Nagyszalók

	Nagyszalók (Veľký Slavkov)
; Nagyszalók címere	; Nagyszalók zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Poprádi
Rang	község
Első írásos említés	1251
Polgármester	František Šary
Irányítószám	059 91
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	PP
	Népesség
Teljes népesség	1477 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	101 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	683 m
Terület	12,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 05′ 45″, k. h. 20° 16′ 46″49.095800°N 20.279500°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 45″, k. h. 20° 16′ 46″49.095800°N 20.279500°E
	Nagyszalók weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszalók témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovákiai Poprádi járásban található településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szalók (egyértelműsítő lap).

Nagyszalók (szlovákul Veľký Slavkov, németül Großschlagendorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.

Fekvése

Poprádtól 5 km-re északra, a Szepesség északnyugati részén, a Magas-Tátra déli oldalán fekszik.

Nevének eredete

Nevének eredetére több elképzelés is létezik:

1) a magyar Szalók személynévből származik;

2) a szláv Slavek személynévből származik;

3) Slavk mint "szlávok falva";

4) a német Schlaken (=salak) szóból. Az ókori kelta kohókból származó salakkupacok most is megtalálhatóak a környéken.

Története

Területe már az őskorban lakott volt.

A várost a II. Géza által betelepített német telepesek alapították a 12. század közepén, kiváltságait is II. Gézától kapta. Oklevél 1251-ben „Villa Zolok” néven említi először. 1271-ben a szepesi szász városok szövetségének részeként kiváltságokban részesült. 1275-ben „Zalouk”, 1312-ben „Slakendorf”, 1318-ban „Schlauk”, 1352-ben „Schlaukendorf” néven említik az oklevelek. Egyike volt a Zsigmond által zálogba adott szepesi városoknak, 1465-től Szepes várának birtokában állt, így a Szapolyai család uralta. 1787-ben 69 házában 563 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Szalóknak pedig földes Ura Gr. Csáky Uraság, ez fekszik Felkához 1/4 mértföldnyire. Az előtt bányái is valának; savanyú vize elég tsípős, és jó ízű; határbéli földgyeik középszerűek, legelőjik, réttyeik hasznosak, fájok elég van.”^[2]

1828-ban 89 háza és 699 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Szalók, német falu, Szepes vmegyében Felkához 1/2 órányira, a Kárpátok felé, 93 kath., 1370 ev. vagyonos lakosokkal, kik juhot tartanak, pálinkát főznek, különösen pedig sok gyolcsot csinálnak. Kathol. parochia. Másfél órányira a helységtől, épen a Királyorra (Königsnase) tövében van a hires nagy szalóki savanyuviz, melly Schmeksnek neveztetik. Üvegekben nem ollyan állandó, mint az uj lublyai, de a vizeletre jobban hajt; a fővény bajokban felette foganatos; erősen feloszlató; gyomrot nem tehel sok ivás után is. A fördőépületek nem elegendők. Egyébiránt a fördőnek gyönyörű vidéke van, s innen legjobb felmenetel esik a Kárpátokra, valamint egy órányira esik a nevezetes vizrohanás (Zuhatag) is, a kohlbachi völgyben. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Késmárk.”^[3]

1866 nyarán csaknem teljesen leégett, lakosainak megsegítésére ekkor országos gyűjtés indult. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

A németeket 1945 után kitelepítették, helyükre szlovákok költöztek.

Népessége

1880-ban 990-en lakták, ebből 26 szlovák és 16 magyar anyanyelvű.

1890-ben 971 lakosából 17 szlovák és 16 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 930 lakosából 59 szlovák és 42 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 932-en lakták, többségében németek, valamint 83 szlovák és 81 magyar anyanyelvű.

1921-ben 1215 lakosából 245 csehszlovák és 68 magyar volt.

1930-ban 1611-en lakták, ebből 470 csehszlovák és 86 magyar.

1991-ben 1034 lakosából 983 szlovák volt.

2001-ben 1121 lakosából 1050 fő szlovák volt.^[4]

2011-ben 1237 lakosából 1084 fő szlovák és 71 cigány volt.

2021-ben 1477 lakosából 1159 szlovák, 30 cigány, 8 cseh, 3 rutén, 1 ukrán, 1 német, 1 lengyel, 1 osztrák, 2 egyéb, 271 ismeretlen nemzetiségű.^[5]

Nevezetességei

Szent András apostolnak szentelt gótikus, római katolikus plébániatemploma a 14. század elejétől a 15. századig épült, korabeli berendezéssel. 1861 után átépítették. Gótikus oltára a Magyar Nemzeti Galériában található.
Evangélikus temploma 1788-ban épült barokk-klasszicista stílusban.

Híres emberek

Itt született 1803-ban Bene János Sámuel gimnáziumi tanár.
Itt született 1810-ben Hunfalvy Pál nyelvész.
Itt született 1820. január 21-én Hunfalvy János, a magyar tudományos földrajz megalapítója, a Magyar Földrajzi Társaság első elnöke.
Itt született 1873-ban Guhr Mihály orvos, sportember.
Itt hunyt el 1825-ben Bexheft János Konrád evangélikus lelkész.
Itt működött Doloviczeni György evangélikus lelkész.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis^{[halott link]}
↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 27.)

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis^{[halott link]}

[5] SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 27.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Sablon:Poprádi járás m v sz A Poprádi járás települései
Poprád (Poprad)
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar)