Srednje Selo (Šolta)
| Srednje Selo | |
 | |
| Srednje Selo utcaképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Šolta |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 430 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 102 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 123 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 23′ 50″, k. h. 16° 16′ 32″43.397331°N 16.275461°EKoordináták: é. sz. 43° 23′ 50″, k. h. 16° 16′ 32″43.397331°N 16.275461°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Srednje Selo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Srednje Selo falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Šoltához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől 18 km-re délnyugatra, Trogirtól 13 km-re délre, Dalmácia középső részén, Šolta szigetének középső részén, a községközponttól 1 km-re nyugatra, a Sridnje polje északi szélén fekszik. Jól védett az északi szelektől, ugyanakkor sok napfény éri. A dalmát falusi építészet jellemzi, kőházakkal, kis kocsmákkal és fallal kerített udvarokkal. Az udvarokban az olívaolaj tárolására szolgáló kőedények és a bor tárolására szolgáló hordók láthatók. Központjában a Szeplőtelen Szűz Mária testvériségének ősi háza áll. A régi, elhagyott iskolaépület az egykori pezsgő életre emlékeztet. Ma a gyerekek már Grohotéra járnak iskolába. A Grohote felé vezető felső út mellett áll a falu kis temploma. A faluban sem bolt, sem vendéglő nem található. Néhány itt élő festőművésznek van itt műterme. Olajfaültetvények és kertek övezik. Autóbusszal a sziget minden településéről megközelíthető, a rogači kompkikötő mintegy három és fél kilométerre található. A település felett északra, 182 méter magasan található Strličina víztározó ciszterna.[2]
Története
[szerkesztés]A kis település a középkorban az akkori Szeplőtelen Szűz Mária templom körül alakult ki.[2] Évszázadokig velencei fennhatóság alatt volt. Ma a sziget legkisebb települése, melyet egykor fejlett mezőgazdaság, olíva- és szőlőtermesztés jellemzett. Ezt a tőle délre fekvő kiterjedt mező, a termékeny Sridnje polje tette lehetővé. Régen itt sokkal többen éltek és nagyon is pezsgő élet folyt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 256, 1910-ben 372 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 104 fő volt, akik a turizmus mellett főként mezőgazdaságból (olíva- és szőlőtermesztés) éltek.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 256 | 325 | 316 | 355 | 394 | 372 | 324 | 309 | 321 | 308 | 285 | 206 | 143 | 150 | 128 | 104 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Grohote felé vezető út melletti kis Rózsafüzér királynője templomot 1910-ben az azonos nevű testvériség építtette.
Galéria
[szerkesztés]-
A falu központja a hősi emlékművel -
A falu temploma -
Falukép olajfával
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Visitsolta.hr:Srednje Selo Archiválva 2016. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- Šolta község hivatalos oldala (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
