Egy héten át elzárva tartották őket a Keleti pályaudvar melletti toloncházban, majd közülük Vecseri Bálintot Ricsére, Mikecz Jánost és Virág Sándort Kistarcsára, Kádár Sándort Nagykanizsára internálták.
  • 79 éve, 1945. április 22-én megalakult a Mérnökök és Technikusok Szakszervezetének szentesi csoportja.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

Április 23.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 130 éve, 1894. április 23-án Tarnóczi Mihály, a Szentesi Általános Munkás Önképző Egylet ideiglenes elnöke benyújtotta jóváhagyásra az egylet alapszabályait. Az alispán a belügyminiszterhez küldött felterjesztésében nem javasolta a jóváhagyást. Indok: a nevezett egyletnek be nem vallott célja a szocialisztikus és kommunisztikus elvek terjesztése, melyek veszélyeztetik a közrendet és vagyonbiztonságot. Az alispáni vélemény alapján a belügyminiszter nem hagyta jóvá az egylet alapszabályait.
  • 129 éve, 1895. április 23-án munkásküldöttség kereste fel dr. Vadnay Andor főispánt, munkát kérve a közel 1000 szentesi munkanélküli földmunkásnak.
  • 128 éve, 1896. április 23-án az I. Függetlenségi és 48-as Pártkör választmánya elítélte Temesváry Antal pártbontó tevékenységét. Figyelmen kívül hagyva kilépési nyilatkozatát, egyhangú határozattal kizárták a pártkörből.
  • 125 éve, 1899. április 23-án a helyi munkások gyűléstartásra kértek engedélyt egyletalakítás céljából. Lakos polgármester az engedélyt megtagadta, mondván: a munkások nem rendelkeznek jóváhagyott szabályrendelettel.
  • 88 éve, 1936. április 23-án dr. Négyesi Imre polgármester – „egészségügyi okokra” hivatkozva – benyújtotta lemondását.
  • 79 éve, 1945. április 23-án a Magyar Alföld tudósítása szerint a tavaszi mezőgazdasági munkák megszervezésére és ellenőrzésére alakult Termelési Bizottság a város határát nyolc tanyaközpontra osztotta fel: Eperjes, Belsődonát, D-oldal, Berekhát, Nagyhegy, Kaján, Nagytőke, Rét. A munkálatok megkezdéséhez 70 üzemképes traktor, 1500 ló és 250 igavonó ökör állt rendelkezésre.
  • 75 éve, 1949. április 23-án közzétették a 3610/1949. sz. kormányrendeletet, amely május 1-jét nemzeti ünneppé nyilvánította.
  • 35 éve, 1989. április 23-án nagysikerű koncertet tartott a színházban a Benkó Dixieland Band.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 149 éve, 1875. április 23-án hunyt el Dosics György (1820-1875) szolgabíró, cs. kir. asztalnok.

Április 24.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 224 éve, 1800. április 24-én Kiss Bálint református lelkész feleségül vette Veresegyházi Pál és Szoboszlai Julianna leányát, Évát, akitől hat gyermeke született. (Csak három fiú élte meg a felnőttkort: Bálint, Ferenc és Pál.)
  • 170 éve, 1854. április 24-én Ferenc József császár házasságot kötött Erzsébet bajor hercegnővel. Ez alkalomból részleges amnesztiarendelet jelent meg.
  • 130 éve, 1894. április 24-én a kormány kivételes állapotot rendelt el az Alföldön a szocialista szervezkedés letörése érdekében.
  • 115 éve, 1909. április 24-én a király elutasította az önálló magyar jegybank létrehozásának tervét.
  • 104 éve, 1920. április 24-én megalakult Szentes második római katolikus plébániája, melyet Jézus Szent Szívéről kereszteltek el. A Felsőpárton felállított új parókia első plébánosává Nitsch Arthur korábbi adminisztrátort nevezték ki. (Az új plébánia 1925-1932 között szüneteltette működését.)
