Soline (Mljet)
Soline | |
Soline látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Dubrovnik-Neretva |
Község | Mljet |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 20226 |
Körzethívószám | (+385) 20 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 4 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 42° 46′ 05″, k. h. 17° 22′ 60″42.768050°N 17.383220°EKoordináták: é. sz. 42° 46′ 05″, k. h. 17° 22′ 60″42.768050°N 17.383220°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Soline témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Soline falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Mljethez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Dubrovnik városától légvonalban 60 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 18 km-re nyugatra, a Mljet szigetének nyugati részén, a déli oldalon, a Mljet Nemzeti Park területén, a Montokuc-hegy alatt, a Veliko Jezero (Nagy-tó) bejáratának közelében, a Solini-csatorna északi partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A 12. század közepén a raškai uralkodók terjesztették ki uralmukat a szigetre, mely a zahumljei herceg fennhatósága alá került. Az akkori herceg Deša 1151-ben a szigetet a pulsanói bencéseknek adományozta. Először csak három szerzetes érkezett ide Pulsanóból, akik a Sutmiholji mezőn telepedtek meg. A sziget addigi lakatlan nyugati részén a Veliko jezero tóban fekvő kis a Sveta Marija-szigeten 1177-ben kezdtek hozzá kolostoruk és templomuk építéséhez, melyet idővel erődített kolostorrá építettek ki. A kolostorban főként gazdag raguzai nemesi családok fiai laktak. A kolostor központja volt a korabeli írásbeliségnek és tudományos életnek, ahol a raguzai kulturális élet kiválóságai alkottak. A szerzetesek a sziget uraiként hűbérúri jogokat is gyakoroltak.
A Mljet-sziget kolostoron kívüli nyugati része a 18. század végéig lényegében lakatlan volt., a bencések a 18. század végéig megakadályozták állandó lakosság letelepedését. A kolostor minden évben hat földművest és hat pásztort jelölt ki, akik az adott évben a sziget nyugati részén éltek, de a végleges letelepedést megtiltották. Ez az állapot 1793-ig tartott, mikor a bencések hozzájárultak néhány babino poljei földműves letelepedéséhez, akik a kolostor tulajdonában levő marhákat őrizték. A Solini-csatorna elején a sekély tengervízben természetes medencék keletkeztek, ahol a bencések sólepárló telepet alakítottak ki. Az itt termelt sót aztán értékesítették. A később kialakult település ezekről a sótelepekről kapta a nevét. A bencések ide érkezésekor a Veliko Jezero még igazi tó volt. A tavat és a Solini-csatornát összekötő árok kiásásával a tó vize a tengervízzel keveredett és a csatornában erős tengeráramlás alakult ki. Az áramlás annyira erős volt, hogy a bencések malmot is építettek ide. A mai Soline lényegében csak 1825-ben keletkezett, amikor a Sršen család ide telepedett le. Ma mintegy 25 lakos él itt. A lakosság főleg halászattal és turizmussal foglalkozik.
Népesség
[szerkesztés]A település lakosságát a legutóbbi időkig Goveđarihoz számították. Hozzávetőleges adatok szerint számuk ma 25 körülire tehető.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Soline (Mljet) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- A dubrovniki püspökség honlapja – Župa Velike Gospe Goveđari (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Mljet község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- Mljet község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Mljet-online.com:Polače[halott link] (horvátul)
- A Mljeti Nemzeti Park honlapja (horvátul)
- Utazasvideo.com:Mljet-sziget (magyarul)