Ugrás a tartalomhoz

Rudina (Stari Grad)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségStari Grad
Jogállásfalu
Irányítószám21460
Körzethívószám(+385) 021
Népesség
Teljes népesség79 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 12′ 06″, k. h. 16° 35′ 28″43.201728°N 16.591028°EKoordináták: é. sz. 43° 12′ 06″, k. h. 16° 35′ 28″43.201728°N 16.591028°E
SablonWikidataSegítség

Rudina falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Stari Gradhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Splittől légvonalban 38 km-re délre, Stari Grad városától 2 km-re északra, a Hvar-sziget északnyugati részén fekszik. Két fő településrésze Rudina Vela (másképpen Rudina Gospodinova) és Rudina Mola (Rudina Mala).

Története

[szerkesztés]

Az első, mintegy tizenkét házat 1663-ban Pietro Scoglian családja építette Rudina Molán, akik a sziget keleti részén fekvő Gdinjről költöztek ide. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 2011-ben a településnek 70 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból és a turizmusból éltek. Manapság a szezonon kívüli időszakban csak kevesen élnek a faluban. A ma itt élő lakosságnak csak egy része őslakos, mivel az utóbbi években sokan települtek ide Bosznia-Hercegovinából.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
187 0 260 280 337 279 279 228 182 164 112 73 40 35 54 70

Gazdaság

[szerkesztés]

Közelében halfeldolgozó üzem működik.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A falu központja a horvát kulturális örökség része, egy a múltból itt maradt tér, ahol múlt tanújaként olajprés, gabonaőrlőmalom és egy kőoszlopon álló lámpa látható.
  • A településtől az erdőn át vezető mintegy tíz perces sétával a sziget északi részének festői szépségű, kristálytiszta vizű öblei (Žukova, Lisna, Duboka stb.) érhetők el. Közülük talán a legnépszerűbb a Žukova-öböl ahol nemrég dinoszaurusz lábnyomokat is felfedeztek.
  • Szintén látványosak a Kabal-félsziget félreeső öblei és barlangjai. A félsziget tetejéről késő délután a sziget egyik legszebb naplementéjében gyönyörködhetünk.

Kultúra

[szerkesztés]

A település legzsúfoltabb időszaka augusztus első fele, amikor művészeti fesztivált rendeznek. Ekkor a régi, elhagyott épületek falai között az itt élő, vagy innen elszármazott művészek alkotásai láthatók, mint például Magda Dulčićé az egyik legjobb horvát grafikusművészé.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]