Javorina (Poprádi járás)
Javorina (Tatranská Javorina) | |||
A fatemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Poprádi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1589 | ||
Polgármester | Alena Pitoňáková | ||
Irányítószám | 059 56 | ||
Körzethívószám | 052 | ||
Forgalmi rendszám | PP | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 177 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 993 m | ||
Terület | 94,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 16′, k. h. 20° 08′49.266667°N 20.133333°EKoordináták: é. sz. 49° 16′, k. h. 20° 08′49.266667°N 20.133333°E | |||
Javorina weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Javorina témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Javorina (szlovákul: Tatranská Javorina, lengyelül: Jaworzyna Spiska, németül: Uhrgarten), üdülőfalu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. Közúti határátkelőhely a lengyelországi Łysa Polana felé.
Fekvése
[szerkesztés]Poprádtól 40 km-re északra, a lengyel határ mellett, a Jávor-völgy végénél, a Javorinka-patak partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szláv javor (= juharfa) főnévből származik.
Története
[szerkesztés]A falu helyén a 18. századig pásztorok tanyája volt, ahol csak egy karám állt. 1759-ben birtokosa – plaveci Horváth Ferenc – a majorság mellé vashámort építtetett, mely körül csakhamar a szénégetők viskói sorakoztak, de cseh és lengyel kohászok is érkeztek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Javorina, (Urgarten), tót falu, Szepes vmegyében, igen hegyes vidéken, közel Gallicziához; 158 kath., 2 evang., 8 zsidó lak. Vashámor. F. u. b. Palocsay Horváth.”[2]
1875-re a vaskészletek kimerültek és a hámort papírgyárrá alakították. 1879-ben az új birtokos Hohenlohe Orhringen Krafft Keresztély porosz herceg lett, aki vadászkastélyt épített ide és határában 40 000 holdas vadaskertet létesített. Ez lett az alapja a mai Tátrai Nemzeti Parknak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
A herceget 1926-ban az itteni temetőben temették el. A hercegi birtokot 1936-ban az állam megvásárolta. Lakói ma főként a tátrai idegenforgalomból élnek.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 396-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar és német kisebbséggel.
2001-ben 223 lakosából 222 szlovák volt.
2011-ben 229 lakosából 209 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A 19. század végén népi stílusú fatemplomot építettek Szent Anna tiszteletére.
- A Poľana Szálló 1977-ben épült.
-
Utcakép
-
Hotel Kolowrat
-
Szent Anna templom
-
A határátkelő
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt nyugszik a falu egykori birtokosa, Hohenlohe Orhringen Krafft Keresztély herceg.
- Itt nyugszik Jaroslav Votruba tátrai festőművész.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Javorina Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben In: Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.