Sušac (település)
| Sušac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Lastovo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20290 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 199 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 46′ 07″, k. h. 16° 30′ 53″42.768611°N 16.514722°EKoordináták: é. sz. 42° 46′ 07″, k. h. 16° 30′ 53″42.768611°N 16.514722°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sušac (olaszul: Cazza) lakatlan település Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Lastovo községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Makarskától légvonalban 71 km-re délnyugatra, Lastovotól légvonalban 31 km-re nyugatra, Sušac szigetén fekszik. A szigete átszelő hegylánc északkelet-délnyugati irányban húzódik. Legmagasabb pontja a 243 méter magas Veli Gark a sziget északkeleti részén található. A sziget délnyugati fokán a Kanula-fokon világítótorony áll. Elsősorban a sziget keleti oldala alkalmas a fürdésre és pihenésre, mivel a déli, délnyugati partokon magas sziklák állnak.
Története
[szerkesztés]Sušac szigete már a történelem előtti időkben is lakott volt. Az itt talált régészeti leletek alapján az őskori hajósok már az újkőkor kezdeti és középső időszakában jártak a szigeten. A térség első ismert népe az illírek szintén megtelepedtek itt, de lakott volt a sziget a római korban is, melyből gazdasági tevékenységre utaló leleteket találtak. A szigeten található két ókeresztény templomrom építési idejét szintén a római korra, a 4. századra teszik a szakemberek. VII. Konstantin bizánci császárnak a birodalom kormányzásáról írott műve szerint a sziget Vistől és Lastovotól eltérően nem tartozott a neretvánok fennhatósága alá. Ebből horvát történészek azt a következtetést vonták le, hogy bizonyára a középkori Horvát Királyság része volt. Később a bencések rendjének egyik központja lett, ahova a 12. században Szent Miklós tiszteletére szentelt kolostort és templomot építettek. Sušacot megemlíti az 1310-ben kelt Lastovoi statutum is. Ennek alapján a sziget ekkor már Lastovohoz és vele együtt a Raguzai Köztársasághoz tartozott. A 15. századtól Sušacon két idényjellegű halásztelepülés volt a sózott halak számára épített raktárakkal, melyeket lastovoi, visi és korčulai halászok használtak.
1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, majd 1813-ban elfoglalták az angolok. 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. Az osztrák uralom idején a korčulai adminisztráció felügyelete alá rendelték. 1918. november 11-én megkezdődött Dalmácia Olaszországhoz csatolása. Az 1920. november 12-i rapallói egyezmény Zára térségével együtt olasz kézen hagyta. A II. világháború idején röviddel az 1943-as olasz kapituláció után Tito célul tűzte ki elfoglalását és Jugoszláviához csatolta. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Utoljára 1991-ben számláltak állandó lakosságot a szigeten.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 17 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 6 | 24 | 10 | 6 | 8 | 7 | 0 | 0 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A sziget világítótornyát[4] 1879-ben építették I. Ferenc József császár rendeletére.
- Két 4. századi ókeresztény templom romja található itt.
- A 12. századi bencés templom romjai Portić felett.
- A 15. századi Szűz Mária templom romjai.
- Ókori hajóroncs a sziget délkeleti partjánál.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-1426-1996.
Források
[szerkesztés]- Lastovo község hivatalos oldala (horvátul)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Lastovo (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Lastovo információs portálja (horvátul) (angolul)
- A Lastovoi Természetvédelmi Park honlapja (horvátul) (angolul)
