Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár - november

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szentesi évfordulónaptár az alföldi kisváros, Szentes múltbéli történéseinek rendszerezésével és jeles szülöttei, polgárai emlékének őrzésével a helyi kulturális örökség gazdagítását tűzi ki célul.

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December További évfordulók

November 1.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 164 éve, 1860. november 1-jén az uralkodó kinevezte Mailáth Györgyöt a Helytartótanács elnökévé.
  • 142 éve, 1882. november 1-jétől a Szentesi Postahivatal állami kezelésbe került.
  • 133 éve, 1891. november 1-jén Ehrlich Laura megnyitotta magánóvodáját Szentesen. A 70–120 gyermeket befogadó intézmény 1898 októberéig működött, ekkor anyagiak hiányában bezárt.
  • 128 éve, 1896. november 1-jén a szentesi függetlenségi 48-asok Kossuth-párti csoportja saját képviselőjelöltet állított Olay Lajos személyében, aki Eötvös Károly és Komjáthy Béla képviselők kíséretében Szentesre érkezett, és a főtéren megtartotta programbeszédét.
  • 128 éve, 1896. november 1-jén Pfeifer Sándor szociáldemokrata jelölt nagygyűlést tartott.
  • 128 éve, 1896. november 1-jén a helyi Szabadelvű Párt dr. Cicatricis Lajos megyei főjegyzőt kiáltotta ki országgyűlési képviselőjelöltjévé.
  • 127 éve, 1897. november 1-jén Sima Ferenc szentesi országgyűlési képviselő bejelentette kilépését az Ugron Gábor vezette parlamenti frakcióból.
  • 110 éve, 1914. november 1-jén megjelent A Szentesi Tudományos Mozgószínház Híradója c. reklámújság. Kiadója a Szentes és Vidéke; felelős szerkesztője Lichtenstein Manó.
  • 106 éve, 1918. november 1-jén a Szentes Városi Tanács kimondta csatlakozását a Magyar Nemzeti Tanácshoz.
  • 106 éve, 1918. november 1-jén megalakult a Szentesi Katonatanács.
  • 106 éve, 1918. november 1-jén a Református Kör helyiségében (nagyszámú közönség, katonatisztek, katonák, polgárok, nők részvételével) megalakult a Nemzeti Tanács helyi szervezetének ideiglenes végrehajtó bizottsága. (A 24 tagú bizottság elnöke Burián Lajos ügyvéd.)
  • 56 éve, 1968. november 1-jén Szentesre látogatott Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, a MSZMP Politikai Bizottságának tagja.
  • 56 éve, 1968. november 1-jén megindult Szentesen a Vízmű Hiradó c. üzemi lap. (Felelős szerkesztő: Kruzslicz Pál.)
  • 39 éve, 1985. november 1-jén az egészségügyi miniszter és a Szegedi Orvostudományi Egyetem dr. Badó Zoltán osztályvezető főorvosnak (traumatológiai osztály), valamint dr. Veszelovszky Iván osztályvezető főorvosnak (szülészet-nőgyógyászati osztály) a címzetes egyetemi docensi címet adományozta. Ugyancsak címzetes egyetemi docensi címet kapott a mezőgazdasági miniszter és a Kertészeti Egyetem rektori tanácsának javaslatára dr. Csikai Miklós, a Szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszer (KZR) igazgatója.
  • 36 éve, 1988. november 1-jén a városi pártbizottság a Szentesi Életben nyilvánosságra hozta és széles körű vitára bocsátotta a városi pártértekezlet elé terjesztendő beszámoló-tervezetet, amelyhez a város lakói november 11-ig fűzhettek észrevételeket.
  • 35 éve, 1989. november 1-jén megtörtént a Kossuth utcai új postaközpont hivatalos átadása. Avató beszédet mondott Kertész Pál, a posta vezérigazgató-helyettese.
  • 35 éve, 1989. november 1-jén megalakult a Szabad Demokraták Szövetségének szentesi szervezete.
  • 34 éve, 1990. november 1-jén a vállalati tanács Horváth István mérnök üzemgazdászt választotta meg a Kontavill (Kontakta) igazgatójává, aki a jelzett napon foglalta el beosztását.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

November 2.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 190 éve, 1834. november 2-án a bíróválasztásra egybehívott népgyűlés nem fogadta el Boros Sámuel jegyző lemondását, sőt ragaszkodása jeléül egyhangú határozattal kimondta, hogy Borost véglegesíti állásában.
  • 179 éve, 1845. november 2-án ismét Boros Sámuelt választották főbíróvá.
  • 111 éve, 1913. november 2-án fúzió útján megalakult a Szentesi Torna Egylet. Alakítható szakosztályok voltak: torna és vívó, atlétika, labdarúgó és lövész. Elnök: dr. Cicatricis Lajos főispán, választmányi elnök: dr. Csúcs János vármegyei főjegyző, alelnök: Kádár Árpád.
  • 106 éve, 1918. november 2-án a rendkívüli városi közgyűlés üdvözölte a Magyar Nemzeti Tanácsot, elfogadta annak programját és kijelentette, hogy hazafias lelkesedéssel csatlakozik törekvéseihez. Utasította a polgármestert és a városi tisztikart, hogy csakis a Nemzeti Tanács, illetve a Károlyi-kormány utasításait hajtsa végre, a hűségesküt a helyi Nemzeti Tanács kezeihez tegye le.
  • 94 éve, 1930. november 2–18 között egymást követően 7 munkásküldöttség kereste fel a polgármesteri és az alispáni hivatalt munkaalkalmat követelve, sürgetve az ínségmunkák beindítását.
  • 36 éve, 1988. november 2-án az Ifjúsági Házban közkívánatra ismét megrendezték Friderikusz Sándor showját, amelynek vendégei ezúttal Kudlik Júlia TV-bemondó, Zalatnay Sarolta táncdalénekes és a szegedi Balogh Ferenc voltak.
  • 35 éve, 1989. november 2-án Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke felavatta Szentesen a második világháború és a fasizmus áldozatainak emlékművét, Máté István csongrádi szobrászművész alkotását. Az avatóbeszéd után ökumenikus egyházi szertartás következett, amelyben közreműködött Imre Ernő református esperes és Vági László katolikus apátplébános. Szirbik Imre tanácselnök zárszava és a Szózat elhangzása után, az emlékmű talapzatát elborították a kegyelet koszorúi és virágai.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 138 éve, 1886. november 2-án született Szentesen dr. Panyik Tóth Demeter (1886–1942) vármegyei tisztviselő, főlevéltárnok, árvaszéki elnök. A Tanácsköztársaság idején tagja a Szentes Városi Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsnak, majd a megyei tanács intézőbizottságának és 3 tagú direktóriumának. Az 1920-as években ügyvezető igazgatója a Szentesi Kisgazdák Szövetségének és a Szentesi Földmunkások Vállalkozó Szövetkezetének. Támogatója és rendszeres előadója volt a gazdák, iparosok és földmunkások művelésére szervezett ismeretterjesztő tanfolyamoknak.
  • 86 éve, 1938. november 2-án született Bandula Mihály testnevelő tanár, edző.
  • 107 éve, 1917. november 2-án hunyt el Dobovszky József (1854-1917) építőmester.

November 3.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 180 éve, 1844. november 3-án Boros Sámuelt egyhangúlag megerősítették főbírói tisztségében.
  • 128 éve, 1896. november 3–4 között Sima Ferenc támogatására Szentesre érkeztek Ugron Gábor és Hoch János országgyűlési képviselők. A főtéren elmondott beszédeikben éles hangon támadták a Kossuth (Ferenc)-párt egységbontó tevékenységét.
  • 106 éve, 1918. november 3-án a helyi Nemzeti Tanács ideiglenes végrehajtó bizottsága nagygyűlést tartott a Kossuth téren. A gyűlés jóváhagyta a végrehajtó bizottság névsorát. Elnökké választotta dr. Lánczi Simon Pált, aki letette az esküt a szentesi Károlyi-párt elnöke kezébe. Csongrád vármegye tisztikara szintén esküt tett, végül „A népparlament összes megjelent polgárai esküdtek hűséget a szabad hazának, Nemzeti Tanácsnak és kormánynak.”
  • 95 éve, 1929. november 3-án a polgárok és munkások szövetsége jelentős sikert ért el a megyei törvényhatósági bizottsági választásokon. A megyegyűlés 72 választott képviselői helye közül Szentes – a megye székhelye – 22 mandátum felett rendelkezett. A lezajlott választáson a 22 megyei mandátumból 16-ot a közös listán induló Kossuth Lajos pártkörök és az SZDP szereztek meg. (A 16 ellenzéki mandátumból 5 az SZDP szentesi csoportjára esett.)
  • 35 éve, 1989. november 3-án Für Lajos, az MDF köztársasági elnökjelöltje Szentesre látogatott, s a Halászcsárdában találkozott az MDF tagjaival és szimpatizánsaival.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

