Čaporice
| Čaporice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Trilj |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21240 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 328 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 404 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 35′ 42″, k. h. 16° 43′ 52″43.595000°N 16.731000°EKoordináták: é. sz. 43° 35′ 42″, k. h. 16° 43′ 52″43.595000°N 16.731000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Čaporice falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 25, közúton 38 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 14, közúton 16 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re délre a dalmát Zagora területén, Cetina szurdokának keleti partja felett, a 60-as számú főút mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az ókorban is lakott volt, ezt bizonyítja a határában található illír várrom. A település első írásos említése a Poljicai statutumban 1482. február 14-én történt, amikor Duje Papalić poljicai gróf első ízben jegyzi fel Poljica határait. Bizonyos azonban, hogy a település ennél már sokkal korábban is létezett. A török a 16. század elején szállta meg ezt a területet és uralma közel kétszáz évig tartott. A Kamešnica környéki falvakat a velencei uralom első éveiben 1691 után telepítették be Boszniából és Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. Az 1699-es karlócai béke értelmében török kézen maradt. Az 1718-ban megkötött pozsareváci béke azonban az új határt már a Kamešnica-hegységnél húzta meg, így a település végleg felszabadult. 1709-ben az egyházlátogatás során Cupilli érsek feljegyzi, hogy a čaporiceiek új templom építésébe kezdtek. Az egyházi átszervezés során 1732-ben az újonnan alapított ugljanei plébánia része lett. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1826-ban megalapították az önálló čaporicei plébániát, a plébániaházat 1860-ban építették. A településnek 1857-ben 395, 1910-ben 599 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1990-es évek óta lakossága folyamatosan csökkent. 2011-ben a településnek 389 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 395 | 475 | 483 | 585 | 677 | 599 | 646 | 731 | 613 | 708 | 655 | 638 | 628 | 819 | 421 | 389 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma mai formájában 1924-ben épült a régi plébániatemplom helyén. A bejárat feletti tábla a régi templomról került át ide rajta az építés kezdetének (1728) és befejezésének (1733) dátumával. 1898-ban a cetinai régiót nagy földrengés rázta meg, melyben számos templom, köztük a čaporicei is megrongálódott. Az újjáépítési munkálatok Žiška plébános idejében fejeződtek be, aki maga is jelentősen hozzájárult a költségekhez, mely során a régi épületet megnagyobbították. A templom mai formájában latin kereszt alaprajzú, a kereszthajók metszéspontjában kupola borítja. A hosszanti hajó 15,50 méter, a kereszthajó 13 méter hosszú. A pengefalú harangtorony a homlokzat felett áll benne két haranggal, a bejárat felett rozetta látható. Később a homlokzat mellé három emelet magas, különálló harangtornyot építettek, a harangok szintjén dupla ívelt nyílásokkal, felül piramis záródással. A templomban eredetileg három oltár volt, de ma már csak a főoltár található, mivel 1972-ben a mellékoltárokat eltávolították. A falba épített talapzaton Szűz Mária és a Jézusról nevezett Szent Teréz szobrai láthatók. A templom egy régi fakeresztet őriz, mely a spliti Santa Maria de Taurello bencés kolostorból származik.
- A főút mellett áll a kis Szent Antal úti kápolna, melyet 1847-ben építettek faragott kövekből, de a főút építése során át kellett helyezni az út túloldalára. A csúcsíves ablak alatt a „Za zdravlje putnika” (Az utazók épségéért) felirat jelzi építésének célját. Egy Páduai Szent Antal-szobor található benne karján a kis Jézussal.
Gazdaság
[szerkesztés]A falu belterületétől délre, a 60-as főút mellett található Trilj község 2009-ben kialakított 26,65 hektáros gazdasági övezete, mely ipari és kereskedelmi vállalkozásoknak nyújt befektetési lehetőségeket.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a trilji alapiskola négyosztályos kihelyezett tagozata működik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Trilj város hivatalos oldala (horvátul)
- Trilj turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