  • 79 éve, 1945. április 24–25 között különböző feljelentések nyomán Tömpe András rendőr főtanácsos vizsgálatot folytatott ifj. Lakos József szentesi rendőrkapitány ellen. Megállapította, hogy „Lakos József volt detektív a múlt rendszerben erősen exponálta magát, és reakciós tevékenységét ma is folytatja, fedezi a múlt rendszer bűnöseit, és szabotálja a demokrácia tisztító munkáját”. Mindezek alapján intézkedett Lakos József őrizetbe vételéről, akit néhány nappal később (május 3-án) a mezőhegyesi internáló táborba kísértek. A városi rendőrkapitányság vezetését Nagy István vette át.
  • 45 éve, 1979. április 24-én Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas színművész önálló estet adott a Tóth József Színházteremben, amelyet a Magyar Rádió is közvetített.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 133 éve, 1891. április 24-én született Szentesen Kardos Lajos (1891-1919) tanár, irodalomtörténész, Kardos Albert fia. Fő műve Arany János Bolond Istókja. Debrecen, 1914.
  • 100 éve, 1924. április 24-én született Garai Szabó Bálint volt rendőrkapitány, alezredes.
  • 133 éve, 1891. április 24-én 89 éves korában elhunyt Bonyhády (Perczel) István (1802–1891), Csongrád megye 1850–1858 közötti megyefőnöke.
  • 110 éve, 1914. április 24-én hunyt el dr. Füsti Molnár Sándor (1866-1914) ügyvéd, takp. ügyész, titkár.
  • 65 éve, 1959. április 24-én hunyt el Kádár Sándor (1892-1959) kőművesmester.

Április 25.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 180 éve, 1844. április 25-én az életveszélyessé nyilvánított régi katolikus templomot a torony kivételével elbontották. A Historia Domus erről a következőket tartalmazza: „Eljött az idő, a régóta olyannyira várt idő, mely a jelenkorban élő emberek lelkében soha el nem felejthető, és sok-sok év reménykedésére helyezte fel a koronát! Megkezdték ezen a napon az Ősi Templomot, amely már kifejezetten elhanyagolt állapotban volt, és a rátekintők szemének nem mutatott semmi mást, mint romhalmazt, amelyhez egyre inkább közelkerült, lebontani. Az egykori templom falait mindenütt rövid idő alatt – kivéve a tornyot – olyan alaposan lebontották úgy, hogy kő kövön nem maradt.” (A munka valóban gyors volt, július 6-án már folytak az új épület alapozási munkálatai.)
  • 157 éve, 1867. április 25-én tartotta alakuló ülését Szegváron Csongrád Vármegye Bizottmánya, mely alkalommal horgosi Kárász Benjamin alkotmányosan kinevezett főispán letette a hivatali esküt.
  • 115 éve, 1909. április 25-én Wekerle Sándor miniszterelnök és kormánya benyújtotta lemondását.
  • 109 éve, 1915. április 25-én Rakovszky István néppárti képviselő javaslatot terjesztett elő a parlamentben a „hősök választójogáról”. Lényege: Minden 20 éven felüli, harctéri szolgálattal rendelkező férfi kapjon választójogot.
  • 105 éve, 1919. április 25-én a városi munkástanács ülésén a szakszervezetek képviselői egyöntetűen kimondták a Vörös Hadsereghez való csatlakozást.
  • 97 éve, 1927. április 25-én gróf Bethlen István miniszterelnököt, gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi minisztert és dr. Bud János kereskedelemügyi minisztert Szentes város díszpolgáraivá választották.
  • 90 éve, 1934. április 25-én Szentes és a környékbeli községek kubikosainak küldöttsége kereste fel a földművelésügyi minisztert. Átadtak egy memorandumot, amelyben állami közmunkák beindítását szorgalmazták.
  • 54 éve, 1970. április 25-én Szentesre látogatott Fock Jenő miniszterelnök. A városi séta során megtekintette a folyamatban lévő főutcai építkezéseket, a felújított színháztermet, valamint a városközpont rekonstrukciós tervének makettjét.
