Labin (Prgomet)
| Labin | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Prgomet |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Skelin |
| Irányítószám | 21 201 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 98 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 357 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 34′ 59″, k. h. 16° 15′ 00″43.583000°N 16.250000°EKoordináták: é. sz. 43° 34′ 59″, k. h. 16° 15′ 00″43.583000°N 16.250000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Labin falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Prgomethez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 19, közúton 33 km-re északnyugatra, Trogirtól légvonalban 8, közúton 13 km-re északra, Dalmácia középső részén a Zagorán, Trogir előterében fekszik.
Története
[szerkesztés]Labin környékén már a történelem előtti időben éltek emberek. Erről tanúskodnak az erődített települések maradványai és a nagy számú halomsír.[2] A 7. században a Bizánci Birodalom fennhatósága alatt állt ez a terület, amikor avar-szláv támadás érte. Ennek eredményeképpen elesett a térség akkori legnagyobb városa Salona is. A dalmát Zagora termékeny földjén új lakosság, a mai horvátok ősei telepedtek le, akik magukba olvasztották az itt talált romanizált lakosságot. Egyházilag e vidék a spliti érsekség alá tartozott, a missziós munkát a bencés szerzetesek végezték. A horvát nemzeti királyok idejében e terület lakossága viszonylagos nyugalomban élt. Zvonimir király a Zagorán több birtokot adományozott az érsekségnek, köztük Labin (Albona), Radošić (Radosich) és Zmina (Smina, Muć) várait, melyek maradványai ma is megtalálhatók.[3] 18. században Suhi Dolac, Radošić és Trolokve települések híveivel együtt Labin is a prgometi plébániához tartozott.[3] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 508, 1910-ben 764 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 97 fő volt, akik főként mezőgazdaságból (szőlő, olíva) éltek és a prgometi plébániához tartoztak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 508 | 471 | 536 | 617 | 694 | 764 | 1.100 | 881 | 762 | 769 | 733 | 497 | 276 | 173 | 102 | 97 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Labin (Albona) vára Giljanovići településrésztől délre, az 514 méter magas Gradina nevű magaslaton állt. A vár valószínűleg az i. e. 8. és az i. e. 6. század közötti időben épült erődített településként kötőanyag nélkül rakott falakkal. Később a rómaiak, a bizánciak, majd a horvátok is megerősítették. Zvonimir király a 11. században a spliti érsekségnek adta. További sorsa ismeretlen. Ma már csak igen csekély nyomai láthatók a Gradina-hegy csúcsán. Hasonló erődített település állt a település határában Jurići településrész felett is.[6]
- Szent Szilveszter pápa tiszteletére szentelt temploma amint azt a bejárat feletti bevésett felirat is mutatja 1870-ben épült a korábban leégett templom helyén. Külső formája megegyezik a prgometi plébániatemplommal, egyhajós épület meghosszabbított szentéllyel, félköríves apszissal. Főoltára márványból készült, oltárképe Szilveszter pápát a Kármelhegyi boldogasszony társaságában ábrázolja. A templomban található még a Kármelhegyi boldogasszony szobra (tiroli munka) és a Kisboldogasszony képe, valamint Szent Jeromos és Szent József képei (utóbbiak másolatok). A falon egy régi, fából faragott feszület is látható.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lokalnahrvatska.hr:Prgomet - Pregled povijesno-prostornog razvoja(horvátul)
- ↑ a b c Prgomet – povijest župe(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Trogir kroz povijest – Gradine i gradinska naselja Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
