Tátraalja
| Tátraalja (Stráne pod Tatrami) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Késmárki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1438 | ||
| Polgármester | Ján Badžo | ||
| Irányítószám | 059 76 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | KK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2289 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 494 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 693 m | ||
| Terület | 4,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 09′ 30″, k. h. 20° 22′ 10″49.158333°N 20.369444°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 30″, k. h. 20° 22′ 10″49.158333°N 20.369444°E | |||
| Tátraalja weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tátraalja témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Tátraalja (1899-ig Forberg, szlovákul: Stráne pod Tatrami, korábban Folvarky, németül: Vorberg) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Késmárktól 5 km-re északnyugatra, a Poprád és a Magas-Tátra között fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a késmárki városi major mellett keletkezett a késmárki határban. 1438-ban „Forwerk” néven említik először. Ekkor már állt a falu Szent Márton tiszteletére szentelt temploma. A 16. században zsellérek lakták. A 18. században németekkel telepítették be, akik meghatározott időre adómentességet kaptak. 1787-ben 41 házában 295 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FORBERG. Német falu Szepes Vármegyében, földes Ura Kézsmárk Városa, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Készmárktól kis fél mértföldnyire, ’s ennek filiája. Középszerű határjában legelője elég, ’s mind a’ kétféle fája van; és két közel való piatzozása hasznos, második Osztálybéli.”[2]
1828-ban 49 háza volt 377 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Forberg, német falu, Szepes vmegyében, a Kárpát hegyek közt, Késmárkhoz tartozik, ahhoz 1 órányira: 48 kath., 329 evang. lak. és szentegyházzal.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 323, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 1147 lakosából 896 szlovák és 233 cigány volt.
2011-ben 2083 lakosából 1078 cigány és 509 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Márton temploma a 13. század végén épült, a 15. és a 17. században átépítették. 15. századi késő gótikus szobrai vannak. Epitáfiuma reneszánsz stílusú, másodlagosan oltárként használják.
- Evangélikus temploma 1802-ben épült klasszicista stílusban.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Késmárki járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
