Vlaka (Slivno)
| Vlaka | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Slivno |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20355 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 268 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 00′ 07″, k. h. 17° 31′ 52″43.002000°N 17.531000°EKoordináták: é. sz. 43° 00′ 07″, k. h. 17° 31′ 52″43.002000°N 17.531000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vlaka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vlaka falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Slivno község központi települése.
Fekvése
[szerkesztés]Makarskától légvonalban 52, közúton 69 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 10, közúton 17 km-re délkeletre, Neretva völgyének alsó részén, a Kis-Neretva bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A második világháborút követően megindult a Neretva deltavidékének meliorációja, mely még ma sem fejeződött be teljesen. A mocsártól visszahódított területen intenzív mezőgazdasági művelés folyik, főként mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók. A Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. Ezek egyike volt a mai Vlaka, mely csakhamar a térség központi településévé vált. 1966-ban Slivno Ravnoról a plébánia is ide költözött, miután az 1963-ban az egyház házat vásárolt a településen, melyet kápolnának rendeztek be. A plébániát a kápolna emeletén alakították ki. Ennek a helyén építették fel 1990-ben az új plébániatemplomot. A településnek 2011-ben 294 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 14 | 18 | 29 | 49 | 114 | 158 | 302 | 294 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Gyógyító boldogasszony templomot 1990-ben építették Josip Sponar Muth tervei szerint. Belső terét Marina Hren tervezte. Az építés 1989-től 1990-ig tartott, felszentelése 1990. július 1-jén történt. Földszintjén a plébániahivatal és a pasztorális helyiségek, felül pedig a templom található. A helyén korábban egy ugyanilyen titulusú kápolna volt. A földszintes házat 1963-ban vásárolta az egyház és kápolnának rendezte be azok részére, akik elhagyták régi hegyi településeiket és a Kis-Neretva partján telepedtek le. 1966-ban a kápolnára emeletet húztak és itt volt a plébániahivatal egészen 1989-ig, amikor a mai templom építése előtt lebontották.
Gazdaság
[szerkesztés]A település gazdaságának alapját a mezőgazdaság adja. A második világháborút követő vízrendezési munkák során nagy területeket hódítottak el a Neretva deltavidékét elfoglaló mocsártól, ahol intenzív mezőgazdasági termelés indult meg. Ezen a területen ma kiterjedt mandarin, szőlő, füge és olajfaültetvények találhatók.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Slivno község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja – Slivno Ravno (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Visitdubrovnik.hr: Slivno (horvátul)
- Geni.com:Slivno (horvátul)
