Mislina

Mislina
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Község	Žažablje
Jogállás	falu
Irányítószám	20353
Körzethívószám	(+385) 20
Népesség
Teljes népesség	25 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	19 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 58′ 52″, k. h. 17° 36′ 25″42.98118612, 17.60693614
Sablon • Wikidata • Segítség

Mislina falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Zažablje községhez tartozik.

Fekvése

Makarskától légvonalban 58, közúton 89 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 16, közúton 37 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re délre, a hercegovinai határ közelében, a Mislina-patak partján fekszik. Határának keleti része hegyes, nyugati része sík, mocsaras. A falu belterülete e két rész határán fekvő keskeny, megművelhető területen fekszik.

Története

A település magasabban fekvő területei már ősidők óta lakottak voltak, melyet az itt található illír halomsírok is bizonyítanak. A római uralom idején az 1. században a község területén kisebb települések voltak. A délre fekvő Kuti-tóból a római korból származó régészeti leletek kerültek elő. A horvátok ősei a 7. – 8. században foglalták el ezt a területet. Az ő középkori jelenlétükről néhány fennmaradt sírkő tanúskodik. Ilyen 14. – 15. századi sírkövek találhatók a szomszédos Badžula és Vidonje területén is. A község területét már 1482 előtt elfoglalta a török és egészen 1694-ig török uralom alatt állt. A török uralom idején is folyamatosan éltek itt horvátok, melyet a közeli vidonjai Keresztelő Szent János templom 1616-ban történt felépítése is bizonyít.

A török alóli felszabadítás után 1694-től két hullámban a szomszédos Hercegovinából érkezett horvát ajkú lakosság telepedett itt le. Az első hullám közvetlenül 1694 után, a második nagyobb hullám az ún. kis háború (1714-1718) idején érkezett. Ekkor alakultak ki a község mai települései, melyek 1720-ig a slivno ravnoi plébániához tartoztak. Ekkor alapította meg Nikola Bijanković püspök az önálló vidonjai plébániát, melyhez Mislina is tartozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 37, 1910-ben 40 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt.

A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Megindult a mocsaras területek meliorációja, mely még ma sem fejeződött be teljesen. A nehéz életkörülmények a község falvainak fokozatos csökkenéséhez vezettek. Sokan vándoroltak ki a Neretva völgyébe, Metkovićra, de a világ számos részére is. 1992-ben megalakult Žažblje, az ország egyik legfiatalabb községe, melyhez Mislinát is hozzácsatolták. A településnek 2011-ben 50 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.

Népesség

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
0	0	37	10	16	40	0	0	121	221	193	150	154	83	67	50

(1880-ban és 1910-ben településrészként. 1857-ben, 1869-ben és 1921-ben lakosságát Vidonjéhoz számították.)

Nevezetességei

• A Gyógyító Boldogasszony tiszteletére szentelt útikápolnáját 1938-ban építették.
• A falu területének keleti, hegyes részén hat történelem előtti halomsír található. Nem lehet pontosan megmondani, hogy valamennyi az illírek korából származik-e, esetleg van közöttük még régebbi, bronzkori eredetű is.

Gazdaság

A gazdasági élet alapja a mezőgazdaság, de a község területének ma is csak kisebb része művelhető terület. A II. világháborút követően végzett vízrendezési munkák folyamán a mocsártól újabb területeket hódítottak el és vettek művelés alá.

Források

• Lokalnahrvatska.hr:Žažablje (horvátul)
• A split-makarskai érsekség honlapja – Vidonje (horvátul)

További információk

Trpimir Macan: Saopćenje o povijesnim istraživanjima Radovana Jerkovića – Historiski zbornik, godina XXI.-XXII. 1968-69. (horvátul)