  • 53 éve, 1971. április 25-én Mag Pált választották meg Szentes város országgyűlési képviselőjévé. (Tisztségét 1990-ig viselte.)

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 111 éve, 1913. április 25-én 87 éves korában elhunyt Magyar József (1826-1913) volt városi írnok, levéltárnok, jogi és pénzügyi tanácsnok, helyettes polgármester. (52 évig állt Szentes város szolgálatában.)
  • 51 éve, 1973. április 25-én hunyt el Fenyvesi István (1899–1973) földmunkás-kubikos. 1917-ben behívták katonának, 1918 decemberétől 1918 márciusáig nemzetőrként szolgált, majd vöröskatona lett. A Vörös Hadsereg 46. tüzérezredébe osztották be; részt vett az Érsekújvár körüli harcokban, majd a Tisza-vonal védelmében. 1923-ban bekapcsolódott a földmunkás szakszervezet, majd a Szociáldemokrata Párt munkájába.

Április 26.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 132 éve, 1892. április 26-án Stammer Sándor alispán benyújtotta lemondását. (43 éven át állt Csongrád vármegye szolgálatában, ebből 21 évig alispánként.)
  • 128 éve, 1896. április 26-án a helyi Függetlenségi és 48-as Párt értekezletén Balogh János országgyűlési képviselő politikai működését csapongónak és megbízhatatlannak nyilvánították, amelyet tetézett azzal, hogy elvállalta a polgármester-jelöltséget a párt hivatalos jelöltjével szemben. Mindezek alapján Balogh Jánost kizárták a pártból.
  • 110 éve, 1914. április 26-án megalakult a Szentesi (Alsópárti) III. Függetlenségi és 48-as Népkör. Ideiglenes elnök Burián Lajos, ideiglenes jegyző Dóczi Ferenc.
  • 94 éve, 1930. április 26-án a munkanélküli építőmunkások egy memorandumot nyújtottak át a polgármesternek, mely kívánságaikat tartalmazta.
  • 93 éve, 1931. április 26-án zászlóbontó nagygyűlést tartott Szentesen (a Tyúkpiac téren) a Független Kisgazda Földműves és Polgári Agrárpárt, amelynek vezérszónoka gyulai Gaál Gaszton országgyűlési képviselő volt. A népes gazdagyűlést dr. Vass Sándor országos titkár nyitotta meg.
  • 93 éve, 1931. április 26-án a Kossuth téren alakuló közgyűlést tartott a Magyar Revíziós Liga szentesi csoportja, amely feladatul tűzte ki a trianoni béke igazságtalansága ellen való küzdelem elősegítését. (A Liga helyi csoportjának elnökévé dr. Cicatricis Lajos ny. főispánt, örökös felsőházi tagot, ügyvezető igazgatójává pedig dr. Lakos István városi főjegyzőt választották meg.)

Születések, halálozások

[szerkesztés]

Április 27.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 289 éve, 1735. április 27-én a Békés megyei elégedetlen jobbágyok Szentandráson fegyveres fölkelést robbantottak ki. Magukat kurucoknak nevezték; legfőbb követelésük a vallásszabadság biztosítása és az adóterhek enyhítése volt. Számuk Békés és Csongrád megyéből mintegy ezerre növekedett. Kapcsolatban álltak Szegedinác Pero szerb határőr kapitánnyal, aki a határőrök segítségét ígérte. A szentesiek nem csatlakoztak a fölkeléshez, mivel a város földesura biztosította a vallásszabadságot, a jobbágyait pedig különböző adókedvezményekben részesítette.
  • 160 éve, 1864. április 27-én városi küldöttség utazott Pestre a Károlyi grófokhoz. A bíróságilag megítélt végrehajtástól nem tekintettek el, de hozzájárultak a tartozások részletekben történő kiegyenlítéséhez.
  • 157 éve, 1867. április 27-én megtartották a kiegyezés utáni első megyei tisztújítást. Ez alkalommal a szentesi járás főszolgabírójává Mikecz Ferenc szentesi ügyvédet választották meg.