November 4.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 359 éve, 1665. november 4-én a szentesiek panaszos levelet intéztek Wesselényi Ferenc nádorhoz, amelyben védelmet kértek Balassa Ádám kékkői kapitány folyamatos hatalmaskodásával, valamint katonáinak fosztogatásaival és kegyetlenkedéseivel szemben. Borsod és Csongrád egyesült vármegyék szintén panaszt emeltek a kóbor rablók és szabadlegények pusztításai miatt, mondván: „Ha ezek égbekiáltó gonoszságaik meg nem zaboláztatnak, félő az egész alföldség végső pusztulásra ne jusson, mert azzal az ő sok gonoszságaikkal a törököt és pogány nemzetet ellenünk irritálják és provokálják.”
  • 173 éve, 1851. november 4-én báró Augusz Antal kerületi főispán kinevezte a községi választmányi tagokat és a polgármestereket. Szentes város polgármesterévé Jurenák Eduárdot nevezte ki. (Egy hónappal később Jurenák lemondott tisztségéről, de lemondását a császári hatóságok nem fogadták el. A terhes hivataltól 1852 februárjában sikerült megszabadulnia.)
  • 163 éve, 1861. november 4-én katonai erővel feloszlatták Csongrád Vármegye Bizottmányát, amelynek következtében a megyei tisztikar bejelentette lemondását.
  • 126 éve, 1898. november 4-én Sima Ferenc szentesi képviselő 4 órás obstrukciós beszédet tartott a parlamentben, élesen támadva a Bánffy-kormányt.
  • 123 éve, 1901. november 4-én helyi iparosok megalakították a Szentesi Jóbarátok Asztaltársaságát. Elnök Kovács György, jegyző Boros Lajos, pénztáros Ugrai Antal. (A tagok száma 20 fő.)
  • 79 éve, 1945. november 4-én nemzetgyűlési választásokat tartottak Magyarországon. Szentesen 20 991 választásra jogosult polgárt írtak össze, ebből szavazott 19 560 (93,18%). Az érvényes szavazatok száma 19 334, az érvénytelen szavazatok száma 216. A pártokra leadott szavazatok megoszlása: Független Kisgazdapárt 7818 (40,43%), Magyar Kommunista Párt 5953 (30,79%), Szociáldemokrata Párt 4661 (24,11%), Nemzeti Parasztpárt 590 (3,05%), Polgári Demokrata Párt 312 (1,62%). Kitűnik, hogy a Független Kisgazdapárt Szentesen is megkapta az érvényes szavazatok többségét, de elmaradt az 57%-os országos kisgazda eredménytől. Ezzel szemben az MKP és az SZDP helyi eredményei jóval meghaladták a 17%-os, ill. 17,4%-os országos átlagot. Figyelmet érdemel, hogy a két munkáspárt együtt helyben abszolút győzelmet aratott (54,9%).

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 211 éve, 1813. november 4-én született Jurenák Eduárd (1813-1884) földbirtokos, városi és megyei képviselő, 1851/52-ben Szentes polgármestere, 1861-től az evangélikus egyház felügyelője.
  • 109 éve, 1915. november 4-én született Szentesen dr. Gilicze László (1915-1997) református lelkész, egyháztörténeti, helytörténeti kutató, 1944-1987 között a Szentes-Felsőpárti Egyházközség lelkésze, 1979-től 1987-ig a Csongrádi Református Egyházmegye levéltárosa, gyűjteményi előadója, majd tanácsbírája, 1970-1977 között a Csallány Gábor Múzeum Baráti Kör elnökségi tagja.
  • 78 éve, 1946. november 4-én született dr. Papp Lehel György orvos, Szentes 1990-1994 közötti országgyűlési képviselője.
  • 76 éve, 1948. november 4-én született Majtényi András középiskolai tanár, zenetanár, karnagy.
  • 113 éve, 1911. november 4-én 53 éves korában elhunyt Tarnóczi Mihály (1858–1911) földmunkás-kubikos, a korai szentesi szocialista munkásmozgalom vezéregyénisége.

November 5.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 209 éve, 1815. november 5-én viharos körülmények között zajlott le a szentesi bíróválasztás. Öt személyt, a „zendülés” szervezőit, a megyei törvényszék 1 hónapi börtönre ítélte.
  • 163 éve, 1861. november 5-én a szentesi tisztikar – tiltakozásul a megyegyűlés erőszakos feloszlatása miatt – bejelentette lemondását. A közgyűlés a lemondást elfogadta, egyidejűleg kinyilatkozta, hogy a körülményektől függetlenül a város tisztikarának 3 évig a most visszavonult tisztviselőket tekinti. Ezek után a képviselő-testület is lemondott. A város ideiglenes kormányzására 3 tagú bizottság alakult.
  • 163 éve, 1861. november 5-én nyilvánosságra hozták a kormányzat új rendjének, a „provizóriumnak” a bevezetéséről szóló uralkodói leiratot, amely felfüggesztette a Helytartótanács testületi hatáskörét, feloszlatta a törvényhatóságokat, katonai bíráskodást léptetett életbe. Az uralkodó kinevezte gróf Pálffy Móric altábornagyot királyi helytartóvá.
  • 129 éve, 1895. november 5-19 között dr. Vadnay Andor főispán megvizsgálta Szentes város ügykezelését. A feltárt szabálytalanságokra és mulasztásokra hivatkozva fegyelmi eljárást indított Burián Lajos polgármester és 12 vezető tisztviselő ellen. (Az érintettek valamennyien 48-as ellenzéki érzelmükről voltak ismeretesek.)
  • 128 éve, 1896. november 5-én országgyűlési képviselőválasztást tartottak Szentesen. A város 2213 szavazásra jogosult polgára közül 1070 élt jogával. A leadott szavazatok pártok közötti megoszlása: Függetlenségi és 48-as (Sima) Párt 761, Szabadelvű (Cicatricis) Párt 197, Kossuth- (Olay-) párt 100, Szociáldemokrata (Pfeifer) Párt 12. Az igen heves csatározásból tehát Sima Ferenc került ki győztesen. (A Kossuth-párt óvást emelt Sima megválasztása ellen.)
  • 118 éve, 1906. november 5-én II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak Törökországból hazahozott hamvait országos ünnepségek közepette elhelyezték a kassai székesegyházban.
  • 113 éve, 1911. november 5-én megalakult a Szentesi Ifjúsági Egylet. Elnöke Takács János.
  • 113 éve, 1911. november 5–12 között repülőbemutatót tartott Szentesen, a Felső-csordajárásban Kvasz András aviatikus, a Scarelly-díj nyertese. A városból kiindulva (november 12-én) felállította a távolsági repülés gyorsasági rekordját. A Szentes–Kunszentmárton–Öcsöd–Szarvas–Mezőtúr–Békéscsaba útvonal közel 200 km távolságát 135 perc alatt tette meg.
  • 47 éve, 1977. november 5-én átadták a volt Hámán Kató lakótelepi új óvodát. (A város XIII. számú óvodáját ma kertvárosi óvodaként emlegetik.)
  • 43 éve, 1981. november 5-én felavatták az új, 500 méter hosszú közúti hidat Szentes és Csongrád között. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Pulai Árpád közlekedésügyi miniszter.
  • 34 éve, 1990. november 5-én Papp Imre néprajzi író születésének 90. évfordulója tiszteletére kopjafát állítottak a Szeder-temetőben. Az emlékoszlopot Hegyi Flórián és Pataki János népi iparművészek készítették. Délután a Városi Könyvtárban emlékkiállítás nyílt Papp Imre munkásságáról, amelyet Rózsa Gábor mérnök-muzeológus rendezett, és Majtényiné Túri Katalin igazgatónő nyitott meg. Az ezt követő tudományos ülésen elhangzott Szakál Aurél etnográfus „Papp Imre néprajzi írásainak sorsa” című referátuma.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 250 éve, 1774. november 5-én született Babarczy Imre (1774-1840) alispán, országgyűlési követ.
  • 227 éve, 1797. november 5-én született Nagy Sámuel (1797-1880) ügyvéd, városi főbíró.

November 6.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 164 éve, 1860. november 6-án a szentesi örökváltság ügye kritikus ponthoz érkezett. A város a nyár folyamán ismét pert veszített, s végrehajtási kereset alá került. Ebben a kiélezett helyzetben a községi választmány tagjainak többsége kimondta, hogy a jövőben üdvösebb volna, ha a váltsági ügy intézését egy, a város valamennyi birtokosa által választott bizottmányra ruháznák. Utóbb kiderült, hogy a november 6-án igen viharos légkörben lefolyt tanácskozás a községi választmány utolsó ülése volt.
  • 159 éve, 1865. november 6-án befejeződött az országgyűlési választói névjegyzékek összeállítása. (A választójoggal rendelkező szentesi lakosok száma 1788 fő.)
  • 106 éve, 1918. november 6-án megalakult a Nemzetőrség Szentesen. Egy zászlóaljból állt, amely négy századra oszlott (kb. 700–800 fővel). Parancsnoka: dr. Négyesi Imre városi rendőrkapitány helyettes, tartalékos százados.)
  • 102 éve, 1922. november 6-án közfelkiáltással dr. Négyesi Imre városi főkapitányt, 1920-tól helyettes-polgármestert választották meg Szentes város polgármesterévé. (Tisztségét 1936-ig töltötte be. 1944/45-ben egy rövid ideig ő volt a város polgármestere.)
  • 89 éve, 1935. november 6-án a NEP szentesi szervezetének választmányi ülésén Kozma György főispán bejelentette, hogy dr. Lázár Andor a szentesi mandátumáról lemondott, és a debreceni mandátumot fogadta el. Így a pártközpont választmánya helyette vitéz dr. Várady Lászlót jelölte.
  • 44 éve, 1980. november 6–7 között Szentesen, a Kertészeti Kutató Állomás nagytermében rendezték meg az asztalitenisz területi bajnokságot Bács-Kiskun, Békés, Szolnok és Csongrád megyei versenyzők részvételével. Az újonc, serdülő, ifjúsági és felnőtt korosztályban mintegy száz sportoló mérte össze tudását.
  • 38 éve, 1986. november 6-án a Városi Galériában megnyílt a Boros Sámuel és a szentesi örökváltság c. helytörténeti kiállítás, amelyet a Szentesi Levéltár munkatársai rendeztek a szentesi örökváltsági szerződés 150., valamint Boros Sámuel születésének 200. és halálának 120. évfordulójára. Megnyitót mondott dr. Barta László levéltár-igazgató.
  • 37 éve, 1987. november 6-án a Városi Galériában megnyílt a „Nevezetes középületeink” c. dokumentumkiállítás, amelyet a levéltár munkatársai rendeztek az őrizetükben lévő régi tervrajzokból.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 154 éve, 1870. november 6-án született dr. Eisler Sámuel (1870-1961) orvos, aki 1896-tól haláláig Szentesen működött.
  • 105 éve, 1919. november 6-án hunyt el dr. Uhlár István (1844–1919) katolikus lelkész, tanár, esperes, apát, pápai prelátus, aki 1878-tól haláláig lelkipásztor volt Szentesen. (1932 óta utca viseli nevét.)

