Papp László (ökölvívó)

	Szerzett érmek
	Magyarország színeiben
	Ökölvívás
	Olimpiai játékok
	Európa-bajnokság
	Magyar bajnokság

	Papp László
	Az utánpótlással (1956)
Született	1926. március 25.; Budapest
Elhunyt	2003. október 16. (77 évesen); Budapest
Beceneve	Papp Laci, Görbe
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	ökölvívó
Kitüntetései	Budapest díszpolgára (2001)
Sírhelye	Farkasréti temető (22-1-83/84)
Magassága	165 cm
	Ökölvívópályafutása
Versenyszám	középsúly; nagyváltósúly
Klub	MOM SC (1942–); Budapesti VSC (1945–1950); Bp. Bástya (1951–1953); Bp. Vasas (1951–1956)
Edző	Fehér István; Kovács Károly; Adler Zsigmond
edzőként	Ferencvárosi TC (1964–1968); Bp. Honvéd (1968–1969); Magyar szövetségi kapitány (1969–1978); Óbuda Tsz SK (1978–1979); Magyar szövetségi kapitány (1979–1992)
tanítványai	Gedó György; Kovács István
	weboldal; IMDb;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Papp László témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az olimpiai bajnok ökölvívóról szól. Hasonló címmel lásd még: Papp László (egyértelműsítő lap).

Papp László (közismert nevén Papp Laci, beceneve Görbe), (Budapest, 1926. március 25. – Budapest, 2003. október 16.) háromszoros olimpiai bajnok magyar ökölvívó, edző, sportvezető.

Sportpályafutása

Magyarország és a világ egyik leghíresebb ökölvívója, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban a melbourne-i olimpián nyert aranyérmet. A Budapest Bástya és a Budapesti Vasas ökölvívójaként közép-, majd nagyváltósúlyban indult, 1946 és 1956 között hét országos bajnokságot nyert. Kétszeres amatőr Európa-bajnok. Az 1948-as londoni olimpián középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban diadalmaskodott. Ez a páratlan bravúr – háromszor egymás után olimpiai aranyat szerezni – neki sikerült először, s azóta csak Teófilo Stevenson és Félix Savón (mindketten kubaiak) voltak képesek erre.

Papp Lacit mindmáig az ökölvívás legnagyobbjai közt tartják számon, Joe Louis, a Barna Bombázó, Muhammad Ali (Cassius Clay) és Iron Mike Tyson társaságában, jóllehet nem volt sem fekete bőrű, sem amerikai, sem nehézsúlyú, és profi pályafutását sem sikerült világbajnoki címmel megkoronáznia: az Európa-bajnoki övig jutott el. Máig nem pontosan tisztázott, hogy politikai okokból nem engedték-e megküzdeni a világbajnokságért. Profiként 1957-től 29 találkozót vívott, ebből huszonhetet megnyert és kettő döntetlennel zárult, azaz veretlen maradt.

Mestere a legendás edző Adler Zsigmond volt, akivel majdnem tökéletes párost alkottak. Adler verhetetlen volt abban, hogy tudta, mikor milyen instrukciókkal kell a kötelek közé küldenie tanítványát. Visszavonulása után edzőként tevékenykedett, a válogatott szövetségi kapitányaként (1969–1978, 1979–1992), Adler Zsigmond társaságában is számos siker kovácsa volt. A legemlékezetesebb talán a papírsúlyú Gedó György olimpiai aranyérme (München, 1972).

Hosszú, súlyos betegség után életének 78. évében távozott az élők sorából, miután évtizedekig a XII. kerületi Óra úti lakásában élt.

Küzdelme a német Schulze (NDK) ellen Budapest, 1951. november 18.
Berlinben, 1955. december 13.
A képen jobbról 1955-ben
Papp László a képen jobboldalt, háttal 1952. március 10-én Moszkvában

Papp László pályája adatokban

1942-ben az újjáalakuló MOM szakosztályban kezdett el versenyszerűen öklözni. Ide tanulótársa, Krebs Lajos vitte le. Első edzője Fehér István volt.

Klubjai versenyzőként: BVSC (1945–1948), Bp. Lokomotív (1949–1950), Bp. Bástya (1951–1953), Vasas (1954–1956), hivatásos ökölvívó (1957–1962).

Edzőként: Ferencvárosi TC (1964–1968), Bp. Honvéd (1968–1969), Óbuda Tsz SK (1978–1979).

