Barta István (történész)
Megjelenés
Barta István | |
Született | 1910. december 28.[1] Szentes |
Elhunyt | 1966. április 20. (55 évesen)[1] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar[3] |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (33/4-1-60)[4][5] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Barta István (Szentes, 1910. december 28.[6] – Budapest, 1966. április 20.) történész, a történettudományok doktora (1964). Bátyja, Barta János irodalomtörténész.
Életpályája
[szerkesztés]Barta Eduárd földműves és Sipos Anna fia. Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte, majd 1932-től a budapesti egyetemen folytatta, mint Eötvös-kollégista. 1935-ben tanári és bölcsészdoktori végzettséget is szerzett. 1936-tól Budapesti Egyetemi Könyvtár gyakornoka volt. 1941-től a Teleki Pál Tudományos Intézet tanáraként dolgozott. 1942–1943 között a Berlinben volt ösztöndíjas. 1945–1949 között a Kelet-európai Tudományos Intézet, majd a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa, 1960-tól főmunkatársa volt.
Művei
[szerkesztés]- Egyház és állam viszonya Magyarországon a középkor végén (1935)
- Hadtörténelmi Olvasókönyv (1955)
- A magyar nép története 1711–1849 (1965)
- A fiatal Kossuth (1966)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 27.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a szentesi polgári születési akv. 921/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
További információk
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Szentes Helyismereti Kézikönyve