November 7.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 213 éve, 1811. november 7-én a vármegye kiadta az építési engedélyt az evangélikus egyház részére a régen tervezett imaház és iskola létesítésére. (Az egyház ekkor 206 hívőt számlált.)
  • 175 éve, 1849. november 7-én Csongrád és Csanád megye közigazgatásilag szétvált. Megszűnt a kormányzó alispáni tisztség.
  • 127 éve, 1897. november 7-én falrakási bokrétaünnepet tartottak az új városi szálloda építésénél, mivel elérték az emeleti szinteket (= a Petőfi Szálló Kossuth utcai homlokzatánál).
  • 115 éve, 1909. november 7-én Justh Gyula és a bankcsoporthoz tartozó 115 függetlenségi képviselő nagygyűlést tartott Makón. Ezzel egyidejűleg a Függetlenségi Párt jobbszárnya (91 képviselő) Budapesten ünnepi vacsorát rendezett Kossuth Ferenc tiszteletére, aki ez alkalommal nyíltan szembehelyezkedett az önálló bank felállításáért folyó mozgalommal. Szentesen a Függetlenségi és 48-as Balpárt képviselői tartottak gyűlést, kemény kritikát gyakorolva a koalíciós kormány és Kossuth Ferenc pártelnök elvfeladó politikája felett.
  • 98 éve, 1926. november 7-én leleplezték az Erzsébet téren felállított I. világháborús hősi emlékművet, Pásztor János szobrászművész alkotását. Az ünnepségen jelen volt és beszédet mondott József főherceg.
  • 64 éve, 1960. november 7-én az 1953-ban alapított Szentesi Középiskolai Leánydiákotthon elnyerte a kollégiumi címet, amely utóbb Vámos Ilona nevét vette fel. (A Munkácsy utcai épületében előbb 80, majd 100 tanulólány befogadását tudta biztosítani.)
  • 42 éve, 1982. november 7-én átadták rendeltetésének a Szabadság téren épült új Autóbusz Pályaudvart. Számítások szerint a korszerű létesítmény 12 kocsiállásáról naponta 182 távolsági- és helyközi járat indul, ill. érkezik, s az utasforgalom eléri a tízezer főt.
  • 34 éve, 1990. november 7–11 között a Párizsban megrendezett női vízilabda BEK-döntőn a Szentesi SC csapata kivívta a negyedik helyezést.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

November 8.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 159 éve, 1865. november 8-án Tomcsányi József főispán kifejtette azon meggyőződését, hogy a rendezett tanács megsemmisítése „felsőbb sugallat folytán s nem minden kifogás feletti eljárás útján történt”. Ezért szükségesnek és jogosnak tartotta Szentes lakóinak újbóli megkérdezését a rendezett tanács ügyében.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 103 éve, 1921. november 8-án 58 éves korában elhunyt Futó Zoltán (1863–1921) szentesi református lelkész, egyházi író, hitszónok, a békés-bánáti egyházmegye főjegyzője, tanácsbírája, esperese, aki 1898-tól haláláig Szentesen szolgált. (1908-ban Joó Béla megfestette életnagyságú portréját, 1932-ben utcát neveztek el róla Szentesen.)

November 9.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 174 éve, 1850. november 9-én az uralkodó kinevezte a kerületi főispánokat. A pest-budai kerület élére báró Augusz Antal került.
  • 89 éve, 1935. november 9-én Szentesre érkezett Gömbös Gyula miniszterelnök, és hatásos beszédet tartott a Tóth József Színházteremben megrendezett választási nagygyűlésen. A kb. 1500 fős hallgatóság előtt elmondott beszédében részletesen szólt kormánya politikájáról, az elért eredményekről, keményen támadva az ellenzéki pártokat. Befejezésül méltatta vitéz dr. Várady László helyi gyógyszerész emberi tulajdonságait, erényeit, valamint a választók bizalmába ajánlva őt. Válaszbeszédében Várady hitet tett a Gömbös Gyula személye és politikája mellett.
  • 37 éve, 1987. november 9-én születésének 125. évfordulóján a Csallány Gábor Múzeumbaráti Kör emléktáblát helyezett el Farkas Sándor (1862–1926) amatőr régész, gyógyszerész, múzeumalapító tiszteletére a volt „Megváltó” patika falán (Kossuth u. 11.). Ugyanekkor a múzeum ligeti épületében helytörténeti kiállítás nyílt „A magyarságért! – Farkas Sándor magánmúzeuma” címen.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 162 éve, 1862. november 9-én született Farkas Sándor (1862–1926) gyógyszerész, régész, a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat alapító tagja, a „Magyarságért” nevű magánmúzeum alapítója és tulajdonosa.
  • 149 éve, 1875. november 9-én született Abaffy Béla (1875-1918) gimnáziumi tanár.
  • 89 éve, 1935. november 9-én született Szolnokon dr. Badó Zoltán (1935-1997) sebész főorvos, az orvostudományok kandidátusa, címzetes egyetemi docens. 1954-ben a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett, 1960-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerzett oklevelet. 1964-ben általános sebész, 1969-ben traumatológiai szakvizsgát tett; 1974–78. között MTA-levelező aspiráns, az orvostudományok kandidátusa; 1985-től c. egyetemi docens; 1991-től az orvostudományok doktora. 1960-tól a Szentesi Kórház munkatársa, Bugyi István professzor tanítványa. 1969-től osztályvezető főorvos, 1975-től Csongrád megye balesetsebész főorvosa, 1980-tól a Szegedi Orvostudományi Egyetem előadója, számos országos szakmai szervezet vezetőségi tagja. Kutatási területe a csont- és ízületpótlások. Magyarországon 1975-ben elsőként ültetett be szánkó típusú térdprotézist. Ő volt az, aki a vidéki traumatológiai osztályokban bevezette a koponyasérültek plasztikai ellátását, később a csípőízületi és térdízületi pótlásokat. Külföldi és hazai szaklapokban kb. 120 tudományos közleménye jelent meg; 10 szabadalom társszerzője. 1988-ban megkapta Szentes Város Alkotói Díját, 1991-ben pedig a Bugyi István-emlékérmet.

November 10.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 175 éve, 1849. november 10-én megjelent a “Magyarországban ideiglenesen behozandó bírósági szervezet” című rendelet, amely intézkedett a járásbíróságok felállításáról.
  • 36 éve, 1988. november 10-én a Városi Galériában megnyílt a Szentes város XIX. századi geometrái c. helytörténeti kiállítás. A város első földmérőinek és mérnökeinek kéziratos térképeit bemutató dokumentumtárlatot Labádi Lajos főlevéltáros és Rózsa Gábor mérnök-muzeológus rendezte.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 201 éve, 1823. november 10-én született Filó János (1823–1897) református lelkész, teológiai tanár, az Országos Közoktatási Tanács tagja, nemes adományozó, aki 40 éven át szolgált Szentesen.
  • 89 éve, 1935. november 10-én született Szánthó Lajos zeneszerző, zenetanár.
  • 76 éve, 1948. november 10-én született Hering Ferenc tanító, a Hazafias Népfront volt városi titkára.
  • 76 éve, 1948. november 10-én született Gilicze András Sándor református lelkész, önkormányzati képviselő.
  • 136 éve, 1888. november 10-én 74 éves korában meghalt Győri József (1814–1888) volt városi levéltárnok, tanácsnok, helyettes polgármester. (27 éven át állt Szentes város szolgálatában.)
  • 124 éve, 1900. november 10-én hunyt el Főző József (1839-1900) református kántor.
  • 95 éve, 1929. november 10-én hunyt el Nagy Imre (1876-1929) városi főjegyző, monográfus.

