Ugrás a tartalomhoz

Koszta József

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koszta József
Öregkori önarcképe
Öregkori önarcképe
Született1861. március 27.
Brassó
Meghalt1949. július 29. (88 évesen)
Budapest
SírhelySzentesi Kálvária temető
Nemzetiségemagyar magyar
Stílusarealizmus, expresszionizmus
IskoláiMüncheni Akadémia
Benczur Gyula mesteriskolája
Mestere(i)Lotz Károly, Székely Bertalan
Aki hatott ráMunkácsy Mihály
Aki(k)re hatottTokácsli Lajos
A Wikimédia Commons tartalmaz Koszta József témájú médiaállományokat.

Koszta József (Brassó, 1861. március 27. – Budapest, 1949. július 29.) Kossuth-díjas magyar festő, az ún. alföldi iskola egyik kiemelkedő képviselője. Munkácsy Mihály „mágikus” realizmusának követője a maga sajátos posztimpresszionista és expresszionista stílusában.

Élete

[szerkesztés]

Festészeti tanulmányait 1885–1888 közt a Mintarajziskolában kezdte, majd a Müncheni Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett. Hazatérte után a Benczúr Gyula Mesteriskolája növendéke volt. Neves festők irányítása alatt képezte magát, Lotz Károly és Székely Bertalan voltak a tanárai. Több díj és kiállítás után 1902–1903-ban Nagybányán alkotott. Szorosan nem tartozott a nagybányai iskola tagjai közé.

Tanulmányutakat tett Párizsban, Rómában, Hollandiában. Miután visszatért, a szolnoki művésztelep tagja lett. Visszahúzódó természetének legjobban a tanyasi élet magánya felelt meg. Közel 30 évig egy Szentes melletti tanyán élt és dolgozott. Az 1920-as évek elején tanyáját megosztotta Nagy Istvánnal, aki ebben az időben éppen a szentesi tájat festette. 1937-ben a Szinyei Merse Pál Társaság tiszteletbeli tagjává választotta.

Festményeinek jelentős részét a Magyar Nemzeti Galéria, a szentesi Koszta József Múzeum (33 db) és más vidéki múzeumok őrzik, számos alkotása magántulajdonban található.[1]

Stílusa

[szerkesztés]

Koszta József a Munkácsy-tradíciókat folytató alföldi festők egyik legjelentősebb képviselője a hódmezővásárhelyi születésű Tornyai Jánossal és az erdélyi származású, majd Baján letelepedő Nagy Istvánnal. Sajátságos, rá jellemző látásmódja az 1920-as években kezdett kialakulni. Főleg a paraszti életet, témákat, az alföldi tájakat dolgozta fel műveiben. Erőteljesen használta a fény-árnyék adta lehetőségeket, erős tónusos színeket alkalmazott. Ábrázolás módjára leginkább a drámai, expresszív realista formázás jellemző, ezért is van az ő művészetének egy néprajzi olvasata is, alkotásai lenyomatai a századelő és a két világháború közti paraszti életformának.

A tanyán töltött évek alatt új elemeket is vitt művészetébe, erőteljesen alkalmazta a sötét háttérből előugró világosabb színeket, így különleges hatást keltő tájképek születtek. Témái, alkalmazott motívumai állandósultak, portrék, életképek, csendéletek, tájképek alkották munkássága gerincét, a historizáló képalkotást elvetette (a bibliai jelenetek ábrázolását azonban nem).

A posztimpresszionizmusnál határozottabb, az expresszionizmushoz képest visszafogottabb stílusban festett, ez volt az ő sajátos stílusa. S ami nagyon fontos tény, a 20. században egész Európában, s Magyarországon is minden időkben értették és értékelték az ő festészeti munkásságát. Igen termékeny alkotó volt, számos műve került magángyűjteményekbe itthon és külföldön.

Ismertebb képeiből

[szerkesztés]
  • Domboldalon (Zöldben) (1902, olaj, vászon; olaj, vászon, 120 x 149 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • Női akt (c. 1905; olaj, vászon, 64 x 50 cm; magántulajdonban)
  • Három királyok (1906-07; olaj, vászon, 116 x 127 cm; MNG)
  • Muskátlis kislány (c. 1917; olaj, vászon, 92,5 x 66 cm; MNG)
  • Kukoricatörők (c. 1917; olaj, vászon, 83,5 x 93,5 cm; MNG´)
  • Tányértörölgető nő (c. 1919; olaj, vászon, 80 x 70 cm; MNG)
  • Tanya (c. 1920; olaj, vászon, 54 x 65 cm; MNG, Budapest)
  • Ruhaszárítás (1920-as évek, olaj, vászon, 50 x 60 cm; MNG)
  • Tanya borjakkal (1930-as évek; olaj, vászon; 52 x 72 cm; Koszta József Múzeum, Szentes)
  • Tanya boglyákkal, rózsaszín kötényes nővel (1930-as évek; olaj, vászon, 50,5 x 65 cm; Koszta József Múzeum, Szentes)
  • Putrik piros fejkendős nővel (1940-es évek; olaj, vászon, 50,5 x 65 cm; Koszta József Múzeum, Szentes)

