Ugrás a tartalomhoz

Alsólehnic

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsólehnic
Alsólehnic a Dunajec partján
Alsólehnic a Dunajec partján
Alsólehnic zászlaja
Alsólehnic zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rangközség
PolgármesterŠtefan Džurný
Irányítószám059 06
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámKK
Népesség
Teljes népesség219 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság465 m
Terület3,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 23′ 39″, k. h. 20° 24′ 39″49.394167°N 20.410833°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 39″, k. h. 20° 24′ 39″49.394167°N 20.410833°E
Alsólehnic weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsólehnic témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsólehnic (1899-ig Sub-Lechnicz, vagy Lechniczalja, szlovákul: Červený Kláštor, korábban Pod Lechnica, németül: Unter-Lechnitz) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban. Alsólehnic (Pod Lechnica/Nižné Šváby), Vöröskolostor (Červený Kláštor) és Koronahegyifürdő (Smerdžonka) egyesülésével jött létre.

Fekvése

[szerkesztés]

Késmárktól 42 km-re északra, Szepesófalutól 4 km-re keletre, a lengyel határ mellett, a Dunajec jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A szomszédos Vöröskolostor megszüntetése után a helyiek elutasították, hogy a nagy kiterjedésű uradalmi földeket műveljék, ezért 1786 és 1788 között Németországból telepeseket hívtak ide. A kolostor uradalmának felosztásával keletkezett Alsólehnic is, amely a 15. században már ismert major volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Lechnicz, tót falu, Szepes vmegyében, Dunajecz mellett, Galliczia szélén: 648 kath. lak., kik sok gyolcsot szőnek, lazaczczal kereskednek. Kath. paroch. templom. Az idevaló hegyeken sok fejér, vagy ugynevezett kristály-gyémántok találtatnak. F. u. az eperjesi püspök és káptalan, s a helység nevet ád egy uradalomnak. Ut. posta Késmárk.”[2]

1828-ban „Rubrum Claustrum” alakban jelenik meg először írott forrásban, ekkor 6 házában 57 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sub-Lechnicz, puszta, Szepes vmegyében, Lechnicz fil. 25 kath., 117 evang., 4 zsidó lak. Evang. szentegyház.”[3]

1873-ban „Sublechnic” a neve. Lakói földműveléssel, állattenyésztéssel és faúsztatással foglalkoztak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

1948-ban egyesítették Alsólehnic, Vöröskolostor és Koronahegyifürdő településeket egy közigazgatási egységbe.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 195, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 236 lakosából 233 szlovák volt.

2011-ben 237 lakosából 224 szlovák.

Híres személyek

[szerkesztés]
  • Vöröskolostorban hunyt el 1775-ben Cyprian Jaisge magyar seborvos, az első sikeres vitorlázó repülő.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Vöröskolostor 14. századi épületegyüttese, 1360 és 1400 között épült gótikus stílusban. Tornya 1750-ben épült a régi alapjain, később átépítették. A 18. században barokk stílusban építették át. 1956-ban és 1974-ben felújították.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Kvasnicová, M. - Šeregi, M. 2018 (zost.): Architektúra kláštorov a rehoľných domov na Slovensku
  • Lipták János 1937: Das Rote Kloster und Frater Cyprianus. Késmárk.

További információk

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsólehnic&oldid=26157378”