Nova Sela (Kula Norinska)
Nova Sela | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Dubrovnik-Neretva |
Község | Kula Norinska |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 20278 |
Körzethívószám | (+385) 20 |
Népesség | |
Teljes népesség | 29 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 53 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 06′ 04″, k. h. 17° 33′ 32″43.101000°N 17.559000°EKoordináták: é. sz. 43° 06′ 04″, k. h. 17° 33′ 32″43.101000°N 17.559000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nova Sela témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nova Sela falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Kula Norinskához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Makarskától légvonalban 46, közúton 62 km-re délkeletre, Pločétól légvonalban 9, közúton 29 km-re északkeletre, községközpontjától 12 km-re északnyugatra, a Kula Norinskát az A1-es autópályával összekötő 62-es számú főút mentén, egy hullámos fennsíkon fekszik.
Története
[szerkesztés]A település területén talált középkori sírkövek tanúsága szerint itt már a török uralmat megelőzően a 15. században éltek emberek. Szakemberek feltételezik, hogy a mai Nova Sela helyén állt a középkori Novi vára, mely a szomszédos Vratarhoz hasonlóan a Vlatković család tulajdonában volt. Az is ismert, hogy a mai Szent Antal templom környékét régen is Kulinának (kula = torony) nevezték még azelőtt, hogy 1694 után Bebić szerdár felépítette ide a saját tornyát. Ebből is könnyen kikövetkeztethető, hogy a hely nevét egy másik, régebbi toronyvárról kaphatta. A Nova Sela név is már létezett 1687-ben még azelőtt, hogy Hercegovinából az új lakosság megérkezett volna megalapítva a mai települést.
A mai település a török uralom végével a 17. század végén, 1690 körül népesült be. A lakosság döntően azoktól a betelepülőktől származott, akik a moreai háború idején érkeztek ide Hercegovinából Mate Bebić szerdár vezetése alatt. A török uralom után a terület a Velencei Köztársaság része lett. A 17. század végén és a 18. század elején a plinai plébános nemcsak a plinai plébánia területét, hanem a Borovciig terjedő terület, így Nova Sela lelki szolgálatát is ellátta. 1720-ban Borovci önálló plébánia székhelye lett, melyhez Nova Sela, Rujnica, Desne és Vid települések is hozzá tartoztak. Az 1733-ban újraalapított borovci plébánia Borovci, Nova Sela, Desne és Rujnica településeket foglalta magában. 1760-ban Stjepan Blašković makarskai püspök Desnát és Rujnicát is elcsatolta, melyek önálló plébániát kaptak. Nova Sela egészen 1957-ig a borovci plébániához tartozott.
A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 320, 1910-ben 449 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1931-ben a falunak 471 lakosa volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a település a szocialista Jugoszláviához került. 1957-ben Nova Sela kivált a borovci plébániából és önálló plébánia lett. Megindult a lakosság elvándorlása, mely különösen az 1960-as és 1970-es években erősödött fel. 1991-től a független Horvát Köztársaság része. 1992-ig közigazgatásilag Metković községhez tartozott. 1993. január 1-jén megalakult Kula Norinska község, melynek Nova Sela is a része lett. A településnek 2011-ben már csak 36 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
0 | 0 | 320 | 376 | 431 | 449 | 524 | 471 | 428 | 449 | 432 | 228 | 107 | 66 | 55 | 36 |
(1857-ben és 1869-ben lakosságát Borovcihoz számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma a Kulinának nevezett településrészen áll. A templom egy régi kápolna helyén épült, melyet 1774-ben említenek egy esküvő alkalmával, melyet benne tartottak. A mai templomot 1830-ban építették, miután a kápolnát lebontották. A templom 15 méter hosszú, 6 méter széles, négyszögletes apszisa van. A kapuzat lunettájában Szent Antal domborműve látható karján a kis Jézussal. A homlokzat közepén hatágú rózsaablak található, míg az oromzaton épített nyitott harangtorony három harang számára készült. 1965-ben az új liturgikus előírások szerint a szentélyt átrendezték. Ekkor épült a régi oltár helyett a szembemiséző oltár. Mögé az apszis belső falára nagyméretű feszületet helyeztek. Szent Antal szobra a diadalív jobb oldalán látható. 1988-ban az épületet teljesen megújították. A templomot kőfallal övezett temető veszi körül.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A split-makarskai érsekség honlapja – Nova Sela (horvátul)
- A metkovići Szent Miklós plébánia honlapja – Nova Sela Archiválva 2017. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Kula Norinska község hivatalos oldala (horvátul)