Jabuka (Trilj)
| Jabuka | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Trilj |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21240 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 239 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 308 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 38′ 03″, k. h. 16° 45′ 17″43.634047°N 16.754586°EKoordináták: é. sz. 43° 38′ 03″, k. h. 16° 45′ 17″43.634047°N 16.754586°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jabuka falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 29, közúton 44 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 12, közúton 16 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északkeletre a dalmát Zagora területén, a Sinji mező délkeleti szélén, a Kamešnica-hegység délnyugati lábánál, a Ruda-patak bal partján, a cetinai torkolat közelében fekszik. A településen halad át a Triljt Otokkal összekötő út.
Története
[szerkesztés]Területe már régen is gazdag volt vízfolyásokban, mely kedvezett az emberi letelepedésnek. A faluban középkori kerámia töredékek, három vasszerszám és 1979-ben egy középkori sír is előkerült. A Krcina ograda nevű helyen, mely Velić és Jabuka között fekszik 1980-ban egy mintegy 200 méter hosszú és 6 méter széles szárazon rakott ókori falat találtak két félköríves bővítéssel. Itt azóta más ókori és középkori leletek is előkerültek, mely alapján a területet védett régészeti lelőhellyé nyilvánították.[2] Területe 1686-ban Trilj környékével együtt szabadult fel a török uralom alól, de a karlócai béke ismét török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békét követően 1718-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. A velencei uralom első éveiben telepítették be Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 187, 1910-ben 330 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 306 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 187 | 0 | 154 | 247 | 295 | 330 | 320 | 362 | 341 | 369 | 381 | 371 | 404 | 355 | 341 | 306 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Gyógyító boldogasszony tiszteletére szentelt templomát 1901 és 1908 között építették. Mivel egy kisebb dombon áll minden irányból jól látható. 1934-ben meghosszabbították. 1975-ben építették a homlokzat fölé a harangtornyot, melyben egy harang látható.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Arheo.ffzg.unizg.hr:Jabuka - Velić(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Trilj város hivatalos oldala (horvátul)
- Trilj turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
