Török Ferenc (öttusázó)
Török Ferenc | |
Született | 1935. augusztus 3. (89 éves) Csillaghegy |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.) |
Kitüntetései | Budapest díszpolgára (2010) |
Magassága | 175 cm |
Testtömege | 68 kg |
Öttusázópályafutása | |
Klub | Bp. Honvéd (1952–1970) |
Edző | László István |
Edzőként | Magyar szövetségi kapitány (1976–1989) Magyar szövetségi kapitány (1991–1992) |
Sportvezetőként | Magyar Öttusa-szövetség elnöke (1989–1996) Nemzetközi Öttusa-szövetség alelnöke (1993–1996) |
Politikuspályafutása | |
Párt | SZDSZ (1990–1998) |
Országgyűlési képviselő | Bp 6. (1990–1994) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Török Ferenc (Csillaghegy, 1935. augusztus 3. –) kétszeres olimpiai bajnok magyar öttusázó, edző, sportvezető, ügyvéd, politikus.
Sportpályafutása
[szerkesztés]Az Óbudai Árpád Gimnáziumban[1] Iglói Mihály irányításával kezdett atletizálni. 1951-ben érettségizett. 2015-ben[2] így emlékezett meg iskolájáról: „Az Árpád Gimnáziumba jártam, és megszöktem egy október 6-ai ünnepségről. Az udvaron keresztül leléptem, átmásztam a kerítésen, de Iglói Mihály testnevelő tanár utánam jött. Rám fütyült, de nem álltam meg, így elkezdtünk futni a Tímár utcai HÉV-megálló felé. Én táskával loholtam, de nem ért utol, mint később kiderült, szándékosan. Kíváncsi volt, meddig bírom a futást. Nem tudhattam, hogy ő akkoriban még szenior mezeifutó-versenyeken indult. Konok fiú voltam, Aquincumig futottam, ott aztán kimerültem, leültem egy római sír szélére, és megadtam magam. Visszavitt az iskolába, és ott válaszút elé állított: vagy az igazgatóhoz megyünk, vagy aláírom a belépési nyilatkozatot a Honvédba.”
1952-ben kezdte el az öttusasportot a Budapest Honvédban. Első felnőtt sikere 1961-ben volt, amikor az öttusacsapattal világbajnoki ezüstérmet szerzett. 1962-ben egyéni világbajnoki bronzérmet, csapatban újra ezüstérmet szerzett, majd 1963-ban egyéni vb-ezüstöt és csapatban vb-aranyat nyert. Utóbbiban 1965 és 1967 között minden világbajnokságon sikert aratott. Az 1964-es tokiói játékokon egyéniben olimpiai aranyérmet, csapatban bronzérmet szerzett. 1965-ben és 1966-ban vb-bronzérmes volt az egyéni versenyben. Az 1968-as mexikóvárosi játékokon aranyérmet nyert Balczó Andrással és Móna Istvánnal.
1970-ben vonult vissza az aktív öttusázástól. Pályafutása során kilencszeres magyar bajnok lett (három egyéni, hat csapat).
Sportvezetői pályafutása
[szerkesztés]1966-ban szerzett szakedzői diplomát a Testnevelési Főiskolán. 1976-ban a magyar öttusa-válogatott szövetségi kapitányává nevezték ki. Edzősége alatt nyert az 1988-as szöuli játékokon Martinek János egyéniben, ill. a csapat aranyérmet. Szövetségi kapitányként összesen hét arany-, tíz ezüst-, ill. négy bronzérmet szereztek versenyzői. 1989-ben távozott posztjáról. 1991 októberétől 1992-ig a válogatott felkészítését koordinálta (nem volt kinevezett szövetségi kapitány).
1989-ben a Magyar Öttusa-szövetség elnökévé választották. Ezt a pozíciót 1996-ig viselte, utána a szövetség tiszteletbeli elnöke lett. Emellett 1993-tól 1996-ig a Nemzetközi Öttusa-szövetség egyik alelnökévé is megválasztották.
1989 és 1997 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségében is tevékenykedett. A Nemzeti Testnevelési és Sporttanács tagja volt. 1993-ban az MLSZ elnökségének, valamint a végrehajtó bizottságának tagja lett. A Gerevich Alapítvány alelnöke. 2003-ban a Wesselényi Közalapítvány kuratóriumának elnöke lett. 2011-től a Magyar Sportolók Egyesületének alelnöke.
Jogászi pályafutása
[szerkesztés]1953-ban vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1957-ben szerzett jogi doktorátust. A diplomájának megszerzése után a II. kerületi bíróságon volt bírósági fogalmazó, majd 1959 és 1962 között a XI. kerületi bíróság elnöki titkára volt. Ezután 1966-ig bírósági ügyvéd, majd több ügyvédi munkaközösség tagja. 1988-ban az MLSZ jogtanácsosa volt. 1992-ben nyitott saját, önálló ügyvédi irodát.
Politikai pályafutása
[szerkesztés]1990-ben kezdett el politizálni, amikor belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe. Az 1990-es országgyűlési választáson Budapest 6. választókerületben szerzett egyéni mandátumot. 1994-ben és 1998-ban országgyűlési képviselő-jelölt. 1994 és 1998 között az SZDSZ országos tanácsának, 1995 és 1997 között annak elnökségének tagja volt. 1998-ban kilépett a pártból.
Családja
[szerkesztés]Nős, két házasságából négy gyermeke született. Veje Abay Péter (1962) olimpiai ezüstérmes kardvívó.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Az év magyar öttusázója (1964)
- Az év magyar sportolója (1964)
- Mesteredző (1984)
- A Magyar Népköztársaság csillagrendje (1988)
- Az év magyar edzője választás második helyezett (1988)
- Az év magyar edzője (1989)
- NOB Olimpiai érdemrend (1995)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2005)
- Budapest díszpolgára (2010)
- Az öttusa hírességek csarnokának tagja (2018)[3]
Kötete
[szerkesztés]- Ha kell, újra lefutom!; Éghajlat, Bp., 2011
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar Olimpiai Lexikon 1896-2012. Ötkarikás érmeseink (Budapest, 2012) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 17.)
- ↑ Kft, New Wave Media Group: Az olimpiai pályázatot is megtámadtam - interjú a 80 éves Török Ferenccel (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2023. március 17.)
- ↑ Öttusa: Török Ferenc a Hírességek Csarnokában
Források
[szerkesztés]- MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 1761. old.
- A Magyar Öttusa-szövetség írása Török Ferencről
- Török dr. a MOB honlapján (15. oldal)
- Magyar öttusázók
- Magyar olimpiai bajnokok
- Olimpiai bajnokok (1964)
- Olimpiai bajnokok (1968)
- Olimpiai bajnokok (öttusa)
- Magyar jogászok
- Magyar öttusaedzők
- Az SZDSZ korábbi tagjai
- Országgyűlési képviselők (SZDSZ)
- Országgyűlési képviselők (1990–1994)
- Magyar olimpiai bronzérmesek
- Budapest díszpolgárai
- 1935-ben született személyek
- Élő személyek
- A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei