Ugrás a tartalomhoz

Elek Ilona

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elek Ilona
Személyes adatok
BecenévCsibi
Születési dátum1907. május 17.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum1988. július 24. (81 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Versenyzői adatok
Fegyvernemtőr
KlubBBTE (–1933)
Detektív AC (1934–1936)
Újpesti TE
KASE (1937–1946)
Atlante SE (1947–1949)
Bp. Lokomotív (1950–1952)
Bp. Honvéd (1953–1956)
EdzőItalo Santelli
A Wikimédia Commons tartalmaz Elek Ilona témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Vívás
Olimpiai játékok
arany
1936, Berlin
tőr egyéni
arany
1948, London
tőr egyéni
ezüst
1952, Helsinki
tőr egyéni
Világbajnokság
arany
1937, Párizs
tőr, csapat
ezüst
1937, Párizs
tőr, egyéni
ezüst
1948, Hága
tőr, csapat
arany
1951, Stockholm
tőr, egyéni
ezüst
1951, Stockholm
tőr, csapat
arany
1952, Koppenhága
tőr, csapat
arany
1953, Brüsszel
tőr, csapat
arany
1954, Luxembourg
tőr, csapat
ezüst
1954, Luxembourg
tőr, egyéni
arany
1955, Róma
tőr, csapat
bronz
1955, Róma
tőr, egyéni
bronz
1956, London
tőr, csapat
Európa-bajnokság
arany
1933, Budapest
tőr, csapat
arany
1934, Varsó
tőr, egyéni
arany
1934, Varsó
tőr, csapat
arany
1935, Lausanne
tőr, egyéni
arany
1935, Lausanne
tőr, csapat
ezüst
1936, Sanremo
tőr, csapat

Elek Ilona (asszonynevein: Schacherer Károlyné, majd Hepp Lászlóné; becenevén: Csibi) (Budapest, 1907. május 17. – Budapest, 1988. július 24.) kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok magyar tőrvívó; a magyar sport első női olimpiai aranyérmese. Testvére Elek Margit világbajnok tőrvívó.

Származása

[szerkesztés]

Édesapja Elek (Eisler) Sándor (1870–1946) zsidó származású kereskedő volt, 1939-ben evangélikus vallásra tért ki.[1] Apai nagyszülei Eisler Mór (1842–1919) és Blau Róza (1845–1917) Pesten kötöttek házasságot 1869. augusztus 15-én.[2] Édesanyja Hollóczy Jusztina (1873–?) döri születésű római katolikus vallású varrónő.[3] Anyai nagyszülei Hollóczy Ernő (1838–?) csizmadia és Ihász Katalin (1840–?).

Kapcsolata a zenével

[szerkesztés]

A Zeneművészeti Főiskolán végzett. Eredetileg zongoraművész szeretett volna lenni, de a vívás érdekében erről lemondott. Nem szakadt el teljesen a muzsikától, sok táncdalnak volt a zeneszerzője, többek között Szécsi Pál Nem tudja a jobbkéz című dalának is.[4] Ő írta az 1959. évi budapesti vívó-világbajnokság indulóját, majd az úgynevezett labdarúgó-indulót.

Sportpályafutása

[szerkesztés]

Már az 1928-as olimpiai csapatban is számításba vették, mint tartalék. 1929-ben a magyar bajnokságon második, majd az Eb-n ötödik lett az egyéni versenyben. 1933-ban ismét második volt a magyar bajnokságon. A budapesti Eb-n csapatban első, egyéniben ötödik lett. Egy évvel később, már a DAC versenyzőjeként ismét ezüstérmes lett az ob-n, majd az Európa-bajnokságon csapatban és egyéniben is győzött. Ugyanezeket az eredményeket érte el 1935-ben is. 1936-ban San Remóban csapat-Európa-bajnok lett, majd megszerezte első magyar bajnoki címét is. Zsidó származása miatt a berlini olimpia előtt kizárták a Honvéd Tiszti Vívó Klubból, majd a MAC-ból is, de ennek ellenére részt vett a játékokon, és 21 mérkőzéséből csak hármat vesztett el, ami elegendő volt az első hely megszerzéséhez, ezzel a magyar sport első női olimpiai aranyérmese lett. A náci szervezőket különösen bosszantotta, hogy egy német vívó (Helene Mayer) elől vitte el az elsőséget.

