Ugrás a tartalomhoz

Szepesszentgyörgy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szepesszentgyörgy (Jurské)
Szepesszentgyörgy zászlaja
Szepesszentgyörgy zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rangközség
Első írásos említés1294
PolgármesterZuzana Molčanyová
Irányítószám059 94
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámKK
Népesség
Teljes népesség1372 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség269 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság640 m
Terület3,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 20° 31′ 30″49.200000°N 20.525000°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 20° 31′ 30″49.200000°N 20.525000°E
Szepesszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesszentgyörgy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepesszentgyörgy (szlovákul: Jurské, németül: Sankt-Georgen) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Késmárktól 10 km-re északkeletre, a Poprád jobb oldalán, a Hollólomnici-patak völgyében fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falut a Görgeyek alapították a 13. században. Első írásos említése 1294-ben történt „Sanctus Georgius” alakban. 1329-ben „Sentgurg”, 1345-ben „Sentgyrgh” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1787-ben 53 háza és 345 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT GYÖRGY. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Sz. Iványi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Holló-Lomnitznak szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű.[2]

1828-ban 78 házában 581 lakos élt. Lakói földművesek voltak, később Késmárk, Poprád és Podolin üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szent-György, (Jurszke), tót falu, Szepes vmegyében, Bélához keletre 1/2 órányira: 158 romai, 147 g. kath., 202 evang. lak.[3]

A 20. század elején kallómalma és olajütője volt. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 309, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 758 lakosából 637 cigány és 110 szlovák volt.

2011-ben 1027 lakosából 726 szlovák és 289 cigány.

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]