Muskátlis kislány (elemzés)

[szerkesztés]

„»Parasztinfánsnőnek« is nevezhetnők a komoly tekintetű, merev tartással, rebbenés nélkül ülő leányka portréját kezében a falusi tornácok virágával. Különös varázst ad a képnek a kifejezés egyszerűsége, őszintesége. Régi magyar cserepek tüze él színvilágában.”[2] A kép 1938-ban került a Szépművészeti Múzeum birtokába, jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona.

Kiállítások (válogatás)[3]

[szerkesztés]

Művei közgyűjteményekben

[szerkesztés]

Társasági tagság

[szerkesztés]
Koszta József sírja Budapesten, Kerepesi temető: 33-1
Koszta József dísz-sírhelye a szentesi Kálvária temetőben (Újratemetve: 2008. október 25-én.)

Emlékezete

[szerkesztés]
  • 1951-ben a szentesi Csongrádmegyei Múzeum felvette a Koszta József Múzeum nevet,[5] egy utca,[6] egy általános iskola[7] és egy helytörténettel foglalkozó civil szervezet[8] is őrzi emlékét és nevét.
  • Tanyájának sajnos már csak a romjai láthatók a város határában.[9]
  • 1969-ben, halálának 20. évfordulóján[10] a volt városi lakóháza közelében, a róla elnevezett utca végénél állították fel a sztéléjét.[11] Alkotója Borsos Miklós szobrászművész.
  • Ugyancsak 1969-ben emléktáblával jelölték meg a Zrínyi utca 2. szám alatt[12] álló volt városi lakóházát is.
  • A Fiumei úti temetőben levő síremlékét[13] Szentes város gondozta – majd miután 2008-ban kiderült, hogy a festő nem itt, hanem egy másik, jelöletlen sírban nyugszik, a hamvakat exhumálták,[14] és a szentesi Kálvária temető díszsírhelyén feleségével, Szeifert Annával együtt ünnepélyesen újratemették.[15]

Díjak, elismerések

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Dömötör János: Koszta József festőművész hagyatéki állandó kiállítása. Szentes, 2002, 43–44. o. 
  2. ↑ A Magyar Nemzeti Galéria Gyűjteményei. Budapest : Corvina Kiadó, 1975. lásd 80-81. p. ISBN 963-13-0291-1
  3. ↑ Lista www.artportal.hu nyomán
  4. ↑ Koszta József kiállítás a Nemzeti Szalonban. Filmhíradók Online, 1948. október 23. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
  5. ↑ Dömötör János. Koszta József festőművész hagyatéki állandó kiállítása 
  6. ↑ Szentes, Koszta József utca. Google Térkép
  7. ↑ Koszta József Általános Iskola
  8. ↑ Koszta József Klub
  9. ↑ Szentes környéki látnivalók. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 13.)
  10. ↑ Szentesi Amatőr Filmklub: Koszta József emlékoszlopának és emléktáblájának avatása (05'50" - 07'38"). e-Könyvtár Szentes, 1969. július 29.
  11. ↑ Borsos Miklós: Koszta József sztéléje - 1969. Szentes Kincsei
  12. ↑ Szentes, Zrínyi utca 2.. Google Térkép
  13. ↑ Vidovics Ferenc: Látogatás nagyjaink sírjainál. Szentesi Mozaik, 2005. november 8.
  14. ↑ Vidovics Ferenc: Hazahozták Koszta József földi maradványait. Szentesi Mozaik, 2008. október 16.
  15. ↑ Vidovics Ferenc: Újratemették a Koszta házaspárt. Szentesi Mozaik, 2008. október 27.

Források

[szerkesztés]

Fotógaléria

[szerkesztés]
  • Koszta József lakóháza - Szentes, Zrínyi utca 2.
    Koszta József lakóháza - Szentes, Zrínyi utca 2.
  • Emléktábla Koszta József szentesi lakóháza falán
    Emléktábla Koszta József szentesi lakóháza falán
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Koszta_József&oldid=26775780”