1937-ben megvédte magyar bajnoki címét, a párizsi vb-n csapatban első, egyéniben második lett. Az UTE versenyzőjeként 1938-ban hatodik lett az ob-n, 1940-ben csapatbajnoki ezüstérmes volt. A háborús évek alatt származása miatt nem versenyezhetett.

1946-ban, a KASE sportolójaként a csapatbajnokságban és egyéniben nyert aranyérmet. 1947-ben ismét egyéni bajnok lett. 1948-ban a hágai csapat vb-n ezüstérmes lett, a londoni olimpiai játékokon 12 év után megvédte bajnoki elsőségét. Ez vele együtt két sportolónak sikerült.[5]

1949-ben ismét két magyar bajnoki elsőséget szerzett, amit 1950-ben megismételt. 1952-ben szerezte pályafutása utolsó egyéni magyar bajnoki aranyát. Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon az első helyen kialakult holtversenyt eldöntő találkozón szenvedett minimális vereséget, így ezüstérmes lett. 1951-től 1955-ig minden vb-n tagja volt a győztes csapatnak. Az 1956-os csapat vb-n bronzéremmel búcsúzott a világversenyektől, a Melbourne-i olimpiára már nem jutott ki.

1937 és 1956 között hat világbajnokságot (ebből öt csapataranyat), öt Európa-bajnoki elsőséget és tíz magyar bajnoki címet nyert. Mindezek mellett számtalan más érem birtokosa volt. Összesen 63 alkalommal volt magyar válogatott.

Sportpályafutásának befejezése után az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese volt. Testvérével együtt írt önéletrajzi műve Így vívtunk mi címen jelent meg 1968-ban.

Egyesületei

[szerkesztés]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
Elek Ilona sírja Budapesten. Farkasréti temető: 60/8-1-591
  • Horthy Miklós-emlékérem (1938)
  • Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozat (1951)[6]
  • A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)[7]
  • Feyerick-vándordíj (1951)
  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[8]
  • Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (?)
  • NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozat (1983)
  • A Nemzetközi Vívó Szövetség hírességek csarnokának tagja (2013)[9]

Könnyűzenei művei

[szerkesztés]
  • T-007.001.170-9 Elek Ilona-Nádas Béla: Vívó induló
  • T-007.031.606-1 Elek Ilona: Akkor is ősz volt
  • T-007.096.200-3 Bál a Néva-parton
  • T-007.096.201-4 Garai Imre-Elek Ilona: A csongrádi kisbíró unokája (Kovács József; Járóka Sándor és zenekara)
  • T-007.096.202-5 Vass Valéria-Elek Ilona: Még adjatok időt (Sárosi Katalin)
  • T-007.096.203-6 Halmágyi Sándor-Elek Ilona: Nem tudja a jobbkéz (Szécsi Pál)

Emlékezete

[szerkesztés]

Kötete

[szerkesztés]
  • Elek Ilona–Elek Margit: Így vívtunk mi; Sport, Bp., 1968

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 585/1970. folyószáma alatt
  2. ↑ Házassági bejegyzésük a Pesti Izraelita Hitközség házassági akv. 222/1869. folyószáma alatt
  3. ↑ Elek Sándor és Hollóczy Jusztina házassági bejegyzése a Budapest IX. kerületi házassági akv. 1157/1906. folyószáma alatt
  4. ↑ Ághassi Attila: Az első magyar olimpiai bajnoknő dalt szerzett Szécsi Pálnak. Index, 2020. február 24. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  5. ↑ https://web.archive.org/web/20120503050414/http://www.london2012.com/athletes/famous-olympians/athlete=ilona-elek/
  6. ↑ Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. január 29.) 3. o.
  7. ↑ Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. április 27.) 1–2. o.
  8. ↑ Kik nyerték el újabban az érdemes sportolói címet. Népsport, (1954. május 28.)
  9. ↑ Vívás: Kovács Pál a hírességek között, Kamuti is új tag. www.nemzetisport.hu (2014. november 22.) (Hozzáférés: 2014. november 22.)
  10. ↑ https://mozduljra.hu/tartalmak/dijazottak

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Ilona Elek
A Wikimédia Commons tartalmaz Elek Ilona témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Elek_Ilona&oldid=27370419”