Ugrás a tartalomhoz

Hollólomnic

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hollólomnic (Holumnica)
Hollólomnic zászlaja
Hollólomnic zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rangközség
Első írásos említés1293
PolgármesterJana Tureková
Irányítószám059 94
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámKK
Népesség
Teljes népesség925 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság594 m
Terület8,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 13′ 60″, k. h. 20° 31′ 30″49.233333°N 20.525000°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 60″, k. h. 20° 31′ 30″49.233333°N 20.525000°E
Hollólomnic weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollólomnic témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hollólomnic (szlovákul Holumnica, németül Hollomnitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Ólublótól 14 km-re délnyugatra, Podolintól 3 km-re délre, a Poprád jobb oldalán, a Hollólomnici-patak völgyében fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a szláv lom (= irtás) főnévből származik és eredetileg a patakra vonatkozott.

Története

[szerkesztés]

1256-ban „Lampnitza” néven említik először. A falu a 13. században már létezett, több tulajdonosa is volt, földművesek, vászonszövők, zsindelykészítők lakták. 1329-ben „Noglumnicha”, 1361-ben „Magna Lomnitz” néven említik. A falu felső végén állt a 15. század végén épített gótikus-reneszánsz vára, melynek maradványai még láthatók. Birtokosai a Berzeviczy, Újházy és Görgey családok voltak. 1600-ban 31 ház állt a településen. A várat a 17. századig lakták, amikor is birtokosai a falu közepén kastélyt építtettek maguknak, a várat pedig sorsára hagyták. A falunak 1787-ben 104 háza és 731 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HOLOMNICZ. vvgy Polumnitz. Tót falu Szepes Várm. lakosai katolikusok, fekszik Készmárkhoz 1 2/4 mértföldnyire, határjának fele jó gabonát terem, azon kivűl legelője, és fája is elég van, piatza sem meszsze.[2]

1828-ban 119 házában 866 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

1945 után német lakosságát kitelepítették, helyükre szlovákokat költöztettek. Lakói később Késmárk és Poprád üzemeiben dolgoztak.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 535, túlnyomórészt német lakosa volt.

2011-ben 872 lakosából 622 szlovák és 165 cigány.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 7.)

További információk

[szerkesztés]