November 11.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 142 éve, 1882. november 11-én báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedési miniszter Horváth Gyula ármentesítési kormánybiztos, városunk díszpolgára kíséretében Szentesre érkezett az elkészült védőgátak megtekintésére.
  • 129 éve, 1895. november 11-én Sima Ferenc beszédet tartott a képviselőházban az agrárszocialista mozgalmak terjedésének gazdasági okairól.
  • 115 éve, 1909. november 11-én a Függetlenségi és 48-as Párt országos értekezletén az önálló bank kérdésében 120:74 arányban leszavazták Kossuth Ferencet, aki híveivel elhagyta az anyapártot, és új pártot alakított Negyvennyolcas Függetlenségi Kossuth Párt néven. Ezzel a Függetlenségi és 48-as Párt kettészakadt. Az új párt elnökévé Kossuth Ferencet választották; az anyapártban maradt többség pedig Justh Gyulát tette meg hivatalos vezérévé.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 80 éve, 1944. november 11-én született ifj. dr. Filep Aladár szülész-nőgyógyász.

November 12.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 133 éve, 1891. november 12-én a polgármester-választás ellen a belügyminiszterhez benyújtandó fellebbezés tárgyában összehívott rendkívüli közgyűlést Tasnády Antal feloszlatta.
  • 120 éve, 1904. november 12-én egyházi szertartás kíséretében föltették az új evangélikus templom tornyára a gombot a kombinált kereszttel. (Az épület ünnepélyes átadására 1905 októberében került sor.)
  • 118 éve, 1906. november 12–13 között a rendezett tanácsú városok (köztük Szentes) kongresszust tartottak Budapesten. Memorandumban foglalták össze a városok sérelmeit és nehézségeit, amelyet eljuttattak a belügyminiszterhez.
  • 117 éve, 1907. november 12-én dr. Molnár Jenő szentesi országgyűlési képviselő és több társa kilépett a Függetlenségi és 48-as Pártból.
  • 108 éve, 1916. november 12-én a Vöröskereszt Egylet Szentesi Fiókja jótékonysági orgonahangversenyt rendezett a református nagytemplomban.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

November 13.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 185 éve, 1839. november 13-án a városi tanács egy felségfolyamodást készített, amelyben kérték az uralkodót, hogy az örökváltsági szerződés alapján a város javára adjon ki egy privilégiumot, s ebben szabályozza Szentes jogállását. A település küldötteit audiencián fogadta V. Ferdinánd, akik élőszóban is előadták a város kérelmét. Az uralkodó megígérte, hogy intézkedni fog az ügyben.
  • 184 éve, 1840. november 13–14 között a vármegye nagy hajtóvadászatot tartott a szentesi határban a betyárok ellen, amelyben Szentesről 80 lovas és 300 gyalogos ember vett részt.
  • 175 éve, 1849. november 13-án lefogták és Pestre szállították Horváth Ferencet, Szentes szabadságharc alatti országgyűlési képviselőjét. (Utóbb ideiglenesen szabadlábra helyezték, de az eljárás folytatódott ellene.)
  • 123 éve, 1901. november 13-án a megyei képviselőválasztásokon a függetlenségi ellenzék csúfos vereséget szenvedett. A város valamennyi választókerületében a kormánypárt jelöltjei kerültek ki győztesen.
  • 104 éve, 1920. november 13-án a nemzetgyűlés elfogadta az 1920/XXXVI. törvénycikket a földreformról, amely lehetővé tette házhelyek és kishaszonbérletek juttatását az „érdemes” és „gondos” gazdák számára. Szentesen az első összeíráskor (1921-ben) 2424 fő kért földet (1800 földnélküli, 270 törpebirtokos, 242 hadirokkant, 112 egyéb foglalkozású), 1735 fő pedig házhelyet. A földigénylők száma 1922-ben további 400 fővel gyarapodott. (A végrehajtás során az igénylők közül csupán 1647 fő részesült különböző nagyságrendű földjuttatásban: 544 földnélküli, 358 törpebirtokos, 348 hadijogosult, 397 iparos és közalkalmazott.)
  • 80 éve, 1944. november 13-án az alispán jelentéséből kitűnik, hogy az orvoshiány ellenére a szentesi megyei kórház minden osztályán megkezdődött a gyógykezelés. A kórház irányítását ekkoriban dr. Joó Béla, az idegosztály főorvosa látta el.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 60 éve, 1964. november 13-án hunyt el ifj. dr. Arady Kálmán (1893-1964) orvos, művészettörténész.

November 14.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 164 éve, 1860. november 14-én Sréter Antal szentesi polgármester benyújtotta lemondását. Az elkövetkező hetekben az Októberi Diploma hatására megindult átszervezések kerültek az érdeklődés középpontjába. Az alkotmányosság helyreállításáig a kinevezett régi tanács intézte a város ügyeit, a polgármesteri teendők intézését Dózsa Lajos rangidős tanácsnok vette át.
  • 130 éve, 1894. november 14-én Kossuth Ferenc országos körútja során Szentesre látogatott.
  • 105 éve, 1919. november 14–16 között a román csapatok kivonultak Budapestről és a Duna-Tisza közéről. Horthy Miklós fővezér a “nemzeti hadsereg” élén bevonult Budapestre.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 173 éve, 1851. november 14-én született Szentesen Sarkadi Nagy Mihály (1851–1893) városi főkapitány, 1884–1891 között Szentes polgármestere. Hivatali működése idején készült el a város első vasútvonala, a főtéri díszkút, a hajléktalanok menháza, a gimnázium reprezentatív épülete és számos egyéb közalkotás. (A város 1896-ban megfestette arcképét; 1932-ben utcát neveztek el róla.)
  • 110 éve, 1914. november 14-én született Kovács János (1914-1969) kőműves.
  • 92 éve, 1932. november 14-én született dr. Balogh Ferenc járásbíró, bírósági elnök, aki 1956–1996 között működött a Szentesi Járásbíróságon.
  • 249 éve, 1775. november 14-én 79 éves korában Bécsben elhunyt báró Harruckern Ferenc (1696-1775), Szentes földesura. Vele a család férfiágon kihalt. A közel 800 000 holdat kitevő Harruckern birodalom utóbb női ágon három főúri család között került felosztásra (Wenckheim, Stockhammer és Károlyi családok). Szentes és környéke házasság révén a gróf Károlyi nemzetség birtokába jutott.

November 15.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 120 éve, 1904. november 15-én megyei képviselőválasztásokat tartottak Szentesen. A 19 szentesi mandátumból a kormánypárt 11-et, az ellenzék 8-at szerzett meg. (A megye többi településén ellenzéki győzelem született; a választásra kerülő 30 mandátumból 23 az ellenzéknek, 7 pedig a kormánypártnak jutott.)
  • 98 éve, 1926. november 15-én Pataki Imre elnökletével a Kisgazda Párt székházában értekezletet tartott a Szentesi Politikai Pártok Intéző Bizottsága, amely a kormánypárti és kormánytámogató szervezeteket fogta össze az országgyűlési választások előkészítése és az egységes fellépés biztosítása érdekében. Bugyi Antal nemzetgyűlési képviselő általános politikai tájékoztatója után dr. Péter Ernő ügyvéd, az I. 48-as Népkör elnöke indítványozta, hogy az intéző bizottság ismételten Bugyi Antalt jelölje a város országgyűlési képviselőségére. A testület elfogadta az indítványt, s állásfoglalásáról táviratilag értesítette Bethlen István miniszterelnököt. (Említést érdemel, hogy a Szentesi Kisgazda Szövetség nem csatlakozott a Bugyi Antalt jelölő pártokhoz, hanem saját jelölt indításán fáradozott.)
  • 79 éve, 1945. november 15-én lemondott dálnoki Miklós Béla és kormánya. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöksége Tildy Zoltánt bízta meg a miniszterelnöki teendők ellátásával és kormányalakítással.
  • 38 éve, 1986. november 15-én megalakult a Szentesi Városvédő és Városszépítő Egyesület. Az alakuló közgyűlésen az 55 alapító tag elfogadta az egyesület alapszabályát, majd megválasztotta a vezetőséget: elnök Deli Pál, alelnökök Bóka Imre és Juhász József, titkár Kruzslicz Pál.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 84 éve, 1940. november 15-én született Szentesen Göbölyös Gyula festőművész, tanár.
  • 117 éve, 1907. november 15-én elhunyt Sz. Kovács Pál volt városi főszámvevő, ipartestületi jegyző, hírlapíró, a Szentesi Lap és a Szegedi Napló munkatársa, a Szentes és Vidéke, a Közérdek, a Kecskeméti Friss Újság és a Szabadság című lapok alapítója és szerkesztője.

November 16.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 176 éve, 1848. november 16-án újabb 381 főből álló szentesi nemzetőr alakulat indult útnak Bartha János gyalogos és Lakos Ferenc lovas százados vezetésével. Előbb Nagyszentmiklósra érkeztek, innen Knézre vonultak, végül Zsombolyán szálltak táborba. (A 472 fős váltás megérkezése után, december közepén tértek haza Szentesre.)
  • 106 éve, 1918. november 16-án a Szentesi II. Függetlenségi és 48-as Népkör választmánya határozatot hozott a Szociáldemokrata Párthoz való csatlakozásról.
  • 36 éve, 1988. november 16-án a Tóth József Színházteremben vidám kabaré előadást tartott Bodrogi Gyula, Csala Zsuzsa, Szuhay Balázs, Verebes István és Forgács Gábor.
  • 35 éve, 1989. november 16-án a városi tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta az új kórházigazgató kinevezésének kérdését. Szakmai és emberi vonatkozásokra tekintettel nem nevezte ki az intézmény élére az egyedül maradt pályázót, dr. Papp Lehel Györgyöt, hanem december 31-ig szólóan megbízott igazgatót kért fel a kórház vezetésére. Sokan politikai szándékot feltételeztek a döntés mögött, mivel Papp Lehel György az MDF helyi szervezetének társelnöki tisztségét viselte. Hivatalos részről ezt cáfolták, a döntés indokaként azt hozva fel, hogy Papp doktor ellen egy orvosi mulasztás miatt rendőrségi vizsgálat folyik, amelyet ő a pályázata beadásakor elhallgatott. Az ügy megosztotta a városi közvéleményt.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 94 éve, 1930. november 16-án született Zsíros Katalin középiskolai tanár, néprajzkutató, a helyi Honismereti Bizottság volt elnöke, a Magyar Néprajzi Társaság tagja.

