Majdnem prímek
A számelméletben egy természetes szám majdnem prím (almost prime), ha létezik olyan K konstans, hogy a számnak legfeljebb K prímtényezője van.[1][2] Egy n majdnem prímet jelölje Pr, amennyiben n prímtényezőinek száma multiplicitással számolva legfeljebb r.[3] Egy természetes számot akkor nevezünk k-majdnem prímnek, ha pontosan k prímtényezővel rendelkezik, multiplicitással számolva. Formálisabban, egy n természetes szám akkor és csak akkor k-majdnem prím, ha ν(n) = k, ahol ν(n), azaz nű(n) az n prímtényezős felbontásában található prímek száma, multiplicitással számolva:
Egy természetes szám tehát akkor prím, ha 1-majdnem prím és akkor félprím, ha 2-majdnem prím. A k-majdnem prímek halmazát általában Pk jelöli. A legkisebb k-majdnem prím mindig 2k. Az első néhány k-majdnem prím:
k | k-majdnem prímek | OEIS-sorozat |
---|---|---|
1 | 2, 3, 5, 7, 11, 13, 17, 19, … | A000040 |
2 | 4, 6, 9, 10, 14, 15, 21, 22, … | A001358 |
3 | 8, 12, 18, 20, 27, 28, 30, … | A014612 |
4 | 16, 24, 36, 40, 54, 56, 60, … | A014613 |
5 | 32, 48, 72, 80, 108, 112, … | A014614 |
6 | 64, 96, 144, 160, 216, 224, … | A046306 |
7 | 128, 192, 288, 320, 432, 448, … | A046308 |
8 | 256, 384, 576, 640, 864, 896, … | A046310 |
9 | 512, 768, 1152, 1280, 1728, … | A046312 |
10 | 1024, 1536, 2304, 2560, … | A046314 |
11 | 2048, 3072, 4608, 5120, … | A069272 |
12 | 4096, 6144, 9216, 10240, … | A069273 |
13 | 8192, 12288, 18432, 20480, … | A069274 |
14 | 16384, 24576, 36864, 40960, … | A069275 |
15 | 32768, 49152, 73728, 81920, … | A069276 |
16 | 65536, 98304, 147456, … | A069277 |
17 | 131072, 196608, 294912, … | A069278 |
18 | 262144, 393216, 589824, … | A069279 |
19 | 524288, 786432, 1179648, … | A069280 |
20 | 1048576, 1572864, 2359296, … | A069281 |
Az n-nél nem nagyobb, legfeljebb k (nem feltétlenül különböző) prímtényezővel rendelkező πk(n) egész számok száma aszimptotikusan:[4]
ami Landau eredménye. Lásd még: Hardy–Ramanujan-tétel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Handbook of Number Theory I. Springer, 316. o. (2006). ISBN 978-1-4020-4215-7
- ↑ Rényi, Alfréd A. (1948). „On the representation of an even number as the sum of a single prime and single almost-prime number” (orosz nyelven). Izvestiya Rossiiskoi Akademii Nauk. Seriya Matematicheskaya 12 (1), 57–78. o.
- ↑ Heath-Brown, D. R. (1978. május 1.). „Almost-primes in arithmetic progressions and short intervals”. Mathematical Proceedings of the Cambridge Philosophical Society 83 (3), 357–375. o. DOI:10.1017/S0305004100054657.
- ↑ Tenenbaum, Gerald. Introduction to Analytic and Probabilistic Number Theory. Cambridge University Press (1995. december 2.). ISBN 0-521-41261-7
További információk
[szerkesztés]- Weisstein, Eric W.: Almost prime (angol nyelven). Wolfram MathWorld