Ágostháza
| Ágostháza (Bystrany) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Iglói | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | František Žiga | ||
| Irányítószám | 053 62 | ||
| Körzethívószám | 053 | ||
| Forgalmi rendszám | SN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3824 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 408 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 415 m | ||
| Terület | 7,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 56′ 58″, k. h. 20° 45′ 29″48.949444°N 20.758056°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 58″, k. h. 20° 45′ 29″48.949444°N 20.758056°E | |||
| Ágostháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ágostháza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ágostháza (1899-ig Wellbach, szlovákul: Bystrany, korábban Veľbachy, németül: Eulenbach/Wellbach) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Iglótól 16 km-re keletre, a Hernád bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]1268-ban „Ewlwnbach” néven említik először. 1298-ban „Vlenbach” néven bukkan fel a forrásokban. Egyike volt a 24 szepesi királyi birtokban állt településnek. 1465-ben a szepesi váruradalom része. A 16. században 21 jobbágytelke volt. 1787-ben 31 házában 350 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VELBACH. Eilenbach. Német falu Szepes Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vallendorfhoz 1/2 mértföldnyire; legelője szoros, réttyei néhol soványak, földgyének két része jó, fája van mind a’ kétféle, piatza Olasziban, és Várallyán”.[2]
1828-ban 63 háza és 458 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Wellbach, Szepes v. tót falu, Olaszihoz nyugotra 1/2 órányira: 423 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. gr. Csáky”.[3]
Mai magyar nevét egykori birtokosáról, gróf Csáky Ágostról kapta. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett.
A háború után lakói a Csáky nagybirtokon dolgoztak, a nők szövéssel foglalkoztak. A falu 1945-ig volt a Csáky család birtoka.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 629, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2523 lakosából 2289 szlovák és 222 cigány volt.
2011-ben 3188 lakosából 1551 szlovák és 1528 cigány volt.
2021-ben 3824 lakosából 3454 (+24) szlovák, 126 (+2948) cigány, 1 magyar, (+1) ruszin, 1 (+2) egyéb és 242 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Neoklasszicista kastélya 1860-ban épült, később újjáépítették.
- Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt, római katolikus temploma 1779 és 1784 között épült klasszicista stílusban, a korábbi templom helyén.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Az Iglói járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