  • 145 éve, 1879. április 27-én megtartotta alakuló tisztújító közgyűlését a Szentesi Polgári, Iparos és Gazdasági Kör, amelynek elnökévé Stammer Sándor alispánt, alelnökévé Kristó Nagy István volt polgármestert, jegyzőjévé Szántó Lajost választották meg. Három szakosztálya alakult: közművelődési, iparos és gazdászati szakosztály. (1882-ben mintegy 30 kereskedő lépett be a körbe, akik megalakították a kereskedelmi szakosztályt.)
  • 130 éve, 1894. április 27-én a szentesi munkások - a Szentesi Lapban közzétett - nyílt levélben tiltakoztak Szántó Kovács János és társai letartóztatása ellen. A vérontásért a vásárhelyi főkapitányt tették felelőssé. Figyelmeztették a hatóságokat, hogy a munkáskérdést törvényhozási úton lehet megoldani, nem pedig golyóval.
  • 112 éve, 1912. április 27-én a Tóth József Színházban nagysikerű növendék hangversenyt rendeztek Kiss János zenetanár és Vincze Józsefné zongoratanárnő tanítványai részvételével.
  • 105 éve, 1919. április 27-én a Szegeden állomásozó francia csapatok megszállták Makót és Nagylakot. A román hadsereg elfoglalta Kabát, Balmazújvárost, Hajdúnánást és Nyíregyházát. A Vörös Hadsereg védelemre rendezkedett be a Tisza vonalánál. A 6. hadosztályhoz tartozó alakulatok zömét Szolnokra, a Makó–Hódmezővásárhely–Orosháza körzetében levő vörös alakulatokat (mintegy 5-6000 főt) Szentesre irányították.
  • 105 éve, 1919. április 27-én Molnár István parancsnoksága alatt Szentesre érkezett egy budapesti vörös különítmény, azzal a feladattal, hogy hajtsa végre a város anyagi és katonai kiürítését. Utasítására lefogtak 43 vagyonos polgárt, akiket túszként vagonokba tettek. Közöttük volt dr. Kiss Béla volt városi főjegyző és dr. Négyesi Imre is, aki eddig a polgármesteri teendőket látta el.
  • 93 éve, 1931. április 27–29 között Csongrád vármegye kisgyűlése, majd közgyűlése Zemplén vármegye felhívására elmarasztaló határozatot hozott Móricz Zsigmond író ellen, aki egy tudósításában elismerően szólt a Csehszlovákiában tapasztalt pezsgő magyar irodalmi életről. A neves írót hazafiatlansággal, a magyar nemzeti kultúra elárulásával vádolták meg. A kisgyűlésen és a közgyűlésen rendkívül heves vita bontakozott ki. Gilicze Antal és Böszörményi Jenő református lelkészek védelmükbe vették Móriczot, s kérték az ügy levételét a napirendről. A többség – élükön dr. Cicatricis Lajos ny. főispánnal – ragaszkodott az író megbélyegzéséhez, melyet a közgyűlés végül 46:22 arányban megszavazott.
  • 88 éve, 1936. április 27-én az építőipari munkások újabb memorandumot szerkesztettek, ezúttal a főispánnak címezve. Kilenc pontban foglalták össze azokat az intézkedéseket, amelyeket elengedhetetlennek tartottak az építőipari munkások helyzetének javításához. Kulcskövetelésük ezúttal is a legkisebb munkabérek megállapításáról szóló rendelet minden építőipari szakmára történő kiterjesztése volt, de felvetették a 48, ill. 40 órás munkahét bevezetését is. A nyomaték kedvéért a főispánnak átnyújtott emlékiratot 106 építőmunkás írta alá.
  • 51 éve, 1973. április 27-én a Szentes Városi Tanács megtartotta alakuló ülését. A végrehajtó bizottság elnökévé Csorba Györgyöt, elnökhelyettessé dr. Kocsis Ferencet választották meg. A vb-titkár továbbra is dr. Gilicze Lajos maradt.
