Adler Zsigmond
| Adler Zsigmond | |
 | |
| Született | 1901. április 17.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1982. február 12. (80 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (26/1-9-2) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Adler Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adler Zsigmond (Budapest, Terézváros, 1901. április 17.[3] – Budapest, 1982. február 12.) ökölvívó, kétszeres magyar bajnok, szövetségi kapitány; Papp László edzője, az első magyar ökölvívó mesteredző.
Élete
[szerkesztés]1901. április 17-én született Adler Márkus Joel sütősegéd és Kohn Terézia (1876–1937) fiaként.[4] Apja a gácsországi Jawornikból költözött Magyarországra, anyja Felsőpáhokról származott.
Sportolói pályafutása
[szerkesztés]1917-től a III. kerületi TVE (Torna és Vívó Egylet), 1925-től a BTK (Budapesti Testgyakorlók Köre) ökölvívója volt. 1924. június 1-jén – Sas néven – szerepelt a magyar ökölvívó válogatott első nemzetek közötti találkozóján. 1925-ben légsúlyban magyar bajnoki címet szerzett. Ugyanebben az évben Stockholmban a magyar csapat tagja volt az első ökölvívó Európa-bajnokságon. 1924-ben és 1925-ben összesen négy alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. 1928-ban a BTK csapatával magyar csapatbajnoki címet szerzett. Ugyanebben az évben visszavonult.
Edzői pályafutása
[szerkesztés]Edzőként a magyar ökölvívó sport kiemelkedő egyénisége. Tevékenysége közel fél évszázadon át hatással volt a sportág magyarországi fejlődésére. Még aktív sportolóként, 1927-től vállalt egyesületénél edzői feladatokat. 1928-tól 1948-ig megszakításokkal a BTK, egyúttal 1930-ban és 1934-ben az Európa-bajnokságon, 1932-ben és 1936-ban az olimpián induló magyar ökölvívó válogatott edzője volt. 1940-ben a Testnevelési Főiskolán ökölvívó mesteri – mai szóhasználattal: ökölvívó szakedzői – oklevelet szerzett. A BTK megszűnése után, 1948-tól 1970-ig a Vasas és az Újpesti Dózsa edzője, illetve 1952-től 1972-ig a magyar válogatott vezető edzője és szövetségi kapitánya volt. Legeredményesebb tanítványa a háromszoros olimpiai bajnok Papp László, akinek felkészülését 1953-tól 1962-ig irányította. 1958-ban[5] és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.[6] 1961-ben – Szántó Imre, Bondi Miksa és Szegfy László mellett – elsőként szerzett Magyarországon ökölvívó mesteredzői képesítést.
A hazai sportirányítással fennálló ellentétei miatt több nagy nemzetközi versenyre nem kapott kiutazási engedélyt, így nem ő vezette a magyar ökölvívó válogatottat az 1964. évi tokiói és az 1968. évi mexikóvárosi olimpián sem. Az 1972. évi müncheni olimpia után vonult nyugalomba. Emlékét 1984-től a Vasas által rendezett Adler Zsigmond-emlékverseny őrzi.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Magyar Köztársasági Érdemérem bronz fokozat (1947)[7]
- Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1949)[8]
- Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1951)[9]
- Magyar Népköztársaság Sportérdemérme arany fokozat (1961)[10]
Emlékezete
[szerkesztés]- Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Adler Zsigmond, Sas, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00096.htm
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1158/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 37/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 27.)
- ↑ Kinevezték a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségét és tagjait. Népsport, XIV. évf. 21. sz. (1958. január 30.) 1. o.
- ↑ A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. február 11.)
- ↑ Kitüntetések a sportban. Népsport, III. évf. 245. sz. (1947. december 16.) 1. o.
- ↑ "Az árulók felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy ma sportgyőzelmeket ünnepelhetünk": A kitüntetettek. Népsport, V. évf. 192. sz. (1949. szeptember 26.) 1., 3. o.
- ↑ Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. január 29.) 3. o.
- ↑ Sportvezetők kitüntetése. Népsport, XVII. évf. 78. sz. (1961. április 29.) 1. o.
Források
[szerkesztés]- Sportlexikon I. (A–K). Főszerk. Nádori László. Budapest: Sport. 1985. ISBN 963-253-415-8
- Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 50. o. ISBN 963-547-414-8
- Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0
További információk
[szerkesztés]- Kincses Tibor: A magyar ökölvívás története (Magyar Ökölvívó Szövetség honlapja)
- Adler Zsigmond sírja a Farkasréti temetőben (fénykép)
