Podgorje (Orebić)
| Podgorje | |
 | |
| A ferences templom és kolostor | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Orebić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20250 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 150 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 167 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 58′ 54″, k. h. 17° 09′ 45″42.981741°N 17.162606°EKoordináták: é. sz. 42° 58′ 54″, k. h. 17° 09′ 45″42.981741°N 17.162606°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Podgorje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Podgorje falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Orebićhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Makarskától légvonalban 36 km-re délkeletre, Dubrovnik városától légvonalban 84, közúton 113 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re északnyugatra, a Pelješac-félsziget nyugati részén, a Szent Illés-hegy déli lábánál fekszik.
Története
[szerkesztés]A település feletti ókori erőd maradványai igazolják, hogy e területnek már ősidők óta stratégiai jelentősége volt. Pogorje maga egy régi középkori település. Plébániáját 1475-ben alapították és Szent Vid tiszteletére szentelték. 1638-ban a plébánia titulusát Kármeni Boldogasszonyra változtatták, mivel a plébániatemplom Karmenen állt. A plébánia központja csak 1855-ben került át Orebićre. A település 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 259, 1910-ben 248 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 2011-ben a településnek 171 lakosa volt. Lakói az orebići Keresztények Segítője plébániához tartoztak.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 259 | 258 | 293 | 295 | 271 | 248 | 161 | 175 | 220 | 219 | 240 | 169 | 161 | 151 | 156 | 171 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A település feletti dombon egy tágas erődítmény maradványai találhatók, melynek falai különösen az északi oldalon jó állapotban maradtak fenn. Fekvése, alaprajza és szerkezete alapján a szakemberek korát a késő ókorra teszik.
- A Karmeni Boldogasszony templom[4] egykor a térség plébániatemploma volt. A 17. század első felében építették. Két oltárát a Cvitković család emeltette. A templom körül évszázados ciprusok állnak. Tőle délre rusztikus loggia látható, ahol régen a csoportos összejöveteleket tartották. A templomtól mintegy ötven méterre északnyugatra találhatók az egykori trstenicai kapitányok palotájának romjai a 14. század első feléből. A Raguzai Köztársaság idejében a kapitány volt a hatalom helyi képviselője. A templomtól délre lépcsősor vezet Karmen faluba.
- Az Angyalok királynője kolostorhoz a Bellevue szállodától gyalogút vezet. A kolostort a 15. században, 1470 körül építették. Felszentelése a templom sekrestyéjének bejárata feletti felirat szerint 1534-ben történt. A Raguzai Köztársaság idejében innét tartották szemmel a Pelješjki-csatornán haladó forgalmat. A kolostorban az épület sok évszázados múltját idéző tárgyakból, a 17. században tengerészek által készíttetett fogadalmi képekből található gyűjteményes kiállítás. A kolostor Nagyboldogasszony templomának van egy művészi értékű Szűz Mária képe és értékei között meg említeni a Badija szigeti csodatevő keresztet. A kolostor története során jelentékeny szerepet játszott a térség lelki és kulturális életében. Ezen kívül falai védelmet nyújtottak a környező települések lakosságának a kalózok támadásai ellen.
- A Szent Rókus kápolnát a 17. században építették. Közelében egykor néhány sír is volt. Ezt is megemlíti Gozza püspök 1625 és 1628 között végzett itteni vizitációja során, valamint 1636-ban egy itt tartott esküvő alkalmából is írnak róla.
Gazdaság
[szerkesztés]A település lakóinak fő bevételi forrása a mezőgazdaság és a turizmus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-0100-1963.
Források
[szerkesztés]- Orebić község hivatalos oldala (horvátul)
- Az orebići plébánia honlapja (horvátul)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Orebić (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017.
További információk
[szerkesztés]- Orebić község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Orebić község információs portálja (horvátul) (angolul)
- Orebić község információs portálja (horvátul)(angolul)