  • 40 éve, 1984. április 27-én dr. Ancsel Éva filozófus, tanszékvezető egyetemi tanár előadást tartott a Művelődési és Ifjúsági Házban korunk legfontosabb társadalmi és emberi problémáiról.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 104 éve, 1920. április 27-én született dr. Szalva Péter (1920-2002) biológus, növénynemesítő, tudományos kutató, szakíró, címzetes egyetemi tanár, 1954-1979 között a szentesi Kertészeti Kutató Állomás alapító-igazgatója, nyugdíjasként tudományos főmunkatársa, 1995-től Szentes díszpolgára.
  • 89 éve, 1935. április 27-én született Szentesen Őze Lajos (1935-1984) színművész, Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész, posztumusz Kossuth-díjas. Középiskolai tanulmányait a szentesi Mezőgazdasági Technikumban végezte. A Színművészeti Főiskolán 1956-ban nyert diplomát. Kétévi miskolci színészkedés után 1959-től – 25 évig – a Nemzeti Színház tagja. Film- és színházi szerepeinek száma eléri az ötszázat. (Szentesen utca és mozi viseli nevét; volt iskolája, a Bartha János Kertészeti Szakközépiskola bejárati árkádja alatt emléktáblája látható.)
  • 143 éve, 1881. április 27-én 55 éves korában elhunyt Ringvald József (1826–1881) városi seborvos.

Április 28.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 135 éve, 1889. április 28-án Rónay Lajos főispán benyújtja lemondását.
  • 130 éve, 1894. április 28-án a várható május elsejei munkástüntetésre tekintettel 100 főnyi katonaság érkezett Szentesre.
  • 117 éve, 1907. április 28-án a szentesi szervezett munkások nyilvános népgyűlést tartottak a Kossuth téren, amelynek napirendjén a cselédtörvény-javaslat elleni tiltakozás szerepelt.
  • 105 éve, 1919. április 28-án este 10 órakor a vörös különítmény vonata elhagyta Szentest, megrakva terménnyel, élőállattal, takarmánnyal, élelmiszercikkekkel, egyéb árukészletekkel, hadfelszerelési cikkekkel, magánosoktól elvett értékekkel. E napon távozott a városból az itt levő vöröskatonaság, távoztak a vármegyei és városi direktórium tagjai, a pártszervezet és a szakszervezetek vezetői.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

Április 29.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 165 éve, 1859. április 29-én megkezdődött az olasz–francia–osztrák háború. A magyar városokban is folyt az önkéntesek toborzása, adományok gyűjtése.
  • 124 éve, 1900. április 29-én a szentesi szociáldemokraták népgyűlést tartottak a Kossuth téren. Napirend: 1. A munkások helyzete; 2. Az általános titkos választójog; 3. Május első napjának ünneplése. (Szónokok: Mezőfi Vilmos és Békési Imre.)
  • 118 éve, 1906. április 29-én ismét dr. Molnár Jenőt választották meg Szentes országgyűlési képviselőjévé. Három jelölt küzdött a mandátum elnyeréséért: dr. Molnár Jenő függetlenségi 48-as párti, Rónay Ákos 48-as Kossuth-párti és Vecseri János újjászervezett szociáldemokrata párti. (A szavazatok megoszlása: Molnár 544, Rónay 65, Vecseri 13.)
  • 113 éve, 1911. április 29-én megalakult a Szentesi Mezőgazdasági, Ipari és Kereskedelmi Bank Rt. Elnök: Regdon Géza, alelnök: Szabó Mihály, igazgató: Krausz Samu.
  • 105 éve, 1919. április 29–30 között az előrenyomuló román csapatok az éjszaka folyamán megszállták Szentest. Piscureanu őrnagy, a megszálló csapatok parancsnoka április 30-án hajnalban közölte első parancsait a város régi, polgári tanácsának helyben levő tagjaival. Ennek alapján még aznap megjelent az első plakát, amely elrendelte a fegyverek, katonai, ruházati anyagok azonnali beszolgáltatását, a házak kapuira az ott lakók neveinek kiírását, és megtiltotta a csoportosulást.