November 17.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 154 éve, 1870. november 17-én a Szentes Városi Tanács támogató határozatot hozott Cherrier János gyöngyösi nyomdász kérvényére, amelyben bejelentette azon szándékát, hogy könyvnyomdáját, könyvkereskedését és kölcsönkönyvtárát Szentesre telepíti át. (Ez volt az első nyomdaipari vállalkozás a városban. A következő évben Cherrier újságot is indított Szentesi Lapok címen.)
  • 135 éve, 1889. november 17-én a szentesi megyei képviselők egy csoportja értekezletet tartott az új megyei tisztikar személyi összetétele kérdésében. Stammer Sándor hivatalban lévő alispánnal szemben Balogh János megyei árvaszéki elnököt jelölték az alispáni tisztségre.
  • 106 éve, 1918. november 17-én a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezete szervező nagygyűlést tartott a Kossuth téren.
  • 106 éve, 1918. november 17-én megalakult Szentesen a Szellemi Munkások Demokrata Köre. (Elnök: Bárány Árpád tanfelügyelő, alelnök: dr. Rimély Dezső kórházi igazgató-főorvos.)
  • 105 éve, 1919. november 17-én közzétették az 5985/1919. számú kormányrendeletet a nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról. Lényege: kimondja az általános, egyenlő és titkos választójogot; választójogot biztosít minden magyar állampolgárnak, aki a 24. életévét betöltötte, legalább fél éve ugyanabban a községben lakik vagy ott lakása van; nőknél azzal a megszorítással, hogy tud írni és olvasni.
  • 95 éve, 1929. november 17-én megalakult a Szentesi Iparos Kör.
  • 35 éve, 1989. november 17-én a Népi Ellenőrző Bizottság rendkívüli ülést tartott Brnya György elnökletével, amelyen kimondták a szervezet jogutód nélküli megszűnését.
  • 35 éve, 1989. november 17-én az MDF Szentesi Szervezete az Árpád Tsz székházában nyilvános vitaestet szervezett a mezőgazdaság jövőjéről.
  • 34 éve, 1990. november 17-én a Bartha János Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet fennállásának 50 éves évfordulóján jubileumi ünnepséget rendezett a Tóth József Színházteremben. Az ünnepség keretében dr. Szabó Zoltán főosztályvezető átadta a Földművelési Minisztérium dicsérő oklevelét.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 96 éve, 1928. november 17-én született Szentesen Kaczúr István újságíró, lapszerkesztő, a Csongrád Megyei Hírlap főmunkatársa.
  • 81 éve, 1943. november 17-én született Lehota András hegedűművész, városunk szülötte.

November 18.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 173 éve, 1851. november 18-án Bonyhády István megyefőnök beiktatta hivatalába a 24 tagú szentesi községi választmányt.
  • 120 éve, 1904. november 18-án a Daniel-féle szigorított házszabály-javaslatot a Szabadelvű Párt képviselőházi puccsal, az ún. zsebkendőszavazással elfogadta.
  • 119 éve, 1905. november 18-án Kristóffy József belügyminiszter megvonta 12 vármegye államsegélyét, mert továbbra sem hajtották végre a kormány rendeleteit.
  • 102 éve, 1922. november 18-án a kormányzó kormányfőtanácsossá nevezte ki Bugyi Antal volt városi főjegyzőt, Szentes nemzetgyűlési képviselőjét.
  • 84 éve, 1940. november 18-án ünnepélyesen megnyitották a Szentesi M. Kir. Téli Gazdasági Iskola és Mezőgazdasági Állomást, amely ifj. Bartha János gazdálkodó hagyatékából létesült. A mai Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet jogelődének számító intézmény 46 tanulóval kezdte meg a működését Regele János igazgató irányításával. Az épület terveit Kerekes András építész készítette. (Az iskola előbb 1943-ban, majd 1988-ban felvette az alapító, ifj. Bartha János nevét.)

Születések, halálozások

[szerkesztés]

November 19.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 174 éve, 1850. november 19-én a Cs. Kir. Legfőbb Törvényszék ismét tárgyalta Szentes kompromisszionális ügyét, ezúttal elutasítva a város semmisségi kérelmét. A város közvetlenül az uralkodóhoz fordult jogorvoslatért.
  • 120 éve, 1904. november 19-én az ellenzéki pártok (a két függetlenségi párt, a Néppárt, a Demokrata Párt, a Nemzeti Párt és az Új Párt) koalíciót alakítottak. A vezérlő bizottság elnökévé Kossuth Ferencet választották.
  • 106 éve, 1918. november 19-én a szentesi Nemzeti Tanács és Katonatanács együttes ülésén kimondta feloszlatását és újjáalakítását.
  • 106 éve, 1918. november 19-én az Alföldi Ellenzék című újság a nevét Alföldi Újságra változtatta.
  • 89 éve, 1935. november 19-én dr. vitéz Várady László kormánypárti országgyűlési képviselőjelölt a pótválasztás előtti hetekben saját költségén nagyarányú földmunkát indított, biztosra véve, hogy az általa alkalmazott több száz munkanélküli kubikos őrá fog szavazni. Kampányfogása a választások előtti napokban lelepleződött, ugyanis az Alföldi Újság november 19-én hírül adta, hogy a külterületi határban folyó útépítkezésekről váratlanul elbocsátottak 180 kubikost, mert vonakodtak aláírni a kormánypárti jelölt ajánlási íveit.
  • 44 éve, 1980. november 19-én a Városi Könyvtár író-olvasó találkozót szervezett Marosán György író-politikussal, aki válaszolt az érdeklődők kérdéseire, s dedikálta a közelmúltban megjelent, Az úton végig kell menni és A tüzes kemence című könyveit.
  • 34 éve, 1990. november 19-én „Tehetségeink tárlata” címmel kiállítás nyílt a Helyőrségi Művelődési Otthonban. A tárlaton kiállító művészek: Bese László, Bíró Jenő, Czimbalmos Endre, Katona Imre, Kun Rezső, Magyar Ági, Major Anna, Nagy István és Váczi Imre.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 168 éve, 1856. november 19-én született Szentesen dr. Mátéffy Ferenc (1856–1927) ügyvéd, hírlapíró, lapszerkesztő, városi és megyei képviselő, Szentes 1902–1918 közötti polgármestere. (1932 óta utca viseli nevét.)
  • 143 éve, 1881. november 19-én született Szentesen Márkus László (1881–1948) író, rendező, színházi szakíró, kritikus, díszlettervező. 1923-tól az Operaház tagja, főrendezője, örökös tagja, 1935–1944 között igazgatója, 1945-től haláláig a Színművészeti Főiskola tanára.
  • 139 éve, 1885. november 19-én 58 éves korában elhunyt Farkas Lajos (1827-1885) ügyvéd, volt városi levéltárnok, majd városi főügyész.

November 20.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 120 éve, 1904. november 20-án a szentesi 48-as körök elnöksége táviratilag üdvözölte a szövetkezett parlamenti ellenzéket: “Alkotmányunk ellen intézett merénylet tetteseit megvetjük. A legszentebb küzdelemre szövetkezett ellenzék harcosait szívünk teljes melegével üdvözöljük” – szólt a távirat.
  • 108 éve, 1916. november 20-án Szentesen átmenetileg felére csökkentették a kenyér- és lisztadagokat. Az ellátatlanok naponta 16 dkg kenyeret, illetve 12 dkg lisztet kaptak.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 81 éve, 1943. november 20-án született Katona Kiss János festő, magtáros, önkormányzati képviselő.
  • 83 éve, 1941. november 20-án 84 éves korában elhunyt Derzsi Kovács Ferenc (1857–1941), a szentesi gimnázium 1884–1915 közötti tanára, kultúrtörténész, a Vöröskereszt Egylet egyik alapítója és titkára, a Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat főtitkára, a Népfőiskolai Tanfolyam elnök-igazgatója, a Szentesi Filharmonikusok elnöke.

