Erősen összetett számok
Egy erősen összetett szám (highly composite number, HCN) olyan pozitív egész szám, melynek több osztója van bármelyik nála kisebb pozitív egésznél. A kifejezést elsőként Rámánudzsan használta 1915-ben – Jean-Pierre Kahane szerint azonban visszavezethető Platónig, aki szerint 5040 a városlakók ideális száma, mivel 5040-nek több osztója van a kisebb számoknál.[1]
Kapcsolódó fogalom a nagyon összetett szám, ami olyan pozitív egészekre vonatkozik, aminek legalább annyi osztója van, mint bármely nála kisebb pozitív egésznek.
Példák
[szerkesztés]Az első, avagy legkisebb 38 erősen összetett szám listája: (A002182 sorozat az OEIS-ben)
Sorszám | HCN n |
prímtényezős felbontás |
prímek kitevői |
prím- tényezők |
d(n) | prímoriális felbontás |
---|---|---|---|---|---|---|
1 | 1 | 0 | 1 | |||
2* | 2 | 1 | 1 | 2 | ||
3 | 4 | 2 | 2 | 3 | ||
4* | 6 | 1,1 | 2 | 4 | ||
5* | 12 | 2,1 | 3 | 6 | ||
6 | 24 | 3,1 | 4 | 8 | ||
7 | 36 | 2,2 | 4 | 9 | ||
8 | 48 | 4,1 | 5 | 10 | ||
9* | 60 | 2,1,1 | 4 | 12 | ||
10* | 120 | 3,1,1 | 5 | 16 | ||
11 | 180 | 2,2,1 | 5 | 18 | ||
12 | 240 | 4,1,1 | 6 | 20 | ||
13* | 360 | 3,2,1 | 6 | 24 | ||
14 | 720 | 4,2,1 | 7 | 30 | ||
15 | 840 | 3,1,1,1 | 6 | 32 | ||
16 | 1260 | 2,2,1,1 | 6 | 36 | ||
17 | 1680 | 4,1,1,1 | 7 | 40 | ||
18* | 2520 | 3,2,1,1 | 7 | 48 | ||
19* | 5040 | 4,2,1,1 | 8 | 60 | ||
20 | 7560 | 3,3,1,1 | 8 | 64 | ||
21 | 10080 | 5,2,1,1 | 9 | 72 | ||
22 | 15120 | 4,3,1,1 | 9 | 80 | ||
23 | 20160 | 6,2,1,1 | 10 | 84 | ||
24 | 25200 | 4,2,2,1 | 9 | 90 | ||
25 | 27720 | 3,2,1,1,1 | 8 | 96 | ||
26 | 45360 | 4,4,1,1 | 10 | 100 | ||
27 | 50400 | 5,2,2,1 | 10 | 108 | ||
28* | 55440 | 4,2,1,1,1 | 9 | 120 | ||
29 | 83160 | 3,3,1,1,1 | 9 | 128 | ||
30 | 110880 | 5,2,1,1,1 | 10 | 144 | ||
31 | 166320 | 4,3,1,1,1 | 10 | 160 | ||
32 | 221760 | 6,2,1,1,1 | 11 | 168 | ||
33 | 277200 | 4,2,2,1,1 | 10 | 180 | ||
34 | 332640 | 5,3,1,1,1 | 11 | 192 | ||
35 | 498960 | 4,4,1,1,1 | 11 | 200 | ||
36 | 554400 | 5,2,2,1,1 | 11 | 216 | ||
37 | 665280 | 6,3,1,1,1 | 12 | 224 | ||
38* | 720720 | 4,2,1,1,1,1 | 10 | 240 |
A következő táblázat megmutatja az egyik ilyen szám összes osztóját.
Az erősen összetett szám: 10080 10080 = (2 × 2 × 2 × 2 × 2) × (3 × 3) × 5 × 7 | |||||
1 × 10080 |
2 × 5040 |
3 × 3360 |
4 × 2520 |
5 × 2016 |
6 × 1680 |
7 × 1440 |
8 × 1260 |
9 × 1120 |
10 × 1008 |
12 × 840 |
14 × 720 |
15 × 672 |
16 × 630 |
18 × 560 |
20 × 504 |
21 × 480 |
24 × 420 |
28 × 360 |
30 × 336 |
32 × 315 |
35 × 288 |
36 × 280 |
40 × 252 |
42 × 240 |
45 × 224 |
48 × 210 |
56 × 180 |
60 × 168 |
63 × 160 |
70 × 144 |
72 × 140 |
80 × 126 |
84 × 120 |
90 × 112 |
96 × 105 |
Megjegyzés: A félkövér számok maguk is erősen összetett számok. Csak a huszadik erősen összetett szám, 7560 (= 3 × 2520) hiányzik. A 10080 egy úgynevezett 7-sima szám (A002473 sorozat az OEIS-ben). |
A 15 000. erősen összetett szám megtalálható Achim Flammenkamp weboldalán. 230 prím szorzata adja ki:
ahol egymást követő prímszámok sorozata, és a kihagyott tagok (a22-tól a228-ig) egyes kitevőjű tényezők (tehát másként felírva a szám ).[2]
Prímtényezős felbontás
[szerkesztés]Ahhoz, hogy egy szám erősen összetett legyen, nagyjából arra van szükség, hogy lehetőleg minél kisebb prímtényezői legyenek, de ne legyen túl sok egyforma belőlük. A számelmélet alaptétele szerint minden pozitív egész n egyedi prímtényezős felbontással rendelkezik:
ahol prímszámok, a kitevők pedig pozitív egész számok.