Edzői: Fehér István (1945–1950) nevelőedző, Kovács Károly (1951–1952), Adler Zsigmond (1953–1962)

Eredményei, amatőrként: háromszoros olimpiai bajnok (1948, London, középsúly; 1952, Helsinki, nagyváltósúly; 1956, Melbourne, nagyváltósúly), kétszeres Európa-bajnok (1949, Oslo, középsúly; 1951, Milánó, nagyváltósúly), hétszeres magyar bajnok (1946, 1947, 1954, középsúly; 1952, 1953, 1955, 1956, nagyváltósúly).

Profiként: Európa-bajnok (1962–1964), 29 mérkőzésen veretlen (27 győzelem, 2 döntetlen)

Díjai, elismerései

Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1949)^[1]
Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozat (1951)^[2]
A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)^[3]
Mesteredző (1970)
NOB-érdemrend (1982)
A WBC (Bokszvilágtanács) öve „a világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának” (1989)
Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (1992)
nemzetközi Fair Play-díj (életmű) (1993)
Magyar Örökség díj (1995)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1996)
A Köztársasági Elnök Aranyérme (1996)
Miniszteri Díj (1996)
a Boxing Hall Of Fame tagja (2001)
Millenniumi Ezüst Emlékérem (2001)
Angyalföld díszpolgára (2001)
Budapest díszpolgára (2001)
Hegyvidék posztumusz díszpolgára (2014)^[4]
MOB-médiadíj SportEMBER posztumusz különdíj (2016)^[5]

Emlékezete

Az ő nevét viseli az ország legnagyobb zárt sportlétesítménye, a Papp László Budapest Sportaréna.
Teret neveztek el róla és szobrot állítottak neki Angyalföldön a Kassák Lajos utca és a Huba utca sarkán (2016).^[6]
Szobra áll Budapest XII. kerületében, a Gesztenyéskertben (2017)^[7]
Alakja felbukkan mint fiatal ökölvívó Kondor Vilmos magyar író Budapest romokban című bűnügyi regényében.
Viaszfigurája megtekinthető a Madame Tussauds Budapest Múzeumban

Érdekességek

Papp Laciról, aki már-már népmesei hőssé vált, elterjedt pletyka volt, hogy egy ízben feleségével a Gellért-hegyen sétálva huligánok egy egész bandája támadta meg őket, akik nem tudták ki ő, de Papp Laci mindegyiküket leütötte.
1959-ben a Színész–Újságíró Rangadón ő volt a játékvezető, amikor is sárga lap helyett fekvőtámaszokat vagy stadionfutást ítélt a vétkes játékosoknak.^[8]
Marosán György kommunista politikus támogatta, hogy miután nagyon népszerűvé vált, Papp László beléphessen a profi boksz világába. Biszku Béla kommunista vezető közölte vele, hogy be kell fejeznie pályafutását.
Madridban vívott mérkőzésére, amelyen 1963 decemberében megvédte Európa-bajnoki címét, a Spanyolországban élő magyar futballsztárok, Puskás Ferenc és Kubala László fizettek neki szurkolótábort kasztíliai munkanélküliekből.^[9]
Szakmát a híres budai gyárban, a MOM-ban tanult. Itt elsősorban fociban jeleskedett, de munkaszünetekben, a gyárudvaron rendezett rövidített bokszmeccsekre is beszállt. Legtöbbször győztesként fejezte be a mérkőzést.

Játékfilmes szerepei

1952: Civil a pályán, rendezte Keleti Márton. Önmagát alakította ökölvívó bajnokként, bár neve nem hangzik el.^[10]
1958: Nehéz kesztyűk, rendezte Varasdy Dezső. Szegény sorsú ökölvívót alakított, aki alulmarad, mert nem telik rendes ételre. Visszatérő panasza: „a hús ereje kell az ütéshez”. Edzőjét, Zsigát Rajz János formálta meg.^[11]
1969: Az oroszlán ugrani készül, rendezte Révész György. A „rossz fiúk” egyikét, Pikót alakította. Egy jelenetben Bujtor Istvánnal, a „jó fiúval” verekedett.^[12]

Jegyzetek

↑ "Az árulók felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy ma sportgyőzelmeket ünnepelhetünk": A kitüntetettek. Népsport, V. évf. 192. sz. (1949. szeptember 26.) 1., 3. o.
↑ Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. január 29.) 3. o.
↑ Kik kapták meg újabban "A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója" címet. Népsport, (1954. április 4.)
↑ Papp László a Hegyvidék posztumusz díszpolgára. www.mob.hu (2014. szeptember 23.) (Hozzáférés: 2014. október 3.) arch
↑ Kiss Lenke Dávid Sándor és Jocha Károly életműdíjat kapott a MOB-tól. www.mob.hu (2016. március 22.) (Hozzáférés: 2016. március 22.)
↑ Boksz: Papp Lászlóról teret neveztek el Angyalföldön. www.nemzetisport.hu (2016. augusztus 19.) (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
↑ Ökölvívás: Papp László-szobrot avattak a fővárosban. www.nemzetisport.hu (2017. március 28.) (Hozzáférés: 2017. március 28.)
↑ Színház az egész Népstadion …
↑ Hall of fame – Puskás Ferenc (magyar nyelven). sportmuzeum.hu. [2005. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
↑ Civil a pályán (1952) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
↑ Nehéz kesztyűk (1958) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
↑ Az oroszlán ugrani készül (1969) az Internet Movie Database oldalon (angolul)

