Kučine (Solin)
| Kučine | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Solin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21209 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1082 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 166 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 31′ 59″, k. h. 16° 31′ 52″43.533000°N 16.531000°EKoordináták: é. sz. 43° 31′ 59″, k. h. 16° 31′ 52″43.533000°N 16.531000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kučine témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kučine település Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Solinhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Split központjától 7 km-re keletre, Salona központjától 3 km-re délkeletre, a Mosor-hegység déli lejtőin fekszik. Splittel a 32-es számú menetrendszerű autóbuszjárat köti össze.
Története
[szerkesztés]A település feletti 285 méteres Gradina, vagy másképpen Stari grad tetején már a történelem előtti időben vár állt, melyet az itt talált cseréptöredékek és falmaradványok is megerősítenek. Kučine Split térségének egyik legősibb faluja. Nevét a Kuk szikláiról kapta, melyek a település felett, a szomszédos Mravincétől délnyugatra találhatók. Első írásos említése Crnota pap 1144-ben kelt végrendeletében történt, melyben a szláv nyelven „Pot Cilco” nevű helyen fekvő birtokát („in loco, qui slavonica lingua Pot Cilco nominatur”) a spliti Szent Benedek kolostorra hagyja.[2] "Pod Klkom", azaz mai elnevezéssel Pod Kukom (Kuk alatt) pedig egyértelműen a mai Kučinára vonatkoztatható. 1185-ben már Klissza szabad királyi város főesperességéhez tartozó településként említik.[2] 1212-ben egy itteni („in Kilco”) birtok egy földcserével kapcsolatos okiratban szerepel.[2] A 13. században a spliti Szent Benedek kolostornak több birtoka is volt a településen, melyekkel kapcsolatban a helyiekkel perekre is sor került.[2] 1328-ban egy Split városa és a Šubićok közötti határvitában ítélkezik Mauroceno spliti és Gradonico trogiri gróf, mely szerint a kučinei birtok a Šubićok kezén maradt.[2] A török veszély növekedésével a térség stratégiai jelentősége megnőtt és a Kuk csúcsáról a solinai mezőt dél felé egészen Split városáig, kelet felé pedig Klisszáig ellenőrizni lehetett. 1520-ban a velencei Givanni Mauro már említi a Kuk hegyére épített várat. 1534-ben Leonardo Bollani spliti gróf a Klisszától két mérföldre levő vár jelentőségét emeli ki és szükségesnek tartja a rossz állapotban levő falak kijavítását.[2] 1574-ben Murat bég török hada a várat elfoglalta ezzel a vár alatti települések is török kézre kerültek. A kandiai háború utáni békében Kučina formálisan ugyan török kézen maradt, valójában azonban már a velenceiek birtoka volt. A Szent Lukács templom már a 15. században a környék domináns építménye volt. 1495-ben külön is megemlítik a települést és Szent Lukács templomát, míg a szomszédos Mravince ekkor már nem szerepel. Ez volt a vidék egyetlen temploma, melyet annak ellenére, hogy kezére került a török sem rombolt le. 1716-ra a település középkori neve végleg használaton kívül került, innentől már csak Kučine alakban szerepel. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 142, 1910-ben 308 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 974 fő volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 142 | 175 | 184 | 167 | 235 | 308 | 308 | 361 | 421 | 433 | 436 | 413 | 396 | 559 | 710 | 974 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt temploma középkori eredetű, a 15. században már bizonyosan állt. A templom egyhajós, faragott kőtömbökből épült. Homlokzatán a bejárat két oldalán két kis négyszögletű ablak, felette az oromzaton nyitott harangtorony látható benne egy haranggal.
- A 285 méter magas Gradinán történelem előtti vár állt, melyet a velencei-török háborúk idején a velenceiek megerősítettek. Falai déli irányban a Mosor-hegység oldalában levő Szent Péter templomig értek.
- A Kuk hegyére a török veszély idején a solinai mező lakói építettek várat, ahol a támadások idején meghúzták magukat. 1539-ben lerombolta a török, de újjáépítették. 1574-ben végleg török kézre került, azóta rom.
További információk
[szerkesztés]- Solin város hivatalos oldala (horvátul)
- Solin város információs portálja Archiválva 2016. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A kučinei Szent Lukács testvériség weboldala[halott link] (horvátul)
- Ivo Katić: Selo Kučine i trinaest isprava u sutikvi. (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e f Ivo Katić: Selo Kučine i trinaest isprava u sutikvi hozzáférés: 2016.03.20.(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
