Dračevica (Nerežišća)
| Dračevica | |
 | |
| A plébániatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Nerežišća |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21423 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 63 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 258 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 20′ 03″, k. h. 16° 31′ 52″43.334167°N 16.531111°EKoordináták: é. sz. 43° 20′ 03″, k. h. 16° 31′ 52″43.334167°N 16.531111°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dračevica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dračevica falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Nerežišćához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 20 km-re délkeletre, a supetari kompkikötőtől légvonalban 5, közúton 11 km-re délre, községközpontjától 4 km-re nyugatra, a Brač-sziget északnyugati részén, a Nerežišćáról Milnára menő út mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe már a történelem előtti időben is lakott volt. A Nerežišća felé vezető út mellett szárazon rakott fallal megerősített ókori, feltehetően illír halomsír található. A Blaca kolostorhoz vezető régi út mellett, a Szent Tudor templomtól északkeletre római épületmaradványok láthatók. A települést a török hódítás elől Poljicáról bevándorolt családok alapították a 16. században. Az első letelepedők a Šimunović és Žuvić családok voltak. Letelepedésük helye eredetileg a mai falutól mintegy 3 km-re nyugatra volt, de nem sokkal ezután áttelepültek a mai Dračevica területére. Első említése 1579-ben történt. Első plébániatemplomát a velencei szenátus engedélyével száz évvel később, 1674 és 1678 között építették. 1738-ban 90, 1760-ban már 130 lakos élt a településen. 1770-ben felépítették a második templomot is. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. A lakosság hagyományos megélhetését a mezőgazdaság, a szőlő és olajbogyó termesztése biztosította. Ezen kívül főként kőbányászattal foglalkoztak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 89 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 204 | 271 | 296 | 366 | 450 | 391 | 0 | 317 | 247 | 236 | 188 | 138 | 84 | 103 | 96 | 89 |
(1921-ben lakosságát Nerežišćához számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szentelt régi plébániatemploma[4] 1678-ban épült. A bejárat feletti felirat szerint Kuzma Žuvić építtette és úgy rendelkezett, hogy halála után örökösei viseljék a gondját. 1770-ig a mai plébániatemplom felépüléséig volt a település plébániatemploma. Egyszerű, egyhajós épület bejárata felett nyolcágú rózsaablakkal, felül egy harang számára kialakított harangtoronnyal.
- A szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt mai plébániatemploma 1770-ben épült, 1904-ben meghosszabbították. A templomnak három oltára van, a főoltár Szűz Máriát ábrázoló képe ismeretlen mester alkotása. Harangtornyának építését A. Citteneo írja le "Meštar Ivan" azaz János mester című regényében.
- A falu feletti dombon a kőbánya közelében áll a Brač-sziget legnagyobb szélmalma. Egykor az egész sziget lakói ide jártak gabonát őrölni.
Híres emberek
[szerkesztés]Itt született 1933. február 19-én Petar Šimunović nyelvész az egyetlen brači születésű akadémikus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5136.
Források
[szerkesztés]- Nerežišća község hivatalos oldala (horvátul)
- A sziget információs portálja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]Nerežšća község rendezési terve (horvátul)