  • 105 éve, 1919. április 29–30 között a városban állomásozó román egységek nagymennyiségű élelmiszert, ruhát és takarmányt foglaltak le, minden ellenszolgáltatás nélkül.
  • 76 éve, 1948. április 29-én az országgyűlés elfogadta az 1948: XXV. törvénycikket a 100-nál több munkást foglalkoztató üzemek államosításáról.
  • 41 éve, 1983. április 29-én megnyílt a Móricz Zsigmond Művelődési Központ által meghirdetett I. Országos Aktfotó Pályázatra érkezett pályamunkákból válogatott II. Országos Aktfotó Kiállítás. A pályázatra 64 szerző 457 alkotását küldte el, ebből a zsűri 48 fotós 117 művét fogadta el kiállításra.
  • 36 éve, 1988. április 29-én a Városi Galériában megnyílt Csete Ildikó textiltervező kiállítása.
  • 35 éve, 1989. április 29-én hagyományosan Szentesen, a Klauzál Utcai Ált. Iskola tornatermében rendezték meg a „C” osztályos országos társastánc bajnokságot.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 137 éve, 1887. április 29-én született dr. Péter (Polacsek) Ernő (1887–1949) ügyvéd, városi és megyei képviselő, számos társadalmi és politikai szervezet tisztiügyésze. A Kossuth u. 1. számú ház falán emléktábla őrzi nevét. (Halálának körülményei máig tisztázatlanok.)
  • 105 éve, 1919. április 29-én a vörös különítményesek a kiskunfélegyházi vasútállomáson dr. Kiss Béla volt szentesi főjegyzőt, valamint az Óföldeákról túszként elhurcolt Návay Lajost és Návay Ivánt agyonlőtték.
  • 92 éve, 1932. április 29-én elhunyt dr. Reis Samu (1855–1932) orvos, városi és megyei képviselő, a szentesi izraelita hitközség volt elnöke, aki 52 éven át szolgált Szentesen.

Április 30.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 187 éve, 1837. április 30-án Szentes birtokos lakói közfelkiáltással főbíróvá választották Boros Sámuelt, az örökváltsági szerződés megalkotóját, aki Kiss Bálint református esperes kezébe letette a hivatali esküt. Az új főbíró vezetésével a város közgyűlése - a koordináció értelmében - pártfogóvá választotta Klauzál Gábort, Csongrád vármegye táblabíráját, volt országgyűlési követét, a liberális reformeszmék élharcosát.
  • 164 éve, 1860. április 30-án a Széchenyi-rekviemre a pesti belvárosi templomhoz 80 ezer ember vonult fel.
  • 164 éve, 1860. április 30-án Szentes Város Községi Választmánya megemlékezett gróf Széchenyi István munkásságáról és április 8-án bekövetkezett haláláról. A választmányi tagok határozatot hoztak a gyászünnepély megtartásának módozatairól: május 8-ra gyászistentiszteletet rendeltek, emellett felszólították a város lakosságát, hivatalnokait és cselédeit, hogy a nemzet legnagyobb halottjáért 4 hétig külsőleg is gyászjelvényt viseljenek. Kimondták továbbá, hogy gróf Széchenyi István emlékének maradandó megörökítése végett az ún. Vecseri-fok sziget a jövőben a „Széchenyi-liget”, a Kurcától a Kucori őrházig vezető új országút pedig a „Széchenyi út” nevet viselje. (A Széchenyi-liget máig is a város egyik legszebb zöldövezete. A Széchenyi utat idővel többször átkeresztelték; ma Csongrádi út.)
  • 153 éve, 1871. április 30-án Ferenczy Sándor eltávolítása után a belügyminiszter jóváhagyta a Szentesi 48-as Népkör alapszabályát.
  • 125 éve, 1899. április 30-án Lakos Imre polgármester nem engedélyezte a szentesi munkásnők által bejelentett népgyűlést. Elutasító határozatát többek között azzal indokolta, hogy a “nőknek főzőkanál és orsó való, nem pedig a politika”.)