Források

Papp László profilja a Magyar Olimpiai Bizottság oldalán
Papp László a Magyar Testnevelési és Sportmúzeum honlapján
Pofonok Völgye, youtube.com
Papp Laci profi meccsei, youtube.com
papplaszlo.hu
Eredmények / angol
Papp László pályafutása a profiboksz.hu-n
Boxing Encyclopaedia
ifj. Papp László: Édesapám, Papp Laci – Harc ringen belül és kívül, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2004. ISBN 9639372919

További információk

Gál Zoltán: Kiütéssel győzött... Papp László regényes életrajza; Sport, Bp., 1951 (Életrajz regények)
Kő András: Papp Laci; Papp László elbeszélése alapján; Sport, Bp., 1973
Kő András: Papp Laci; Papp László elbeszélése alapján; 2. jav., bőv. kiad.; Sport, Bp., 1976
Baróti Lajos / Papp László; összeáll. Lepies György; Népszava, Bp., 1984 (Kapitányságom története...)
Papp László hatvan éves; Sportpropaganda Vállalat, Bp., 1986
ifj. Papp László: Édesapám, Papp Laci. Harc ringen belül és kívül; Tinta, Bp., 2004
Kő András: Papp Laci; Budapest-Print, Bp., 2004
Felvidéki Miklós–Pertics Róbert: Papp Laci, a londoni olimpia bajnoka; Norien-Clamatel Film Kft., Bp., 2012
Simon V. László: Úton a legendákkal – Puskás "Pancho" Öcsivel és Papp Lacival; szerzői, Budaörs, 2018

Kapcsolódó szócikkek

Többszörös olimpiai aranyérmesek listája

Olimpiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] "Az árulók felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy ma sportgyőzelmeket ünnepelhetünk": A kitüntetettek. Népsport, V. évf. 192. sz. (1949. szeptember 26.) 1., 3. o.

[2] Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. január 29.) 3. o.

[3] Kik kapták meg újabban "A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója" címet. Népsport, (1954. április 4.)

[4] Papp László a Hegyvidék posztumusz díszpolgára. www.mob.hu (2014. szeptember 23.) (Hozzáférés: 2014. október 3.) arch

[5] Kiss Lenke Dávid Sándor és Jocha Károly életműdíjat kapott a MOB-tól. www.mob.hu (2016. március 22.) (Hozzáférés: 2016. március 22.)

[6] Boksz: Papp Lászlóról teret neveztek el Angyalföldön. www.nemzetisport.hu (2016. augusztus 19.) (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)

[7] Ökölvívás: Papp László-szobrot avattak a fővárosban. www.nemzetisport.hu (2017. március 28.) (Hozzáférés: 2017. március 28.)

[8] Színház az egész Népstadion …

[9] Hall of fame – Puskás Ferenc (magyar nyelven). sportmuzeum.hu. [2005. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)

[10] Civil a pályán (1952) az Internet Movie Database oldalon (angolul)

[11] Nehéz kesztyűk (1958) az Internet Movie Database oldalon (angolul)

[12] Az oroszlán ugrani készül (1969) az Internet Movie Database oldalon (angolul)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

Papp László

Az utánpótlással (1956)
Született	1926. március 25. Budapest
Elhunyt	2003. október 16. (77 évesen) Budapest
Beceneve	Papp Laci, Görbe
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	ökölvívó
Kitüntetései	Budapest díszpolgára (2001)
Sírhelye	Farkasréti temető (22-1-83/84)

Magassága	165 cm
Ökölvívópályafutása
Versenyszám	középsúly nagyváltósúly
Klub	MOM SC (1942–) Budapesti VSC (1945–1950) Bp. Bástya (1951–1953) Bp. Vasas (1951–1956)
Edző	Fehér István Kovács Károly Adler Zsigmond
edzőként	Ferencvárosi TC (1964–1968) Bp. Honvéd (1968–1969) Magyar szövetségi kapitány (1969–1978) Óbuda Tsz SK (1978–1979) Magyar szövetségi kapitány (1979–1992)
tanítványai	Gedó György Kovács István

weboldal IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Papp László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség