Župa Srednja
| Župa Srednja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Zagvozd |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21273 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 590 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 21′ 13″, k. h. 17° 08′ 20″43.353611°N 17.138889°EKoordináták: é. sz. 43° 21′ 13″, k. h. 17° 08′ 20″43.353611°N 17.138889°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Župa Srednja falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Zagvozdhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 59, közúton 79 km-re keletre, Makarskától légvonalban 11, közúton 29 km-re északkeletre, községközpontjától 10 km-re délkeletre, Közép-Dalmáciában a dalmát Zagora területén, a Biokovo-hegység északkeleti lábánál, az A1-es autópálya mentén fekszik. Településrészei Šarići, Brnići és Lelasi az itt lakó családokról kapták nevüket.
Története
[szerkesztés]A középkortól területe a nagyméretű, először 1434-ben említett vrdoli plébániához tartozott, melynek szolgálatát különösen a török uralom idején a makarskai ferences kolostor szerzetesei látták el. 1734-ben Stjepan Blašković makarskai püspök a vrdoli plébániát két részre, a slivnoira és a župaira osztotta. A település nevét onnan kapta, hogy egykor a župai plébánia középső (srednja) részét képezte. 1835-ben a plébánia nyugati felén, melyet Gornja (felső) Župának neveztek megalapították a krstaticei plébániát. (Később 1948-ban Biokovsko Selo kivált Krstaticéből és önálló település lett). Az egykori középső rész a mai župai plébánia nyugati részére került, a régi Donja (alsó) Župa települései pedig a plébánia keleti felén a mai Župa települést alkotják. Területe a 19. század legnagyobb részében Habsburg uralom alatt állt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. Lakossága az 1970-es évek óta a fiataloknak a városokba, főként Splitbe és Makarskára való elvándorlása miatt folyamatosan csökkent. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik és azóta számít önálló településnek is. 2011-ben a településnek mindössze 3 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 202 | 197 | 187 | 148 | 75 | 32 | 9 | 3 |
(1931-ig lakosságát a szomszédos Župához számították.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A biokovskai plébánia honlapja (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]Zagvozd község weboldala (horvátul)
