Szomolnokhuta
| Szomolnokhuta (Smolnícka Huta) | |||
 | |||
| Szomolnokhuta katolikus temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Gölnicbányai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1681 | ||
| Polgármester | Marián Pohly | ||
| Irányítószám | 055 65 | ||
| Körzethívószám | 053 | ||
| Forgalmi rendszám | GL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 485 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 495 m | ||
| Terület | 37,33 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 44′ 46″, k. h. 20° 46′ 27″48.746111°N 20.774167°EKoordináták: é. sz. 48° 44′ 46″, k. h. 20° 46′ 27″48.746111°N 20.774167°E | |||
| Szomolnokhuta weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szomolnokhuta témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szomolnokhuta (szlovákul: Smolnícka Huta, németül: Schmölnitze Hütte) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Gölnicbányától 22 km-re délnyugatra, a Szomolnok-patak partján.
Története
[szerkesztés]A mai település környékén már évszázadok óta bányák működtek, ahol főként rézércet bányásztak. 1671-től a terület a Királyi Kamarához tartozott. 1681-ben említik először, nevét a Szomolnok-patakról kapta, amely mellett fekszik. A patak neve a szláv smola (= gyanta) főnévből ered. A Csáky család birtoka volt, lakói bányászok, kohászok voltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZOMOLNOKI HUTA. Szepes Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara.”[2]
Önálló községként 1828-óta szerepel az összeírásokban, akkor 189 házában 1368 lakos élt. A falunak fémfeldolgozáshoz szükséges ipara volt, hámorai működtek, ahol rezet, ólmot, higanyt, ezüstöt dolgoztak fel.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szomolnok-Hutta, Szepes vmegyében, egy részét teszi Szomolnoknak, 1437 kath. lak., s egy paroch. templommal.”[3]
A hámorok helyett 1863-ban nagyolvasztót építettek. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1189-en, többségében németek lakták, jelentős szlovák és magyar kisebbséggel.
2001-ben 508 lakosából 427 szlovák, 41 német volt.
2011-ben 466 lakosából 413 szlovák, 22 német és 18 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szűz Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt temploma neoromán stílusban épült 1751-ben. Tornyát 1924-ben átépítették.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. május 17.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Gölnicbányai járás települései | ||
|---|---|---|
Gölnicbánya (Gelnica) | ||
|  | |
