Zastolje
| Zastolje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Konavle |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20216 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 136 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 31′ 37″, k. h. 18° 24′ 04″42.527000°N 18.401000°EKoordináták: é. sz. 42° 31′ 37″, k. h. 18° 24′ 04″42.527000°N 18.401000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zastolje falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Konavle községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]A Dubrovnik városától légvonalban 28, közúton 34 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 16, közúton 19 km-re délkeletre, a konavlei mezőtől keletre és az Adria-parti főúttól északra, Dubravka és Gruda között fekszik.
Története
[szerkesztés]A település már a középkortól fogva lakott volt. Területe a 9. és 11. század között Travunja része volt, mely Dél-Dalmácián kívül magában foglalta a mai Hercegovina keleti részét és Montenegró kis részét is. Travunja sokáig a szerb, a zétai és bosnyák uralkodók függőségébe tartozó terület volt. A Raguzai Köztársaság Konavle keleti részével együtt 1419-ben vásárolta meg bosnyák urától a Hranić családtól. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt temploma is középkori eredetű és a 15. században már állt.
Az 1806-ban a Konavléra rátörő orosz és montenegrói sereg a település házait is kifosztotta, közülük sokat fel is gyújtottak. A köztársaság bukása után 1808-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 256, 1910-ben 262 lakosa volt. 1918-ban az új szerb–horvát–szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború idején 1991 októberében a jugoszláv hadsereg, valamint szerb és montenegrói szabadcsapatok foglalták el a települést, majd kifosztották és felégették. A lakosság nagy része a jól védhető Dubrovnikba menekült és csak 1992 októberének végén térhetett vissza. A háború után rögtön megindult az újjáépítés. A településnek 2011-ben 150 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoznak.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 256 | 245 | 244 | 250 | 264 | 262 | 207 | 201 | 208 | 208 | 194 | 175 | 167 | 142 | 143 | 150 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Nagyboldogasszony templom 15. századi eredetű, de a középkori templomot rossz állapota miatt 1998-ban lebontották és a helyére egy nagyobb templomot építettek.
- A Szent Miklós templom a 19. században épült, 1979-ben a földrengés súlyosan megrongálta. 1998-ban felújították.
- A dobruši Szent Rókus-kápolna az itteni birtokos Car család magánkápolnájaként épült. Körülötte régi sírkövek találhatók.
- A dobruši temetőben álló Szent Tamás-kápolna 1806-ban leégett, de rögtön utána újjáépítették. Az utóbbi évtizedben újra megújították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Konavle község hivatalos oldala (horvátul)
- Konavle község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Župa Presvetog Trojstva Gruda (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Cavtat város információs portálja (angolul)
- A dubrovniki püspökség honlapja (horvátul)
