Kamensko (Trilj)
| Kamensko | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Trilj |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21246 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 62 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 774 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 37′ 01″, k. h. 16° 57′ 11″43.617000°N 16.953000°EKoordináták: é. sz. 43° 37′ 01″, k. h. 16° 57′ 11″43.617000°N 16.953000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kamensko falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 43, közúton 62 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 27, közúton 34 km-re délkeletre, községközpontjától 22 km-re keletre a dalmát Zagora területén, a Kamešnica-hegység karsztos lejtőjén, a bosnyák határ mellett fekszik. Településrészei Brčići, Matić, Đonlić, Tabak és Krolo. Közúti határátkelőhely a bosznia-hercegovinai Livno irányában.
Története
[szerkesztés]A hegyvidéki területen már az ókorban letelepedtek az illír pásztorok. Ők voltak a térség első ismert népe. Utánuk egészen 395-ig a rómaiak uralma alatt állt. Augustus római császár idejében makadámút épült itt, mely Muć irányából a mai Triljen és Kamenskon át haladt tovább Hercegovina, Bosznia és a Pannon síkság területei felé. A török 1513 körül szállta meg e területet. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békét követően 1718-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. A Kamešnica környéki falvakat a velencei uralom első éveiben telepítették be Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. A rendelkezésre álló gyér adatok alapján Kamensko első lakói a Cetina vidékéről érkezett pásztorok voltak. A település az 1741-ben alapított tijaricai plébániához tartozott és tartozik ma is. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1857-ben 282, 1910-ben 599 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Római katolikus temploma 1939-re épült fel. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1990-es évek óta lakossága rohamosan csökkent. 2011-ben a településnek 107 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 282 | 306 | 380 | 439 | 551 | 599 | 609 | 597 | 634 | 652 | 641 | 597 | 595 | 541 | 266 | 107 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Péter apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936 és 1939 között faragott kövekből épült. Hosszúsága 17, szélessége 7, magassága 6 méter. Bejárata félköríves, felette egy hosszúkás íves ablak, afelett pedig kis körablak látható. A harangtorony a templom homlokzatába van beépítve. A harangok szintjén négy oldalról biforámás ablakok díszítik, legfelül pedig bádoggal fedett piramisban végződik. A szentélyben levő oltáron Szent Péter életnagyságú szobra áll. A templomot 1997-ben teljesen megújították, ekkor készült a szembemiséző oltár és a templomudvart körítő kőfal.
- A kamenskoi szélerőművet 2013. július 15-én avatta fel Ivo Josipović horvát elnök.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A település weboldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Trilj város hivatalos oldala (horvátul)
- Trilj turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
