Prakfalva
| Prakfalva (Prakovce) | |||
 | |||
| Prakfalva látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Gölnicbányai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1368 | ||
| Polgármester | Pavol Lukáš | ||
| Irányítószám | 055 62 | ||
| Körzethívószám | 053 | ||
| Forgalmi rendszám | GL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3292 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 106 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 390 m | ||
| Terület | 31,91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 49′, k. h. 20° 54′48.816667°N 20.900000°EKoordináták: é. sz. 48° 49′, k. h. 20° 54′48.816667°N 20.900000°E | |||
| Prakfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prakfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Prakfalva (szlovákul: Prakovce, németül: Prakendorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Gölnicbányától 5 km-re délnyugatra, a Gölnic-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település akkor keletkezett, amikor a tatárjárást követően IV. Béla németeket telepített ide. Alapítása a 14. század első felére tehető, 1368-ban „Villa Prakonis” néven említik először. Története során nevét többféle változatban használták, volt „Prakenfalu”, „Prakfalva” és „Prakendorf” is. 1465 körül a Szepesség bányásztelepülései a Szapolyaiak Szepesvári uradalmához tartoztak. A 16. század második felében a falu nagy részét Anton Roll vasgyáros vásárolta meg, aki a vas feldolgozására kohót építtetett ide. Ettől kezdve Prakfalva lakói döntően a vasgyártásból, vaskohászatból éltek. A 17-19. században a falu a Csáki család birtoka volt. 1787-ben 47 házában 282 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRAKENDORF. Szabad puszta Szepes Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, fekszik Jelnitznek szomszédságában, mellynek filiája.”[2]
1810-ben Csáki István modernizálta a vasgyártást, a vashámorok helyett megépíttette a Ludmila nevű nagyolvasztót. Lakói a vaskohókban, illetve a környező erdőkben favágóként dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Prakendorf, német falu, Szepes vmegyében, Göllniczhez délre 1 órányira: 407 kath. lak. Tölgyes erdő. Vashámorok. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 632, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 3415 lakosából 3241 szlovák volt.
2011-ben 3397 lakosából 2885 szlovák és 141 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A 19. század közepén épült kápolnája.
- 1900-ban épített szecessziós stílusú római katolikus temploma.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Gölnicbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Gölnicbánya (Gelnica) | ||
|  | |