November 21.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 144 éve, 1880. november 21-23 között ismét Gerőcz Lajost választották a református egyház lelkészévé.
  • 115 éve, 1909. november 21-én Nagyatádi Szabó István vezetésével megalakult a 48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt. Programjának lényege: általános titkos választójog; a kisbirtokosok érdekvédelme; a progresszív adózás bevezetése; Magyarország teljes állami és gazdasági függetlensége.
  • 98 éve, 1926. november 21-én nyilvánosságra került, hogy a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör és a Szentesi 48-as Kossuth Lajos Pártkör együttes szervező bizottsága – egyetértésben az Országos Kossuth Párt vezetésével – dr. Búza Barna nyugalmazott földművelésügyi minisztert indítja jelöltként az országgyűlési választásokon. (Először ismét Batthyány Tivadar grófot kérték fel jelöltnek, de ő magas életkora miatt nem vállalta a jelölést.) Az Alföldi Újság hírül adta, hogy dr. Szeder Ferenc János földbirtokos személyében egy harmadik jelölt fellépése is várható, aki kormánytámogató pártonkívüli programmal kívánja megnyerni a választókat.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 177 éve, 1847. november 21-én született Balázsovits Norbert (1847–1913) gimnáziumi tanár, 1899–1911 között igazgató, városi és megyei képviselő, lapszerkesztő, a Polgári Olvasókör és a Szentesi Iparos Ifjak Önképző Körének elnöke.
  • 111 éve, 1913. november 21-én 82 éves korában elhunyt Várady Lajos (1831–1913) gyógyszerész, volt 1848/49-es honvédtiszt.
  • 108 éve, 1916. november 21-én 86 éves korában meghalt Ferenc József (1830-1916) osztrák császár és magyar király; trónra lépett IV. Károly.
  • 85 éve, 1939. november 21-én hunyt el Szabó Ferenc (1881-1939) áll. elemi iskolai igazgató.
  • 35 éve, 1989. november 21-én 81 éves korában elhunyt Nagyajtósi István (1908–1989) gimnáziumi tanár, irodalomtörténész, helytörténész, tankönyvíró, a Francia Akadémia lovagja. A november 28-án megtartott temetésén a gimnáziumi tantestület nevében Bácskai Mihály igazgató búcsúztatta.

November 22.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 150 éve, 1874. november 22-én a Szentesi 48-as Népkör rendkívüli közgyűlése – a Negyvennyolcas Függetlenségi Párt végrehajtó bizottságának felhívása ellenére – nem járult hozzá a 48-as Népkör nevének függetlenségi körre történő átkereszteléséhez. A névcsere körüli vita megosztotta a tagságot.
  • 106 éve, 1918. november 22-én népgyűlést tartottak a Kossuth téren, amely megválasztotta az új Nemzeti Tanácsot és az új Katonatanácsot. (Az új Nemzeti Tanács 34 tagú lett, elnöke: dr. Lánczi Simon Pál; az új Katonatanács 20 tagú, elnöke: Piti Péter.)
  • 99 éve, 1925. november 22-én megalakult a Szentesi 48-as Kossuth Lajos Pártkör. Elnöke Fábián Nagy András; a tagok száma 70 fő.
  • 55 éve, 1969. november 22-én Szentesre látogatott Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki megbeszélést folytatott a város vezetőivel Szentes időszerű kérdéseiről. Apró Antal és kísérete délután üzemlátogatáson vett részt a Kontaktában, amely munkásfórummal zárult.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

November 23.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 190 éve, 1834. november 23-án a városi tanács vármegyei közvetítéssel felszólítást kapott a Helytartótanácstól, hogy az 1816 óta tartó úrbére perben (amelynek középpontjában a legelőhasználat állt) igyekezzék egyezségre jutni az uradalommal. A tanács népgyűlést hívott egybe, amely a tanács mellé 8 tagú bizottságot választott az ügy megvitatására. A tárgyalások végeztével késznek mutatkoztak az egyezségre. A határozatot tudatták Gosztonyi Sándor uradalmi főügyésszel.
  • 114 éve, 1910. november 23-án a szentesi megyei képviselőválasztáson a 19 mandátumból a függetlenségi párt csupán 4-et nyert el. Szentesen az ellenzék mélypontra jutott.
  • 98 éve, 1926. november 23-án megalakult a Szentesi M. Kir. Polgári Leányiskola Segítő Egyesülete.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

November 24.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 132 éve, 1892. november 24-én a városi közgyűlés ismételten felfüggesztette hivatalából dr. Tasnády Antal polgármestert, s elrendelte a fegyelmi eljárás megindítását. (A polgármesteri teendők ellátását ezúttal is Burián Lajos tisztiügyészre bízták.)
  • 112 éve, 1912. november 24-én a szentesi megyeháza nagytermében megnyílt Lakos János festőművész és Koncz Antal szobrászművész közös kiállítása, amelyet december 8-ig tekinthettek meg az érdeklődők.
  • 105 éve, 1919. november 24-én megalakult Huszár Károly koalíciós kormánya.
  • 104 éve, 1920. november 24-én a belügyminiszter jóváhagyta a Szentesi Kisgazdák Szövetségének alapszabályát. Az ezt követően megtartott alakuló közgyűlésen Jószai Bálint gazdálkodót választották a szervezet elnökévé, aki 1945-ig viselte tisztségét. (1945 márciusában a Kisgazdák Szövetsége átalakult a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezetévé.)
  • 89 éve, 1935. november 24-én Lázár Andor országgyűlési képviselő lemondása miatt időközi országgyűlési választásokat tartottak Szentesen. Az ellenzéki pártok közül egyedül a Független Kisgazdapárt állított jelöltet Nagy Pál személyében, aki számíthatott a szociáldemokrata munkásság szavazataira is. Mindenki biztosra vette a kormánypárti jelölt, vitéz Várady László fölényes győzelmét, ezért meglepőnek számított, hogy a kisgazda jelöltnek 3336 szavazatot sikerült szereznie. Ez azonban kevésnek bizonyult Várady 4432 voksával szemben, amellyel elnyerte Szentes város mandátumát. (A város 10 586 választópolgára közül 7768 élt szavazati jogával, vagyis a választók 73%-a.)
  • 80 éve, 1944. november 24-én dr. Négyesi Imre polgármester megalakította az ideiglenes városi tanácsot, amelynek hivatalból tagjai lettek Molnár Kálmán polgármester-helyettes, Cseuz Béla műszaki tanácsos és Für Géza, a közélelmezési hivatal vezetője. Rajtuk kívül tagokat delegálhattak a pártok, egyházak és egyéb szervezetek.
  • 34 éve, 1990. november 24-én Szentesre látogatott dr. Horn Gyula, az MSZP és az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A „Hol van Európa?” című katonai népfőiskolának volt a vitavezetője. A rendezvény után interjút adott a Szentesi Élet munkatársának, Dóczi Jusztinának.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 45 éve, 1979. november 24-én hunyt el Pálinkás Mihály (1903-1979) géplakatos, járási tanácselnök.

November 25.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 146 éve, 1878. november 25-én Simonyi Ernő lemondása folytán országgyűlési pótválasztást tartottak Szentesen. Törs Kálmán fővárosi ügyvéd, író, újságíró, a Függetlenségi Párt jelöltje került ki győztesen, 654:211 szavazati aránnyal megelőzve a helyi kormánypárt jelöltjét, Kiss Zsigmondot. (Ettől kezdve 14 éven át Törs Kálmán képviselte a várost a parlamentben.)
  • 124 éve, az 1900. november 25-én megtartott egyházi értekezleten Futó Zoltán lelkész kezdeményezésére kimondták a Szentesi Református Kör megalakítását. (Az alapszabály csak 1902-ben készült el.)
  • 120 éve, 1904. november 25-én a szentesi 48-as körök együttes választmánya elhatározta egy tiltakozó népgyűlés szervezését, amelyre meghívták az egyesült ellenzék országos vezetőit.
  • 115 éve, 1909. november 25-én dr. Kelemen Béla főispán kinevezte Szentes város rendőrfőkapitányává Zilahy Kálmán nagyváradi rendőrfogalmazót.
  • 98 éve, 1926. november 25-én beiktatták hivatalába alsótakáchi dr. Farkas Bélát, Csongrád megye új főispánját. (Tisztségét 1935-ig viselte.)

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 109 éve, 1915. november 25-én született Csongrád-Mentettréten Borbás Lajos (1915-1994) kubikos, mezőgazdasági mérnök, író, publicista, a Földmívelő c. lap alapítója, 1945/46-ban az MKP Szentes városi, 1946-tól 1949-ig Csongrád megyei titkára, 1949-1952 között a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségének főtitkára, 1952-1958 között a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének országos elnöke, volt országgyűlési képviselő.

