Rastovac (Zagvozd)
| Rastovac | |
 | |
| Rastovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Zagvozd |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21270 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 146 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 382 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 23′ 48″, k. h. 17° 01′ 16″43.396620°N 17.021104°EKoordináták: é. sz. 43° 23′ 48″, k. h. 17° 01′ 16″43.396620°N 17.021104°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rastovac falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Zagvozdhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 48, közúton 70 km-re keletre, Makarskától légvonalban 11, közúton 18 km-re északra, községközpontjától 2 km-re nyugatra, Közép-Dalmáciában a dalmát Zagora területén a Biokovo-hegység északi lejtői alatt fekszik. Két település része Donji és Gornji Rastovac. A település legalacsonyabb pontja a donji rastovaci Lončaron 202 méter, legmagasabb pontja a Biokovo-hegységben a Szent Illés-hegyen 1640 méter, mely alatt található a Szent Illés-alagút északi bejárata.
Története
[szerkesztés]Rastovac területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. Ezt bizonyítja több itt található ókori halomsír, melynek egy része a 20. század második felében sajnálatos módon megsemmisült, köveit az útépítésekhez használták fel. A térség első ismert népe az illírek egyik törzse a dalmaták voltak, akik a magaslatokon épített, jól védhető erődített településeikben laktak. Innen könnyen ellenőrizni tudták a környező vidéket. Többségük állattartással foglalkozott, kisebb részük pedig földművelésből élt. A rómaiak csak hosszú ideig tartó harcok után hódították meg ezt a vidéket. A mai horvátok ősei a 7. században az avar hódítás után érkeztek ide és 925-ben megalapították királyságukat. A horvát letelepedés utáni középkori időszak népességéről mesél a számos sírkő, melyek nagy része az utóbbi száz évben ugyancsak megsemmisült. A Horvát Királyság uralma kétszáz évig tartott, ezután a többi horvát területtel együtt a 12. század elejétől a magyar királyok fennhatósága alatt volt. 1420-ra egész Dalmácia a Velencei Köztársaság uralma alá került. A török támadások a 15. század második felében kezdődtek. 1463-ban a török meghódította a szomszédos Boszniát, majd 1471-re ez a terület is az fennhatósága alá tartozott. A lakosság nagy része már korábban délre a tengermellékre menekült. A térség végleges felszabadítása csak 1684-ben történt meg, amikor újra velencei uralom alá került. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1857-ben 255, 1910-ben 419 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. A gornji rastovaci alapiskola az 1980-as években nyitotta meg kapuit. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 168 lakosa volt. Gornji Rastovacot a Vranjić, Maslić, Stanić, Dedić és Varkaš, Donji Rastovacot a Lončar, Serdarević, Gavran, Dujmović, Šuta és Žugo családok lakják.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 255 | 0 | 286 | 351 | 417 | 419 | 0 | 0 | 521 | 595 | 475 | 501 | 404 | 390 | 222 | 168 |
(1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Zagvozdhoz számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Gonji Rastovacon álló Szent Kereszt templomot[4] néhány évvel 1630 előtt építették négyszögletes apszissal, csúcsíves boltozattal. Felszentelése 1628. március 12-én történt. Ez a dátum a templom északi falába van bevésve. 1973-ban a régi plébániatemplommal egy időben megújították. Apszisában régi, 16. századi kép látható, mely Krisztust ábrázolja a kereszten. A homlokzat feletti harangtoronyban egy harang látható.
- A donji rastovaci Szent István templom[5] 1863-ban épült egy régi kápolna helyén, melyet az építés előtt lebontottak. Egyhajós, kis méretű épület, félköríves apszissal. 1973-ban felújították, ekkor nyerte mai formáját. Ugyancsak ezen a településrészen áll a hasonló formájú Gyógyító boldogasszony kápolna, melyet Andrija Lončar plébános a saját költségén építtetett a szülőháza mellett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4477.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3845.
Források
[szerkesztés]- Zagvozd község weboldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
