Plano (Trogir)
| Plano | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Trogir |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 220 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 607 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 57 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 33′, k. h. 16° 16′43.550000°N 16.266667°EKoordináták: é. sz. 43° 33′, k. h. 16° 16′43.550000°N 16.266667°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Plano falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Trogirhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Trogir központjától 5 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, a Trogirból Splitbe menő 8-as számú főúttól északra, a Pantan-patak mellett fekszik. Itt ágazik le az Adriaparti főútról a Prgomet és az A1-es autópálya felé menő út.
Története
[szerkesztés]Plano területe már az ókorban is lakott volt. Itt vezetett át a Salonából Traguriumba, a mai Trogirba menő római út. A településtől keletre a Bijaća-hegy lábánál található a Bijaći régészeti lelőhely, ahol római veteránok településének maradványai kerültek elő. Az 1902 és 1905 közötti feltárások során megtalálták annak a Szent Márta tiszteletére szentelt háromhajós ókeresztény bazilikának a maradványait is, melyet a források már a 9. században említenek. Az eredeti bazilikát még valószínűleg a 6. században építették, ezt azonban valószínűleg a 7. században beözönlő pogány avarok és szlávok lerombolták. Később a középkor folyamán ennél valamivel kisebb, de szintén háromhajós templomot építettek. Ezt a templomot 892-ben említik először „ecclesia Sanctae Marthae martyris” alakban.[2] Néhány horvát szerző azt állítja, hogy a 7. század óta egészen Zvonimir király uralkodásáig itt állt a horvát uralkodók palotája is, ahol a régi horvát országgyűléseket is tartották. Eszerint erről a helyről erősítette volna meg I. Trpimir horvát fejedelem 852-ben elődjének Mislav fejedelemnek a spliti érsekségnek kiadott adománylevelét, melyben a horvátok népnevét „Dux Chroatorum” alakban először említi.[3] Plano 1948-tól számít önálló településnek. A település lakossága 2011-ben 553 fő volt, akik a turizmus mellett mezőgazdaságból (szőlő-, füge, és olívatermelés) éltek. Planón működik az Adria kartongyár, van alkatrészboltja, vendéglője, pizzériája és két vegyesboltja is. A sportolást sportközpont és tornaterem szolgálja.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 178 | 178 | 183 | 210 | 276 | 281 | 417 | 553 |
(1948-tól önálló településként.)
Nevezetességei
[szerkesztés]Bijaći régészeti lelőhely római település és a 9. századi háromhajós Szent Márta bazilika maradványaival. A régészeti feltárások 1902 és 1905, valamit 1967 és 1970 között folytak. A feltárás során megtalálták a cibórium és a templom melletti nyolcszögletű keresztelőmedence töredékeit, melyet ezek alapján rekonstruálni is tudtak. Előkerült a kapuzat feliratos szemöldökköve Gumpert diakónus nevével. Ma a romok mellett egy egyszerű, kisméretű Szent Márta templom áll.
Szent Euszták tiszteletére szentelt gótikus, egyhajós temploma[6] a Krban-hegy tetején található. A templomot félköríves apszissal, jól látható helyen emelték ott, ahonnan a trogiri falvak területe jót belátható. A templom az 1348-as nagy pestisjárványtól való megszabadulás után fogadalomból épült, Dujmo Mihovil Celio és Jakov Petrov Sus trogiri nemesek kezdeményezésére. A török megszállás és a karbantartás hiánya miatt már a 17. században nagyon elhanyagolt állapotban volt. A régészeti kutatás után az elpusztult fatetőt rekonstruálták, és a talált gótikus „MATHEUS” feliratot a templom belsejébe vitték.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Pavuša Vezić:Bazilika sv. Marte u Bijaćima i problem njezina ciborija (horvátul)
- ↑ Hkr.hr:F. Baras: 120. obljetnica osnutka splitskoga društva „Bihač“(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3685.
További információk
[szerkesztés]- Trogir város hivatalos oldala (horvátul)
- Trogir turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2016. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- F. Baras: 120. obljetnica osnutka splitskoga društva „Bihač“ (horvátul)
- Uz Dan grada Kaštela (horvátul)
- Bijaći – régészeti lelőhely (horvátul)
- Pavuša Vezić:Bazilika sv. Marte u Bijaćima i problem njezina ciborija (horvátul)
- Képek a régészeti lelőhelyről[halott link] (horvátul)