November 26.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 150 éve, 1874. november 26-án a király szentesítette az 1874: XXXIII. törvénycikket, az új választójogi törvényt. (A választójogosultság feltétele: 1/4 telek vagy háromszobás városi háztulajdon, vagy 105 forint adóköteles jövedelem; önálló iparosoknál egy segéd alkalmazása, az értelmiségnél a diploma mellett kinevezéshez, illetve választáshoz kötött állás; adóhátralékosok nem szavazhatnak; kötelező a nyílt szavazás; a választók száma csökken.)
  • 148 éve, 1876. november 26-án újjáalakult a Szentesi Segélyegylet. Igazgató Kiss Zsigmond ügyvéd. (Az alapszabály jóváhagyására 1877. szeptember 3-án került sor.)
  • 103 éve, 1921. november 26-án Bethlen miniszterelnök meghirdette a konszolidáció programját, amelynek lényege: szociális béke, együttműködési készség mindazokkal, akik hajlandók közreműködni az ország újjáépítésében. Egységes kormányzópárt megalakítására szólította fel a pártokat.
  • 76 éve, 1948. november 26-án az országgyűlés elfogadta az 1948: XLIII. törvénycikket a nők egyenjogúsításáról.
  • 36 éve, 1988. november 26-án városi pártértekezletet tartottak Szentesen. A pártbizottság első titkárává ismét Dóczi Gábort választották meg, aki a jövőt illetően megállapította, hogy a pártmunkát radikálisan meg kell újítani, a testületek, alapszervezetek és az apparátus munkamódszerét pedig korszerűsíteni kell.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 55 éve, 1969. november 26-án hunyt el Lőrincz Márton (1911–1969) birkózó olimpiai bajnok. Az 1934. évi római birkózó Eb 1. helyezettje, Szentesen készült fel (dr. Papp László birkózó társaságában) az 1936-os berlini olimpiára, ahol kötöttfogásban légsúlyú olimpiai bajnok lett. Szentes iránti háláját azzal fejezte ki, hogy a győzelemért kapott tölgyfa csemetét a városnak ajánlotta fel. Elhatározását így indokolta a városi képviselő-testülethez intézett levelében: „Hirdesse e tölgyfa Szentes város iránti szeretetemet és legfőképpen azt, hogy bár az ország sok városa megtisztelt ünneplésével, szívemhez mégis ez a nemes város férkőzött legközelebb, amikor fiának fogadott.” A facsemete ünnepélyes elültetésére 1937. március 29-én került sor a Polgári Leányiskola (ma Petőfi Sándor Általános Iskola) előtti parkban. Az azóta terebélyes tölgyfa ma is látható, mellette emléktáblával, amely a fent leírtakra utal.

November 27.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 215 éve, 1809. november 27-én a király elrendelte a magyar nemesi fölkelés feloszlatását.
  • 175 éve, 1849. november 27-én közzétették Magyarország új katonai kerületi beosztását, amelynek értelmében a szegedi polgári kerület – azon belül Csongrád megye – a nagyváradi katonai kerületbe került.
  • 126 éve, 1898. november 27-én Szentesre látogatott Bartha Miklós országgyűlési képviselő, az Ugron-párt országos elnöke. (Előadást tartott az I. 48-as Népkörben.)
  • 115 éve, 1909. november 27-én a király Tisza István grófot bízta meg kormányalakítással, de kísérlete sikertelen.
  • 92 éve, 1932. november 27-én a szentesi Kaszinóban ünnepélyesen leleplezték 3 egykori kaszinói elnök (Kiss Zsigmond, Pólya Ferenc és dr. Cicatricis Lajos) olajfestésű arcképét.
  • 92 éve, 1932. november 27-én megkezdődtek a műszaki felmérések és előmunkálatok a Hősök Erdeje kialakításához. A földművelésügyi minisztérium felkérésére a terveket Ormos Imre kertészeti tanintézeti tanár már korábban elkészítette. Ennek megfelelően az épülő huszárlaktanya szomszédságában kijelölt területen 2600 facsemete ültetését készítik elő. (A tavaszi faültetést Négyesi Imre polgármester Matyó Sándor városi főkertész közvetlen felügyelete alá helyezte.)
  • 92 éve, 1932. november 27-én ökölvívó versenyt rendeztek a Tóth József Színházban. Szentes mérkőzött a Budapesti Vasutas Klub gárdájával. A versenyen részt vett Énekes István olimpiai bajnok, akit a Szentesi Munkás Testedző Klub (SZMTK) dísztagjává választottak.

Születések, halálozások

[szerkesztés]

November 28.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 298 éve, 1726. november 28-án újabb egyházlátogatásra került sor városunkban. A felvett jegyzőkönyvben az alábbiak olvashatók: „Szentes mezővárosa nemes Csongrád Vármegyében, és a Váci Egyházmegyében van, helvét hitvallást követő lakosai vannak, és nem egy katolikus; temploma pedig kőfalazatú, amely már a meglévő szentélyből és sekrestyéből is felismerhetően római katolikus volt, a lelkész jelenleg Pápai Ferenc, aki tanulmányait külföldi tartományokban végezte el. Az ugyanitt lakó katolikusok a szomszédos Hékéd nevezetű pusztára járnak misehallgatás céljából, és a felveendő szentségekhez is itt szoktak járulni. Ezen az elhagyott birtokon költséges átjárás épült a Tisza folyón keresztül, hajós révvel együtt, és ugyanott királyi harmincad-vámszedőhelyet is felállítottak. És mivel számos hajós, és a hidak őrei ugyanazon pusztát lakják, mint a szertartások helybeli végzőjét a Váci Püspöki Szeminárium példás növendékét, Menyhárt György atyát ide helyezték, akinek megfelelő és különálló hálószobát, a házi kápolnát a harmincad-vámszedő Úr hozta létre; élelemmel ellátja, és ötven forint járandósággal a császári serfőző látja el.”
  • 175 éve, 1849. november 28-án a Károlyi grófok felszólították Szentes városát, hogy az 1848. és 1849. években keletkezett örökváltsági tartozásainak törlesztését kezdje meg, ellenkező esetben jogi útra terelik az ügyet.
  • 159 éve, 1865. november 28-án országgyűlési képviselőválasztást tartottak Szentesen. Összesen 1529-en éltek szavazati jogukkal. Oroszi Miklós elsöprő győzelmet aratott Boros Sámuel fölött. (A leadott szavazatokból 1438-at Oroszi kapott, Boros csupán 91-et.)
  • 135 éve, 1889. november 28-án átadták a forgalomnak a főtértől (Piac tér) a vasútállomásig kikövezett Fő utcát. (1892-től Kossuth Lajos utca.)
  • 114 éve, 1910. november 28-án munkásgimnázium létesült Szentesen.
  • 98 éve, 1926. november 28-án Bugyi Antal egységes párti képviselőjelölt sikeres választási nagygyűlést tartott a Kossuth téren. Részletesen ismertette a Bethlen-kormány elért sikereit, elsősorban a gazdálkodókat és iparosokat igyekezve megnyerni a kormánypárti politikának.
  • 98 éve, 1926. november 28-án a város főterén mondta el programbeszédét dr. Szeder Ferenc János. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ő szintén rendíthetetlen híve Bethlen István miniszterelnöknek, de az eddig követett gazdaságpolitikáját több vonatkozásban nem tartja helyesnek.
  • 56 éve, 1968. november 28-án megtörtént az új víztorony műszaki átadása.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 196 éve, 1828. november 28-án született Ferenczy Sándor ügyvéd, volt 48-as honvédhadnagy, városi törvénykezési tanácsnok, lapszerkesztő, a Szentesi 48-as Párt megalakítója és első jegyzője.
  • 151 éve, 1873. november 28-án született Fehér András (1873-1928) apátplébános.

November 29.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 150 éve, 1874. november 29-én mozgalom indult Szentesen egy függetlenségi párti népkör szervezésére. Az alakítandó új kör ideiglenes elnökévé Pataki Imrét, jegyzőjévé Buday Józsefet választották.
  • 106 éve, 1918. november 29-én a szentesi Nemzeti Tanács elnöke (dr. Lánczi Simon Pál) benyújtotta lemondását.
  • 105 éve, 1919. november 29-én egyesült az Országos Kisgazda és Földműves Párt és az Egyesült Kisgazda és Földműves Párt. Az új párt neve Országos Kisgazda és Földműves Párt; elnöke nagyatádi Szabó István.
  • 95 éve, 1929. november 29-én a Szentesi Kisgazda Párt és a Szentesi Alsópárti 48-as Kisgazda Pártkör vezetősége bejelentette, hogy felhagy a kormány támogatásával, és ellenzéki programmal indul a városi képviselő-testületi választáson. Bálint József – a pártkörök elnöke – döntésüket az alábbiakkal indokolta: “Mindannyian érezzük, hogy elég volt, tovább nem bírjuk a terheket, tovább nem mehet így. Nekünk az ellenzéken van a helyünk, a függetlenségi érzelmű polgárság nem tolhatja tovább ennek a kormánynak a szekerét. Ezért fogjunk össze a Kossuth Párttal, a Kossuth Párt pedig a munkássággal.” A helyi ellenzéki választási blokk tehát kibővült a kisgazdákkal.
  • 36 éve, 1988. november 29-én „Reformköröket a pártban is!” címmel felhívás jelent meg a Délmagyarországban és a Csongrád Megyei Hírlapban, amely arra bíztatta a változást akaró MSZMP tagokat, hogy alakítsák meg helyi vitafórumaikat, reformköreiket. A felhívást Szentesről is többen aláírták, így: Baranyi Imre mérnök, Keserű Imre középiskolai tanár, Majtényiné Túri Katalin könyvtárvezető, Papp István KISZ-titkár, Szarvas Pál tsz-elnök, Szénási István mérnök.
  • 34 éve, 1990. november 29-én Szentesen járt dr. Torgyán József, a FKgP parlamenti frakcióvezetője, aki előadást tartott „Hogyan juthatunk el Európába” címmel.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 233 éve, 1791. november 29-én született Dobosy Lajos (1791-1875) alispán, törvényszéki elnök.
  • 175 éve, 1849. november 29-én született Fazekas Sándor reáliskolai igazgató, tanár.

November 30.

