Ugrás a tartalomhoz

Gornje Postinje

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornje Postinje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségMuć
Jogállásfalu
Irányítószám21203
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség132 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság453 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 42′ 09″, k. h. 16° 25′ 29″43.702500°N 16.424722°EKoordináták: é. sz. 43° 42′ 09″, k. h. 16° 25′ 29″43.702500°N 16.424722°E
SablonWikidataSegítség

Gornje Postinje falu Muć községben Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Split központjától légvonalban 21, közúton 36 km-re északra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, a Dalmát Zagora központi részén, a Moseć hegység lábánál, annak legmagasabb csúcsa a Movran alatt, az 56-os számú főút mentén fekszik. Központi része a Postinjsko polje területén található. Településrészei: Vulići, Šimičići, Potkraj, Borovača, Brig, Perići és Fazanerija.

Története

[szerkesztés]

A középkorban területe a zminai plébániához tartozott. 1538-ban a szomszédos Neorić várának elestével török uralom alá került. A 17. század végén a ferencesek Boszniából és Hercegovinából érkezett katolikusokkal telepítették be. A 18. században már az ogorjei plébániához tartozott. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 206, 1910-ben 237 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Lakossága 2011-ben 135 fő volt, akik az ogorjei plébániához tartoztak. A település minden része vízvezetékkel van ellátva, kiterjedt aszfaltozott úthálózattal és internet eléréssel rendelkezik.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
206 205 188 197 217 237 259 206 250 256 220 203 172 139 138 135

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]