Szívós Béla

Szívós Béla
Született	1849. május 7. Hajdúszoboszló
Elhunyt	1912. április 6. (62 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író
Sablon • Wikidata • Segítség

Szívós Béla (Hajdúszoboszló, 1849. május 7. – Budapest, 1912. április 6.) író, újságíró, lapszerkesztő.

Élete

Szívós Mihály református lelkész és Várady Judit fia. Iskoláit Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Eperjesen végezte, azután Svájc és Németország különböző tanintézeteiben két évig természettudományokat és mezőgazdaságot tanult. Miután hazatért, 1872-ben Szentesen megválasztották tanárnak, ahol tizenegy évig működött. Onnan szülővárosa hívta meg városi tanácsosnak, majd rendőrkapitány lett. Néhány évvel később kizárólag mezőgazdálkodással foglalkozott Izsákon. 1893-ban belépett a Vasárnapi Ujság szerkesztőségébe és Nagy Miklós szerkesztése alatt annak melléklapját, a Magyar Gazdát szerkesztette. Írt a Politikai Újdonságokba, Világkrónikába, Képes Néplapba és az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című kiadványba (Hajdúság, Csongrád megye).

Mezőgazdasági, közgazdasági, ismeretterjesztő cikkeket írt a Gyakorlati Mezőgazdaságba (1870-1873), írt még a Bolond Miskába (1860, Orondi álnév alatt), a Debrecenbe (1872), a Bolond Istókba (1879), elbeszéléseket A Honba (1880), az Egyetértésbe (1893), a Nemzeti Ujságba (1894); ismertető cikkeket név nélkül a Protestáns Árvaházi Naptár utolsó tíz évfolyamába, apróbb cikkeket a Magyar Nyelvőrbe és a Magyar Nyelvbe, az Ethnographiába (1902. A kigyóköről, Kígyóbűvölés) és az Életbe (1909. A kölcsönvétel).

Schöpflin Aladár nekrológjában írta róla: „Azok közül a kálvinista literátusok közül való volt, akik sohasem váltak el teljesen a néptől, melyből eredetileg kiemelkedtek, örökké megtartották, jelentékeny műveltség színvonalára emelve, a magyar alföldi népies típus bélyegző vonásait.”

Munkái

• A műtrágyázás (Budapest, 1895)
• András gazda, vagy mi lett a szolgalegényből (Budapest, 1897)
• Az eltünt. (Regény. Linek Lajos rajzaival. Budapest, 1897)
• Hasznos Kalauz (Budapest, 1897, névtelenül)
• Nansen utazásai lábszánkón Grönlandon keresztül (Budapest, 1898)
• Házi Kincstár (Budapest, 1898, névtelenül)
• Jó barát (Budapest, 1899, Víg Péter álnéven)
• Gazda ember tüköre (Budapest, 1899, Kaszás Péter álnéven)
• Ócska történetek (Budapest, 1901)
• Kivesző alakok (Elbeszélések. Budapest, 1902)
• Vígság tárháza (Budapest, 1902, Virgonc Gergely álnéven)
• Budai gyógyvizeink történetéhez (Budapest, 1904)
• A természet csodái (Budapest, 1905)
• Az állatvilág csodái (Budapest, 1905)
• Debreczen és Hortobágy (Budapest, 1907)
• A Hajdúság (Budapest, 1908).

Szerkesztette a Szövétnek című hetilapot 1897-ben, a Falusi Gazda Naptárát 1897-től és a Borászati Naptárt 1902-től.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.  
• Schöpflin Aladár (1912). Szívos Béla. Nyugat 5. (8. szám). 

További információk

• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Szentesi életrajzi évfordulók. Szentes, Városi Könyvtár, 1987.
• Szentes. Szerk. Nagy Imre. Bp., Magyar Városok Monografiája Kiadóhivatala, 1928.