  • 125 éve, 1899. április 30-án Sima Ferenc képviselői beszámolót tartott a Kossuth téren kb. 3–4 ezer fős hallgatóság előtt.
  • 102 éve, 1922. április 30-án gróf Batthyány Tivadar programbeszédet tartott Szentesen a Tyúkpiac téren (ma Szabadság tér).
  • 95 éve, 1929. április 30-án megalakult a Szentesi Kultúr Egyesület. Elnöke dr. Csergő Károly alispán.
  • 58 éve, 1966. április 30-án felavatták a szentesi Közgazdasági Technikum új épületét az Ady Endre utcában. (Ma Boros Sámuel Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola.)

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 114 éve, 1910. április 30-án 60 éves korában elhunyt Arady Kálmán (1849-1910) volt árvaszéki ülnök, 1884-1909 között Szentes város rendőrfőkapitánya.

A hónap további évfordulói

[szerkesztés]
  • 127 éve, 1897 áprilisában hunyt el Huszka Károly (1834-1897) városi levéltárnok.
  • 124 éve, 1900 áprilisában hunyt el Torday József (1831-1900) református tanító.
  • 117 éve, 1907 áprilisában összeírták a szentesi jószágállományt, amelynek eredménye: 6518 szarvasmarha, 5888 ló, 11.415 sertés, 4999 juh, 73 kecske, 1 szamár.
  • 115 éve, 1909 áprilisában a városi közgyűlés megszavazta az új járásbíróság tervének elkészítéséhez szükséges összeget, és a munkára Dobovszky József István helybeli építészt kérte fel. (Az épület átadására 1912 nyarán került sor.)
  • 114 éve, 1910 áprilisában a Szentesi Függetlenségi és 48-as Párt három részre szakadt.
  • 113 éve, 1911 áprilisában sztrájkba léptek a városháza építésén dolgozó kőművesek.
  • 90 éve, 1934 áprilisában hunyt el Nyáry László (1882-1934) városi rendőr-főfelügyelő.
  • 80 éve, 1944 áprilisában lebukott Kálmán Géza testnevelő tanár titkos csoportja, amelynek tagjai Gunst Sándor, Lampel Béla, dr. Czukkermann Andor, Wellisch István és Havas József voltak. A Gestapo Bácstopolyára hurcolta őket; egyikük sem tért haza Szentesre.
  • 72 éve, 1952 áprilisában Lengyel Károly irányításával megalakult az Ivóvíz-, Fürdő- és Csatornamű Vállalat, amely néhány hónappal később felvette a Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat nevet.
  • 58 éve, 1966 áprilisában a Horváth Mihály Gimnáziumban megalakult a Meteor együttes. A soul zenét játszó tánczenekar 1971-ben eljutott a salgótarjáni Országos Könnyűzenei Fesztiválra, ahol bronz diplomát nyert. (Az együttes utóbb LWH néven működött.)
  • 58 éve, 1966 áprilisában hunyt el Zolnay Dezső (1891-1966) gimnáziumi tanár.
  • 56 éve, 1968 áprilisában a városi tanács kiadásában indult útjára a Szentesi Élet című havilap. A beköszöntőt írta Labádi Sándor városi párttitkár. A felelős szerkesztő Szabó Róbert újságíró, a Csongrád Megyei Hírlap helyi tudósítója, akinek a munkáját 11 tagú társadalmi szerkesztő bizottság segítette. Egy lapszám ára 1,50 Ft. (A ma is élő városi újság 1990. június 30-tól hetente jelenik meg.)
  • 56 éve, 1968 áprilisában elkészült a Tóth József Színházterem felújítási terve. A korszerűsítés után a kétszintes nézőtéren 500 főnyi közönség foglalhat helyet.
  • 56 éve, 1968 áprilisában előkészületek történtek a vezetékes gáz lakossági hasznosítású kiépítésére.