[szerkesztés]

Évfordulók, események

[szerkesztés]
  • 151 éve, 1873. november 30-án megalakult a Szentesi Cipész Ipartársulat. (Tagok száma 14 fő.)
  • 136 éve, 1888. november 30-án felszentelték a szentesi református lelkészlakot és bérházat.
  • 110 éve, 1914. november 30-án Károlyi Mihály pártja nevében bejelentette a belpolitikai harc felfüggesztését, ugyanakkor választójogot követelt a fronton harcoló katonáknak.
  • 106 éve, 1918. november 30-án a szentesi Nemzeti Tanács és a Katonatanács együttes ülésén kimondta mindkét tanács munkájának beszüntetését, valamint minden eddigi rendelkezésük hatályon kívül helyezését.
  • 106 éve, 1918. november 30-án dr. Mátéffy Ferenc polgármester egészségügyi okokra hivatkozva kérte nyugdíjaztatását.
  • 100 éve, 1924. november 30-án megalakult a Szentesi Keresztény Legényegyesület.
  • 80 éve, 1944. november 30-án a járásbíróság elnökének utasítására a személy- és vagyonbiztonság megvédése céljából internálótábort állítottak fel. Ebben őriztette bírói intézkedésig a közönséges bűncselekmények gyanúsítottjait, a nyilaspárt vezetőit és mindazokat, akik a múltban németbarát magatartást tanúsítottak. (A “tábor” a Kossuth téri Református Elemi Népiskola alagsorában volt.)
  • 37 éve, 1987. november 30-án nyugalomba vonult Labádi Sándor, az MSZMP Szentes Városi Bizottságának első titkára, aki kis megszakításokkal 1954-től viselte tisztségét. A városi pártbizottság első titkárává Dóczi Gábor tanácselnököt választották meg.

Születések, halálozások

[szerkesztés]
  • 123 éve, 1901. november 30-án 53 éves korában meghalt Pólya Ferenc (1848-1901) gimnáziumi tanár, megyei és városi képviselő, a Szentesi Függetlenségi és 48-as Párt és a Szentesi Kaszinó volt elnöke. (Életnagyságú portréja a gimnázium dísztermében látható.)

A hónap további évfordulói

[szerkesztés]
  • 199 éve, 1825 novemberében befejeződött a református nagytemplom régi tornyának mintegy 12 méterrel történt magasítása.
  • 188 éve, 1836 november-decemberében a városi tanács megbízásából Boros Sámuel jegyző és Pacher János kereskedő kölcsönfelvétel ügyében járták az országot, több bankházzal tárgyaltak, de az örökváltság törlesztéséhez szükséges összeget nem sikerült megszerezniük. Az örökváltság ügye veszélybe került.
  • 163 éve, 1861 novemberének végén a Helytartóság szigorú rendeletben utasította a lemondott elöljáróságokat, hogy az új tisztikarok kinevezéséig maradjanak hivatalban. A nyomásnak engedve, Csongrád megye tisztikara november utolsó napjaiban ismét megkezdte működését, s erre utasította a megyebeli városok elöljáróságait is.
  • 159 éve, 1865 novemberében 66 éves korában elhunyt Vidovich Mihály (1799–1865), Csongrád vármegye volt levéltárnoka, főjegyzője, törvényszéki ülnöke, 1861–1865 között első alispánja. (A megüresedett első alispáni tisztségre Tomcsányi főispán Stammer Sándor addigi megyei főügyészt nevezte ki.)
  • 151 éve, 1873 novemberében megkezdte működését a Szentes városi közkórház. (A 10 beteg befogadására alkalmas kis kórház a mai kórház telkén állt.)
  • 151 éve, egy 1873 novemberében készült összeírás szerint a Szentesen élő cigány családok száma 114 (390 fő).
  • 140 éve, 1884 novemberében Stolcz Istvánt, városunk postafőnökét Kőbányára helyezték át; utódául Grabarics István budapesti postatisztet nevezték ki.
  • 123 éve, 1901 novemberében a báró Harruckern (ma Ady Endre) és a Céhház utca sarkán állt egykori csizmadia céhház kibővítésével elkészült a Szentesi Ipartestület székháza. A jelentősen megnövelt épület Borsos Szabó Antal építőmester tervei alapján egységes külső homlokzatot kapott. A székház az 1930-as és 1950-es években újabb épületrészekkel bővült. 1951–53 között művelődési házzá alakították át. (Az intézmény ma Móricz Zsigmond Művelődési Ház néven működik.)
  • 115 éve, 1909 novemberében a Szentesi Sportegylet szervezésében – a vásártér szélén lévő gödrös területen – elkészült az állandó korcsolyapálya, amelyhez öltözködő és melegedő pavilon is tartozott. (Nagyjából a mai vasutas bérházak helyén, a Baross utca és az Attila utca szögletében lehetett.)
  • 107 éve, 1917 novemberében Szentes belépett a Magyar Elektromos Művek Szövetségébe.
  • 105 éve, 1919 november–decemberében az újabb román rekvirálások során Szentesről 3116 db állatot (633 lovat, 753 sertést, 805 juhot, 942 szarvasmarhát), valamint 264 vagon terményt (árpát, zabot, kukoricát, búzát) szállítottak el.
  • 95 éve, 1929 novemberében a városháza mellett elkészült a Szentesi Takarékpénztár saroktornyos, kétemeletes, mandzárdtetős új bankpalotája, a város első vasbetonvázas épülete. Tervezője Kozma Lajos. A Kossuth és a Petőfi utcára néző saroképület bérházként is szolgált; emeleti részein lakásokkal, a földszinten gyógyszertárral és egyéb üzlethelyiségekkel. 1949–1983 között a Magyar Nemzeti Bank helyi fiókjának adott helyet. Földszinti részeit ma a Gyermekkönyvtár, az Erste Bank Rt. és a Szentesi Nyomda használja.
  • 94 éve, 1930 novemberében 14 napon belül 7 munkásküldöttség kereste fel a polgármesteri és az alispáni hivatalt munkaalkalmat követelve.
  • 89 éve, 1935 novemberében megjelent Szentesen az Aranykalász c. irodalmi és tudományos folyóirat. Kiadója és felelős szerkesztője Zalotay Elemér, a múzeum munkatársa volt. (A folyóirat 1936 májusában megszűnt.)
  • 70 éve, 1954 novemberében Szentes határából az újonnan alakuló Eperjes községhez csatolták Nagykirályság, Eperjes és Mucsihát külterületi lakott helyeket.
  • 56 éve, 1968 novemberében az Egészségügyi Minisztérium által kiadott szakvélemény – a kórházi hévízkút mintavétele alapján – gyógyvízzé nyilvánította a szentesi termálvizet. A gyógyhatást kimutató igazolás szerint a kórházi hévíz literenként megfelelő ásványi alkatrészeket tartalmaz, elsősorban alkáli hidrogén-karbonátos, de fluorid és ion anyaga is jelentékeny, a hője 78 fokos. A szentesi gyógyvíz alkalmas mozgásszervi megbetegedések és nőgyógyászati gyulladások kezelésére. Ivókúrára is használható.
  • 55 éve, 1969 novemberében a Középület Tervező Iroda elkészítette az új orvosi rendelőintézet terveit.
  • 52 éve, 1972 novemberében megalakult Szentesen az Egészségügyi Szakdolgozók Klubja. Az országban elsőként megalakult területi klub összefogja Szentes és Csongrád városok, valamint a szentesi járás egészségügyi dolgozóit. (Alakuláskor 177 tagja volt a klubnak; elnöke dr. Gyenes József Szentes városi főorvos.)
  • 51 éve, 1973 novemberében a 603. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben (ma Zsoldos Ferenc Szakközép Isk. és Szakmunkásképző Intézet) „Iskolai Krónika” címen diáklap indult. A negyedévenként megjelenő újság szerkesztő bizottságának vezetője Tóth Ernőné tanárnő.
  • 50 éve, 1974 novemberében megnyílt a Bocskai utcában kialakított új óvoda.
  • 46 éve, 1978 novemberében a Hámán Kató úti lakótelepen 180 új lakást adtak át rendeltetésének.
  • 46 éve, 1978 novemberében jegykiadó automatákkal szerelték fel a helyben közlekedő buszokat, amelyek 2 Ft-os érmékkel működtek.
  • 46 éve, 1978 novemberében a város egyesített fúvószenekara „Ezüstlant” fokozatot nyert a Szegeden rendezett minősítő versenyen. A zenekar vezetője Bánfi László.
  • 46 éve, 1978 novemberében a Csongrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat gép- és gyorsírói szép eredményt értek el az országos versenyen. A gyorsíró csapat tagjai (Nagy Erzsébet, Kutas Eszter, Varga Éva) az országos I. helyet, a gépíró csapat tagjai pedig (Benedek Sándorné, Fazekas Sándorné, Czirbus Imréné) az országos II. helyet szerezték meg.
  • 39 éve, 1985 novemberében Pozsgay Imre, az MSZMP KB tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára Szentesre látogatott, s a Művelődési Házban előadást tartott a népfront mozgalom előtt álló feladatokról.
  • 39 éve, 1985 novemberében a Kossuth utca déli oldalán 45 új OTP-s lakással gyarapodott a város lakásállománya.
  • 38 éve, 1986 novemberében a Hazafias Népfront Szentes Városi Honismereti Bizottsága helytörténeti pályázatot hirdetett „Múltunk, értékeink” címen. (Az elkészült pályamunkák értékelésére 1987 októberében került sor.)
  • 35 éve, 1989 novemberében az ellenzéki pártok egy része a kórházi ügy miatt sajtó útján követelte Szirbik Imre tanácselnök lemondását. (Ellenzéki ultimátum!)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár_-_november&oldid=26736250”