Az n bármely osztójának prímenként kisebb vagy egyenlő multiplicitással kell rendelkeznie, mint n-nek:
Tehát n osztóinak száma:
Ezért, n akkor lehet erősen összetett szám, hogyha
- a k db pi prímszám pontosan az első k prímszámmal (2, 3, 5, ...) egyezik meg; ha nem így lenne, valamelyik prímszámot lecserélhetnénk kisebb prímszámra, így n-nél kisebb számot kapnánk ugyanannyi osztóval (például a 10 = 2 × 5 esetében a lecserélt 6 = 2 × 3 számnak ugyanúgy 4 osztója van);
- a kitevők sorozatának nem növekvőnek kell lennie, tehát ; egyébként két kitevő kicserélésével az előző példához hasonlóan n-nél kisebb számot kapnánk ugyanannyi osztóval (például 18 = 21 × 32 kicserélhető a 12 = 22 × 31 számra; mindkettőnek 6 osztója van).
Továbbá, a két speciális eset n = 4 és n = 36 kivételével, az utolsó ck kitevőnek 1-nek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy kizárólag az 1, a 4 és a 36 négyzetszám az erősen összetett számok közül. Az, hogy a kitevők sorozata nem növekvő, ekvivalens azzal az állítással, hogy az erősen összetett számok prímoriálisok szorzataként állnak elő.
Aszimptotikus növekedés és sűrűség
[szerkesztés]Ha Q(x) jelöli az x-nél nem nagyobb erősen összetett számok számát, akkor létezik két, 1-nél nagyobb a és b konstans, melyekre igaz, hogy
Az egyenlőtlenség első részét Erdős Pál bizonyította 1944-ben, a másodikat Jean-Louis Nicolas 1988-ban. A konstansokra a jelenlegi legjobb közelítés[3]
és
Kapcsolódó sorozatok
[szerkesztés]A 6-nál nagyobb erősen összetett számok egyben bővelkedő számok is, ami egy adott erősen összetett szám három-négy legnagyobb osztójára nézve azonnal nyilvánvaló. Téves az az állítás, hogy az erősen összetett számok tízes számrendszerben mind Harshad-számok lennének. Az első HCN, ami nem Harshad-szám a 245 044 800, melynek számjegyösszege 27, ami nem osztója a 245 044 800-nak.
Az első 38 erősen összetett számból 10 egyben kiváló erősen összetett szám is. Az erősen összetett számok sorozata (A002182 sorozat az OEIS-ben) részsorozata a pontosan n osztóval rendelkező legkisebb k számok sorozatának (A005179 sorozat az OEIS-ben).
Egy n pozitív egész nagyon összetett szám, ha d(n) ≥ d(m) minden m ≤ n-re. A nagyon összetett számokat számláló QL(x) függvény eleget tesz a
egyenlőtlenségnek minden pozitív c,d-re, amennyiben .[4][5]
Mivel az erősen összetett számok prímtényezős felbontásában az első k prím hiány nélkül szerepel, ezért minden erősen összetett szám egyben praktikus szám is.[6] Az ilyen számok közül sokat használtak hagyományos mértékegységrendszerek váltószámaként, mérnöki tervekben, mert jól kezelhetők a törtekkel való számítások során.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Highly composite number című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kahane, Jean-Pierre (February 2015), "Bernoulli convolutions and self-similar measures after Erdős: A personal hors d'øeuvre", Bulletin of the American Mathematical Society 62 (2): 136–140. Kahane cites Plato's Laws, 771c.
- ↑ Flammenkamp, Achim, Highly Composite Numbers, <http://wwwhomes.uni-bielefeld.de/achim/highly.html>.
- ↑ Sándor et al (2006) p.45
- ↑ Sándor et al (2006) p.46
- ↑ Nicolas, Jean-Louis (1979). „Répartition des nombres largement composés” (french nyelven). Acta Arith. 34, 379–390. o.
- ↑ Srinivasan, A. K. (1948), "Practical numbers", Current Science 17: 179–180, <http://www.ias.ac.in/jarch/currsci/17/179.pdf>.
- (1915) „Highly composite numbers”. Proc. London Math. Soc. (2) 14, 347–409. o. DOI:10.1112/plms/s2_14.1.347. (online Archiválva 2014. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben)
- Handbook of number theory I. Dordrecht: Springer-Verlag, 45–46. o. (2006). ISBN 1-4020-4215-9
- Erdős, P. (1944). „On highly composite numbers”. Journal of the London Mathematical Society 19, 130–133. o. DOI:10.1112/jlms/19.75_part_3.130.
- (1944) „On highly composite and similar numbers”. Transactions of the American Mathematical Society 56 (3), 448–469. o. DOI:10.2307/1990319.
- Ramanujan, Srinivasa (1997). „Highly composite numbers”. Ramanujan Journal 1 (2), 119–153. o. DOI:10.1023/A:1009764017495. Annotated and with a foreword by Jean-Louis Nicolas and Guy Robin.