Brusje
| Brusje | |
 | |
| Ivo Dulčić festőművész emlékműve | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Hvar |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21454 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 174 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 310 m |
| Terület | 0,30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 12′, k. h. 16° 29′43.200000°N 16.483333°EKoordináták: é. sz. 43° 12′, k. h. 16° 29′43.200000°N 16.483333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brusje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brusje falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Hvarhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 35 km-re délre, Hvar városától légvonalban 4, közúton 9 km-re északkeletre, a Hvar-sziget nyugati részén fekszik. Szétszórt szerkezetű település, egyes településrészei a Malo Bonda, Velo Bonda, Mandrač, Priko és Glavica neveket viselik. 30,2 hektáros területéből 14,4 hektár a beépített, 15,8 hektár a beépítetlen rész. A talaj a sziget többi részéhez hasonlóan karsztos mészkő és dolomit.
Története
[szerkesztés]Brusje a 16. században keletkezett pásztorkunyhókból álló kis pásztorfaluként. A szomszédos Velo és Malo Grabljéval együtt évszázadokig Hvar elővárosának számított. Lakói a hvari plébániához tartoztak, melyet a hvari plébánia anyakönyvei is igazolnak. Kezdetben a hvari Szent Rókus templom szolgált a brusjaiak templomaként, melyet ezért brusjai templomnak is neveztek. 1676-ban felépítették a Szent György templomot, melyet a lakosság növekvő száma miatt 1731-ben és 1793-ban is bővíteni kellett. A helyi temető 1826-ban létesült. Brusje a többi hvari településsel együtt a Velencei Köztársasághoz tartozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. A 19. század elején kisebb és nagyobb házcsoportokból állt, melyek általában egy családhoz tartoztak. A házcsoportokat mezőgazdasági területek, legelők szegélyezték és utak kötötték össze. A település északi részén haladt át a Hvar városát Stari Graddal összekötő út. A falu magasabban fekvő déli részén állt a templom. A szétszórt jellegű településekhez hasonlóan Brusjénak sem volt központi közösségi része, ahova az emberek összegyűltek volna. Az élet az egyes házcsoportokon belül zajlott. Szabadon álló házak csak a század végén kezdtek el épülni. 1900-ban még ezer fölött volt a lakosság száma. A 20. század elején kezdődő tömeges kivándorlás miatt egyre több ház maradt üresen. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek már csak 194 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Házainak mintegy fele ma is elhagyatottan, romosan áll.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 692 | 677 | 794 | 967 | 1.058 | 914 | 860 | 508 | 465 | 465 | 449 | 338 | 266 | 241 | 206 | 194 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent György tiszteletére szentelt temploma[4] 1676-ban épült. 1731-ben és 1793-ban bővítették, legutóbbi megújítása 2010-ben történt. A felújított templomot az új oltárral 2014. április 28-án szentelte fel Slobodan Štambuk hvar-brač-visi püspök. Az új oltárba boldog Ivan Merz ereklyéit építették be, a jobb oldali mellékoltáron életnagyságú szobra áll és az ő nevét viseli a templom előtti tér is. A templom kőből épített egyhajós épület, bejárata felett a sárkányölő Szent György szobrával, felette rózsaablakkal, az oromzaton három harang számára kialakított harangtoronnyal. A templom melletti régi temető[5] a 19. században létesült. Köritőfalába néhány gótikus és reneszánsz síremlék van befalazva.
Gazdaság
[szerkesztés]A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, melynek fő terményei a levendula és a dalmátvirág.
Híres emberek
[szerkesztés]Brusjén született, vagy innen elszármazott hírességek:
- Lucija Rudan írónő
- Mate Hraste nyelvtudós
- Sibe Miličić író
- Ivo Dulčić festőművész
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6524.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6584.
Források
[szerkesztés]- Hvar város hivatalos oldala (horvátul)
- Hvar turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Visko Dulčić: Prilozi povijesti Brusja u 16. stoljeću Zagreb, 1977. Archiválva 2020. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Brusje rendezési terve[halott link] (horvátul)
- Cikk a templom felszenteléséről Archiválva 2015. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