  • 56 éve, 1968 áprilisában megalakult a Szentesi Akvarista Klub. A városban élő díszhal-tenyésztőket tömörítő szervezet titkára Földes Sándor.
  • 55 éve, 1969 áprilisában a Móricz Zsigmond Kultúrházban fellépett a népszerű Metró együttes és Zalatnay Sarolta.
  • 54 éve, 1970 áprilisában Labádi Sándor városi párttitkár előszavával megjelent a Szentes 25 éve című füzet, amely a város 1945 utáni fejlődését mutatta be.
  • 53 éve, 1971 áprilisában megtörtént a kiskertek (hobbi-parcellák) kiosztása. Az első menetben 880 igénylő jutott 200 négyszögöles kiskertekhez.
  • 53 éve, 1971 áprilisában a berekháti városrészben megkezdődött az AFIT Szerviz építése.
  • 51 éve, 1973 áprilisában a városon átvonuló vihar jelentős károkat okozott a mezőgazdasági üzemeknek. Különösen a fóliatelepek sínylették meg a nagy szélvihart: az összes fóliaterület 41%-án feltépte a fólialeplet, amelynek következtében a növények nagymértékben károsultak.
  • 51 éve, 1973 áprilisában a Koszta József Múzeum és a Csallány Gábor Múzeum Baráti Kör meghívására Szentesre látogatott dr. László Gyula, az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészeti tanszékének vezetője, aki előadást tartott a magyar szent korona származásáról és történetéről.
  • 50 éve, 1974 áprilisában a Koszta József Múzeum ligeti épületében megnyílt az „Irániak és germánok a Dél-Alföldön” c. állandó kiállítás, amelyet a Csongrád megyei múzeumok régészeti anyagaiból rendeztek. A színvonalas tárlat a hat évszázadon át a régiónkban élt népek életét, történetét, használati eszközeit mutatja be időszámításunk kezdetétől az avar honfoglalásig.
  • 50 éve, 1974 áprilisában az 1968-ban 4000 példányszámmal indult Szentesi Élet, a VII. évfolyamába lépve, meghaladta a 6000 eladott példányszámot.
  • 44 éve, 1980 áprilisában a városi tanács és a szegedi Somogyi Könyvtár kiadásában – a Csongrád megyei könyvtári füzetek 12. köteteként – megjelent Barta László-Páhi Ferenc: Szentes utcanevei c. munkája.
  • 40 éve, 1984 áprilisában a KIOSZ kimutatása szerint a szentesi szervezethez 480 iparos tartozik, ebből 289 főfoglalkozású szakember, a többiek munkaviszony mellett, vagy nyugdíjasként gyakorolják mesterségüket.
  • 39 éve, 1985 áprilisában Állami Díjjal tüntették ki Geréby Józsefet, a Pankotai Állami Gazdaság igazgatóját.
  • 35 éve, 1989 áprilisában a városi tanács belépett a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetségébe, amely a tanácsok és szakigazgatási szerveik önkormányzati jellegének a megőrzését volt hivatva elősegíteni.
  • 34 éve, 1990 áprilisában a Horváth Mihály Gimnázium 37 tagú leánykara, amelyik idehaza elnyerte az „Év kórusa” címet, külföldi turnén vett részt. Az énekkar egy hetet töltött Franciaországban, ahol két koncertet adott: az egyiket Obernaiban, a másikat Strasbourgban. Mindkét helyen nagy sikert arattak. Strasbourgból az NSZK-beli Markgröningenbe, Szentes testvérvárosába utaztak, ahol szintén nagy sikerrel előadták hangverseny programjukat.
  • 34 éve, 1990 áprilisában harmincnyolc újszentesi gyermek Szentesen töltötte a tavaszi szünetet a városi tanács vendégeként.
  • 34 éve, 1990 áprilisában hunyt el Dóczi Gábor (1938-1990) tanár, 1983-1987 között Szentes város tanácselnöke, 1987-től 1989-ig a MSZMP Szentes Városi Bizottságának első titkára.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár_-_április&oldid=25166990”