Mali Prolog
| Mali Prolog | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Pojezerje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20278 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 10 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 08′ 46″, k. h. 17° 29′ 02″43.146000°N 17.484000°EKoordináták: é. sz. 43° 08′ 46″, k. h. 17° 29′ 02″43.146000°N 17.484000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mali Prolog falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Pojezerje községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Makarskától légvonalban 40, közúton 62 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 5 km-re délkeletre az A1-es autópálya mentén fekszik. Területének nagy része karsztos terület, ahol főként szőlőültetvények találhatók.
Története
[szerkesztés]A térség első ismert lakói az illírek voltak, halomsírjaik és egykori váraik maradványai máig fennmaradtak. Illír várrom található a településtől északra fekvő Humac nevű dombon. A horvát törzsek a 7. század végén és a 8. század elején telepedtek le itt, ezután területe a neretvánok kenézségének Paganiának a részét képezte. A középkoriban területe a podjezerjei plébánia része volt. A török a 15. század második felében hódította meg ezt a vidéket. A török uralom idején a megmaradt keresztény lakosság lelki gondozását kezdetben a ljubuški ferences atyák látták el, majd miután 1563-ban kolostorukat lerombolták a zaostrogi kolostorból jöttek ide ferences szerzetesek. A térség török uralom végével a 17. század végén 1690 körül népesült be.
A mai lakosság döntően azoktól a betelepülőktől származik, akik a moreai háború (1684-1699) idején érkeztek ide Hercegovinából Mate Bebić szerdár vezetése alatt. A róluk szóló legrégibb dokumentum egy 1704-ből származó telekkönyvi összeírás. Az idők folyamán, különösen a hercegovinai határt megállapító pozsareváci békével (1718.) zárult ún. kis háború után azonban ezeket a családokat újak váltották fel. 1767-ben az otrić-strugei plébániát, melyhez a település is tartozott leválasztották a podjezerjei plébániáról. A plébánia székhelye kezdetben Strugén volt, csak a 18. század végén lett a székhely Otrićon, a plébániatemplom pedig az ottani Szent Miklós templom lett, ahogy máig is az. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1880-ban 70, 1910-ben 160 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A településnek 2011-ben 31 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 70 | 78 | 118 | 160 | 0 | 150 | 169 | 186 | 192 | 189 | 134 | 86 | 55 | 31 |
(1857-ben, 1869-ben és 1921-ben lakosságát Pozla Gorához számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szent Cirill és Metód kápolna 1900-ban épült faragott kövekből. Benne a Rózsafüzér királynője, valamint Szent Cirill és Metód szobrai találhatók.
- A Mali Prologtól északra fekvő a 81 méter magasságú Hunacon ókori erődítmény állt egykor.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Pojezerje község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja – Otrić-Struge (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Blog a plébániáról (horvátul)
