Nakovanj

Nakovanj
Nakovanj elhagyott házai.
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Község	Orebić
Jogállás	falu
Irányítószám	20267
Körzethívószám	(+385) 20
Népesség
Teljes népesség	1 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	268 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 00′ 12″, k. h. 17° 04′ 57″43.003333, 17.0825
Sablon • Wikidata • Segítség

Nakovanj falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Orebićhez tartozik.

Fekvése

Makarskától légvonalban 32 km-re délre, Dubrovnik városától légvonalban 91, közúton 125 km-re északnyugatra, a Pelješac-félsziget északnyugati részén fekszik. Két fő településrésze Gornji- (felső) és Donji- (alsó) Nakovanj.

Története

A település első írásos említése 1335-ben történt "Nacovalda" néven. 1357-ben "Nacoualna", 1372-ben "Nachovalna" alakban szerepel. Az elnevezés eredetét illetően nincs hiteles forrás, van azonban egy legenda. Eszerint a Pelješacnak ezen a részén egykor három testvér élt, mindhárman kovácsok voltak. Egy nap elhatározták, hogy megosztoznak. Az első testvér kapta a kovácsházat, ahol tovább élhetett. Róla kapta a nevét a közeli település Kučište. A második testvér kapta a kovácstűzhelyet és azután ott lakott a róla elnevezett Viganj településen. A harmadik testvérnek az üllő jutott és a helyet ahol letelepedett ezután róla Nakovanjnak nevezték. Ezzel szemben Igor Fisković történész szerint a Nakovana, vagy Nakovani eredetileg annak a dombnak volt a neve, melyet ma Gradnak neveznek és nevét azért kapta, mert ehhez a kovácsszerszámhoz (üllő) hasonlít az alakja. Az elképzeléshez hozzá tartozik még az a tény, hogy a szomszédos, alacsonyabb dombot ma is Nakovanićnak (azaz üllőcskének) nevezik.

Nakovanj egyike a Pelješac-félsziget legrégebben lakott településeinek. A Spila na Kopinj-barlangban végzett régészeti feltárások eredményei alapján területén már nyolcezer évvel ezelőtt, az újkőkorban éltek emberek. Az itt feltárt leletek (cserép, csont, kagyló és kőtöredékek) alapján a település egy újkőkori kultúra, a nakovanji kultúra névadója lett. Az itt élt emberek kapcsolatokat tartottak fenn a szomszédos szigetek, Korčula, Vis, de a távolabbi, itáliai területek lakosságával is. A területén élő első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredben jelennek meg. A magaslatokon épített erődített településeken éltek. Településeik maradványai megtalálhatók a Pelješac-félsziget több pontján, így Nakovanj mellett a Grad nevű magaslaton és a Glava-foknál is. A Gradon állt illír település stratégiai helyzeténél fogva az egyik legnagyobb és legjelentősebb erődített település volt a Dél-Adria térségében. A római és görög kereskedelmi hajók megtámadásával lakói nagy gazdagságra tettek szert. Az illírek halottaikat kőből rakott halomsírokba temették, melyek általában szintén magaslatokon épültek. Illír halomsírok találhatók a Grad körül több helyen is. A közeli Spila-barlangban a szakemberek egy illír szentélyt is feltártak, körülötte számos cseréptöredékkel, melyek közül több itáliai, görög és más mediterrán térségből származik. A fallosz alakú sztalagmitnál az i. e. 4. századtól az 1. századig mutattak be áldozatokat. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A római légionáriusok a félsziget több pontján letelepedtek magukkal hozva kultúrájukat, életmódjukat, szokásaikat.

A település a középkorban is mindvégig lakott volt, 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. A nakovanjiak nagy vitorlásaikkal a 16. század óta híres tengerészek és kapitányok hírében álltak. 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. A 19. századra Nakovanj a Pelješac legnagyobb és legfejlettebb települései közé tartozott. A század végére a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt a fejlődése leállt. 1857-ben 166, 1910-ben 130 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A Jugoszláv Királyság idejében gazdasági helyzete tovább romlott. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg a települést, mely ellen a helyiek a partizánokhoz csatlakoztak. 1943. január 6-án az olaszok a teljes Donji Nakovanjt felégették. Még az év végén német csapatok szállták meg és teljesen elpusztították. A lakosság többségét a Sínai-félszigeten fekvő El Shatt olasz menekülttáborba, a többieket boszniai koncentrációs táborokba hurcolták, de a rátermett férfiak még időben partizánnak álltak, vagy horvát hadsereghez csatlakoztak. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Akiknek a házát a háború alatt felgyújtották, vagy egyéb módon semmisült meg Mirce, Lovište és Viganj településekre költöztek. A fiatalabbak Ausztráliára és Új Zélandra vándoroltak ki. Az 1990-es évek végére a teljes őslakosság kihalt. 1991-ben az utolsó állandó lakos is elhagyta Gornji Nakovanjt, míg Donji Nakovanjon csak egy család (a Pamić) maradt. 2011-ben a településnek mindössze 3 állandó lakosa volt. Az utolsó lakók távozásával a falu megmaradt házait fosztogatók járták végig és minden értékeset elvittek. Leginkább a régi bútorok és képek tűntek el, de ne kímélték a templomot sem, ahonnan ellopták az arany tárgyakat és a Kisboldogasszony oltárképét is.

Népesség

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
166	150	166	133	162	130	131	270	78	70	34	15	20	6	4	3

Nevezetességei

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt temploma 1395-ben épült román-gótikus stílusban. Felújítása 1997-ben történt.

Források

• A település weboldala (horvátul)
• A dubrovniki püspökség honlapja – Viganj (horvátul)

További információk

• Orebić község hivatalos oldala (horvátul)
• Orebić község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Orebić község információs portálja (horvátul) (angolul)
• Orebić község információs portálja (horvátul)(angolul)

A Wikimédia Commons tartalmaz Nakovanj témájú médiaállományokat.