Lándok
| Lándok (Lendak) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Késmárki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1288 | ||
| Polgármester | Pavel Hudáček | ||
| Irányítószám | 059 07 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | KK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5409 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 257 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 744 m | ||
| Terület | 19,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 14′ 39″, k. h. 20° 21′ 20″49.244167°N 20.355556°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 39″, k. h. 20° 21′ 20″49.244167°N 20.355556°E | |||
| Lándok weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lándok témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Lándok (szlovákul Lendak, németül Landeck) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában. Gorál falu.
Fekvése
[szerkesztés]Késmárktól 15 km-re északnyugatra, a Béla-patak partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve kétségkívül a német land (= föld) és eck (= sarok, szeglet) főnevek összetételéből származik. Ebből lett a magyar és a szlovák név.
Története
[szerkesztés]A falu a 13. század közepén keletkezett a Berzeviczy család birtokaként. Első említése 1288-ból való „Landok” néven. 1313-ban a Szent Sír Lovagrend szerezte meg csere útján és kolostort épített ide, amely 1593-ban szűnt meg, amikor a falut a palocsai Horváth-Palocsay családnak adták el. Anyakönyveit 1643-óta vezetik. Iskoláját 1681-ben említik először. 1772-től területén márványt és értékes alabástromot termeltek. 1787-ben az első népszámláláskor 81 háza és 750 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LANDOK. Tót falu Szepes Várm. földes Ura B. Palocsay Uraság lakosai katolikusok, fekszik Kézsmárktól tsak egy mértföldnyire, Ispotállya is vagyon, határjában legelője elég, de más javai selejtesek.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Landok, tót falu, Szepes vgyeben, a Kárpátok alatt, u. p. Késmárkhoz észak-nyugotra 1 1/2 mfldnyire: 954 kath., 5 evang., 26 zsidó lak., kik sok gyolcsot szőnek, lent termesztenek. Kath. paroch. templom. Savanyuvíz. Hires mészégetés. A szántóföldeken gyakran találnak fejér kristályt, vagyis álgyémántot, Pilla és Chlatka nevű réteken fejér és kékes achátot; egy a faluhoz közellévő hegyben pedig alabastromot, s fekete márványt törnek. Az ide való prépostságot Canonici SS. Sepulchri Christi vagy Sepulchri Dominici Hierosolimitáni birták későbben, t. i. 1593-ban a hozzátartozó jószágokkal együtt Palocsay Horváth György vette meg, s ennek maradékai birják jelenleg is.”[3]
1856-tól a Salamon család volt a birtokosa, majd 1879-ben a Hohenlohe hercegi család tulajdona lett. 1898-ban nagy tűzvész pusztított a községben. Lakói főként állattartással, szénégetéssel és szövéssel foglalkoztak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
1946-ban egy nagy tűzvészben a falu kétharmada leégett. Az elektromos áramot 1958-ban vezették be a községbe.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1084, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 4989 lakosából 4816 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- 17. századi kastélya a gótikus kolostor átépítésével keletkezett, ma még láthatók maradványai.
- Szent Miklós plébániatemploma a 14. században épült a régebbi templom alapjain. Gótikus szárnyas oltára 1500 körül készült.
- A községben a népi építészet számos szép példája látható.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Lendak
A Késmárki járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
